Vírusos boríték
A vírusburok a vírus legkülső rétege. Ez védi a vírust, amikor az életciklusa során a gazdasejtek között mozog. Nem minden vírusnak van burokja.
A burok a gazdasejtek membránjainak részeiből (foszfolipidek és fehérjék) áll, de tartalmaz néhány vírusglikoproteint is. Ezek segíthetnek a vírusoknak elkerülni a gazdaszervezet immunrendszerét. A burok felszínén lévő glikoproteinek segítenek azonosítani a gazdaszervezet membránján lévő receptorhelyeket, és azokhoz kötődni. A vírusburkolat ezután összeolvad a gazdaszervezet membránjával, lehetővé téve a vírus genomjának bejutását és megfertőzését a gazdaszervezetbe.
Egyes burkolt vírusok is rendelkeznek kapsziddal. Ez egy másik fehérjeréteg a burok és a genom között.
A sejt, amelyből a vírus bimbózik, gyakran elpusztul vagy legyengül. E vírusok lipid kettősrétegű burka érzékeny a kiszáradásra, a hőre és a detergensekre Ez megkönnyíti e vírusok sterilizálását, mint a nem burkolt vírusokét. Nem tudnak túl sokáig túlélni a gazdakörnyezeten kívül, és általában közvetlenül gazdáról gazdára kell vándorolniuk. Nagyon alkalmazkodóképesek, és rövid idő alatt képesek megváltozni, hogy kikerüljék az immunrendszert. A burkolt vírusok tartós fertőzéseket okozhatnak.
A citomegalovírus vázlata
Példák burkolt vírusokra
A burkolt vírusoknak számos osztálya létezik, amelyek megfertőzhetik az embert és betegséget okozhatnak:
- DNS-vírusok
- Herpeszvírusok
- Poxvírusok
- Hepadnavírusok
- Asfarviridae
- Flavivírus
- Alphavírus
- Togavírus
- Coronavírus
- Hepatitis D
- Orthomyxovírus
- Paramyxovírus
- Rhabdovírus (veszettség)
- Bunyavírus
- Filovírus
- Retrovírusok
- Retrovírusok
Kérdések és válaszok
K: Mi az a vírusos boríték?
V: A vírusburok a vírus legkülső rétege, amely védi a vírust, amikor életciklusa során a gazdasejtek között mozog.
K: Minden vírusnak van burokja?
V: Nem, nem minden vírusnak van burokja.
K: Miből áll a vírusburok?
V: A vírusburkok a gazdasejtek membránjainak részeiből (foszfolipidek és fehérjék) állnak, de tartalmaznak néhány vírusglikoproteint is.
K: Hogyan segítik a burok felszínén lévő glikoproteinek a vírust a gazdaszervezet membránján lévő receptorhelyeket azonosítani és azokhoz kötődni?
V: A burok felszínén található glikoproteinek segítenek a vírusnak azonosítani a gazdaszervezet membránján lévő receptorhelyeket és kötődni hozzájuk, mivel olyan markerként működnek, amely azonosítja a specifikus gazdasejttípust.
K: Mi történik, amikor a vírusburkolat összeolvad a gazdaszervezet membránjával?
V: Amikor a vírusburkolat összeolvad a gazdaszervezet membránjával, a vírus genomja belép a gazdaszervezetbe és megfertőzi azt.
K: Minden burkolt vírusnak van kapszidja?
V: Nem, nem minden burkolt vírusnak van kapszidja, de néhánynak igen.
K: A burkolt vírusokat könnyebb vagy nehezebb sterilizálni, mint a nem burkolt vírusokat?
V: A burkolt vírusokat könnyebb sterilizálni, mint a nem burkolt vírusokat, mivel a lipid kettősrétegű burkuk érzékeny a kiszáradásra, a hőre és a detergensekre.
