Vákuumcső
A vákuumcső (angolul valve) egy olyan elektronikus eszköz, amelyet számos régebbi típusú rádióban, televízióban és erősítőben használnak. A katódot fűtötték, mint egy izzóban, így az elektronokat bocsát ki. Ezt termionikus emissziónak nevezik. Az anód az a rész, amely befogadja a kibocsátott elektronokat. Az eszköznek lehetnek más részei is. A vákuumcsöveknek melegnek kell lenniük ahhoz, hogy működjenek. A legtöbbjük üvegből készül, ezért törékenyek és eltörhetnek. Vákuumcsöveket használtak az első számítógépekben, például az ENIAC-ban, amelyek nagyok voltak, és sok munkát igényeltek a további működéshez.
Vákuumcsöves trióda szerkezete
6P1P típusú vákuumcső
Történelem
Bár a vákuumcsövet John Ambrose Fleming találta fel, Thomas Edison volt az, aki később felfedezte az "Edison-effektust", amely szerint az elektromosságnak nem feltétlenül kell szilárd anyagon keresztül áramlania, hanem gázon vagy vákuumon keresztül is képes áramlani. E felismerés nélkül a vákuumcsöveket soha nem találták volna fel.
John Ambrose Fleming 1904-ben találta fel az első vákuumcsövet, a diódát. Lee De Forest 1906-ban feltalálta az "audiont" (amelyet mások 1908-ban triódaként továbbfejlesztettek), és az első telefonerősítőkben használták. Sok más fajtát is feltaláltak különböző célokra.
A tranzisztor az 1960-as években olcsóbbá vált, sokkal kisebb volt, alacsonyabb feszültségen működött, és kevesebb energiát használt fel. Ráadásul a vákuumcsövekkel ellentétben sokkal kevésbé sérültek meg, ha leejtették őket, és rendkívül hosszú élettartamúak voltak. Végül sokkal olcsóbbak lettek az üvegvákuumcsöveknél is. Ebben az időben a legtöbb rádió, televízió és erősítő helyett már tranzisztorokat használtak. A nagy teljesítményű elektronikát, például a műsorszóró adókat lassabban tranzisztorizálták. A televíziós vevőkészülékek a 2000-es évek közepéig továbbra is katódsugárcsövet használtak.
Jelenlegi felhasználások
A 21. században a vákuumcsöveket ritkán használják az általános elektronikai berendezésekben. Manapság sok készülék a vákuumcső helyett a tranzisztort használja. Vannak azonban olyan eszközök, amelyek még mindig használják a vákuumcsövet:
- Olyan rendszerek, amelyek nagyfrekvenciás működést, nagy kimenő teljesítményt vagy nagyon nagy erősítést igényelnek, mint például a televíziós átvitel, a röntgenberendezések, a radar és a mikrohullámú sütők.
- Azok az emberek, akik szívesen hallgatnak zenét kiváló minőségű otthoni sztereó rendszereken, néha vákuumcsöves erősítőket vásárolnak. (Lásd: csöves hangzás).
- Az elektromos hangszereken, például elektromos gitáron játszó zenészek néha vákuumcsöves erősítőket használnak.
- A vákuum-foszforeszkáló kijelzők, amelyek vékony vákuumcsöves kijelzők, amelyek egyszerű információkat, például számokat jelenítenek meg, még mindig meglehetősen gyakoriak az audio/video berendezésekben és a háztartási készülékekben, bár egyre inkább felváltják őket a LED kijelzők.
- Számos hiánypótló alkalmazás, például a fotomultiplikátorcsövek.
Mikrohullámú sütőből származó üregmágnesron cső
