Vega (α Lyrae) — Lyra legfényesebb csillaga: jellemzés, adatok és érdekességek

Fedezd fel a Vega (α Lyrae) részletes jellemzését: távolság, fizikai adatok, gyors forgás, porkorong és izgalmas érdekességek a Lyra legfényesebb csillagáról.

A Vega (α Lyr, α Lyrae, Alpha Lyrae) a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga. Az éjszakai égbolt ötödik legfényesebb csillaga, az északi égbolton pedig az Arcturus után a második legfényesebb csillag. A Földtől mintegy 25 fényévre (≈7,7 pc) található, viszonylag közeli csillag, és az egyik legfényesebb objektum a Nap közvetlen környezetében.

Alapvető adatok

A Vega spektrális osztálya A0V, a látszólagos fényessége körülbelül mV ≈ +0,03, ami miatt évszázadokig fotometriai standardként használták (a fotometriai rendszerekben a Vega-referenciát alkalmazták a fényességskála kalibrálásához). A csillagot nagy pontossággal parallaxis-mérésekkel helyezték el a térben (Hipparcos és későbbi mérések alapján), így a távolság jól ismert.

Fizikai jellemzők

A Vega tömege a Napénak mintegy 2,1-szerese, sugara körülbelül 2–2,4 R⊙, és fényessége nagyjából 20–50-szer nagyobb a Napénál (a pontos érték a megadott hullámhossztól és az észlelt gravitációs sötétedéstől függ). A hatásos felszíni hőmérséklet a pólusok mentén magasabb, míg az egyenlítőnél alacsonyabb; jellemző középértéke nagyjából ≈9 500 K, a pólusok ennél melegebbek lehetnek.

A Vega kémiailag viszonylag fém-szegény: a Napnál kevesebb, a héliumnál nehezebb elem található benne, ami azt jelzi, hogy a csillag kisfokban fém-szegény környezetben képződött vagy felszíni abundanciái eltérnek a Napétól.

Életkor és evolúció

A Vega életkora viszonylag fiatal a Naphoz képest: néhány százmillió évre becsülik (a leggyakoribb értékek körülbelül ≈400–500 millió év). Ennek megfelelően a csillag élettartama várhatóan jóval rövidebb lesz, mint a Napé — mivel nagyobb tömegű, belső fúziós folyamatai gyorsabban fogyasztják ki üzemanyagukat — ezért a Vega jelenleg a fő szekvencia élettartamának közepe felé tart.

Forgás és alak

A Vega gyorsan forog: az egyenlítőnél a rotációs sebesség elérheti a ≈274 km/s-ot. Az ilyen nagy szögsebesség miatt a csillag jelentősen lapulttá válik (a centrifugális erők hatására az egyenlítő felpúposodik), és erőteljes hőmérsékleti különbségek alakulnak ki a pólusok és az egyenlítő között (az ún. gravitációs sötétedés vagy von Zeipel-effektus). A Földről a Vegát közel pólusirányból látjuk, ezért a spektrum és a fényesség a valóságosnál „melegebbnek” és fényesebbnek mutatja a csillag egyes részeit.

Por- és törmelékkorong (debris disk) és lehetséges bolygók

Az infravörös tartományban mérhető többletkibocsátás feltárta, hogy a Vega körül porból álló, csillagkörüli korong található. A korongot 1983-ban az IRAS műhold felfedezte, és ez az egyik első, jól dokumentált példa a Naprendszer Kuiper-öv-szerű törmelékkorongjára emlékeztető struktúrára. A por valószínűleg kisebb törmelékek folyamatos ütközéséből és porlasztásából származik.

Az ilyen infravörös többletet mutató csillagokat gyakran Vega-szerű csillagoknak nevezik; a Vega tehát névadó-prototípusa egy egész osztálynak. A korong kiterjedése többtíz–többszáz csillagászati egység (AU) lehet, és a korongban megfigyelt szabálytalanságok, aszimmetriák legalább egy, a por eloszlását befolyásoló bolygó jelenlétére utalnak. Modellalkotások és korongészlelések alapján a lehetséges bolygó tömege a Jupiter körüli nagyságrendbe eshet, de közvetlenül még nem erősítették meg egyértelműen a jelenlétét.

Történeti és tudományos jelentőség

• A Vegát már régóta intenzíven tanulmányozzák: a csillagot régebben „a Nap után vitathatatlanul a következő legfontosabb csillagnak” nevezték az égbolton, részben a fényessége és közelsége miatt.
• Időszámításunk előtt körülbelül 12 000-ban a Vega volt az északi sarkcsillag, és újra az lesz a 13 727. év körül (a precesszió hatása miatt változik a sarki irány).
• A Vega volt az egyik első, a Napon kívüli csillag, amelyet korai fényképeken rögzítettek, és az elsők között volt, amelyeknek spektrumát is vizsgálták; továbbá korai parallaxis-mérések célpontja is volt. Ezek a megfigyelések nagyban hozzájárultak a csillagászat fejlődéséhez és a fotometria kalibrálásához.
• A Vega körüli porszerkezet felfedezése nagy hatással volt a bolygórendszerek keletkezéséről és fejlődéséről alkotott elképzelésekre: megmutatta, hogy a csillagok körül a protoplanetáris korongok után hosszú ideig fennmaradó törmelékkorongok is kialakulhatnak és észlelhetők.

Megfigyelhetőség

A Vega az északi féltekén könnyen megtalálható, élénk fehéres színű, és a Lyra kis, jellegzetes hármas alakzatának (három fényes csillag: Vega, Sulafat, Sheliak) csúcspontja. Fényessége és viszonylag közeli távolsága miatt amatőr és profi távcsövekben egyaránt gyakran használják műszeres kalibrációra és részletes megfigyelésekre.

Összefoglalva: a Vega egy közeli, fényes, gyorsan forgó A0V típusú csillag, amely fontos szerepet játszott a csillagászat történetében, és ma is tanulmányozott célpont a csillagok forgásának, fotoszférikus tulajdonságainak, valamint a csillagkörüli por- és bolygórendszerek megismerésében.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Vega?

K: Milyen régen volt a Vega az északi sarkcsillag?

K: Melyek a nevezetes tulajdonságai?

K: Milyen idős a Vega a mi Napunkhoz képest?

K: Milyen elemekből áll a Vega?

Keresés betűvel