Urartui nyelv – eredet, jellemzők és titokzatos írásrendszer
Fedezd az urartui nyelv eredetét, jellegzetességeit és titokzatos írásrendszerét: ékírás, hieroglifák, megfejtési kísérletek és a Van-tó civilizációja.
Az urartui nyelv a neve annak a nyelvnek, amelyet az ősi Urartu királyság népe beszélt Északkelet-Anatóliában (a mai Törökország), a Van-tó környékén.
Az urartiai egy olyan nyelvi izolátum volt, amely nem volt sem sémi, sem indoeurópai, hanem a hurro-urartiai nyelvcsalád tagja.
Van egy hipotézis, amely szerint az urartui nyelv ékírásos feliratai mellett Urartunak volt egy saját hieroglifikus írásrendszere is. Artak Movsisyan örmény tudós közzétett egy részleges kísérletet az urartui hieroglifák megfejtésére, és azt állította, hogy azok az örmény nyelv egy korai formájával íródtak.
Eredete és kulturális háttér
Az Urartu királyság a Kr. e. 9–6. század között élte fénykorát, és nyelvét elsősorban a Van-tó környékén talált feliratokból ismerjük. Az urartui nyelv közeli rokona a hurri (hurrian) volt; a két nyelvet ezért gyakran egy hurro‑urartiai nyelvcsaládként említik. Bár az urartui nem illeszkedik a nagy, ma is ismert nyelvcsaládokba (például nem sémi és nem indoeurópai), kulturálisan és politikailag sok kapcsolatba került a környező népekkel, ami kölcsönhatásokat eredményezett a szókincsben és a helynevekben.
Nyelvtani és tipológiai jellemzők
Az urartui nyelvet az uralkodó szakirodalom általában agglutináló jellegűnek, ergatívnak és szórendjében jellemzően SOV (alany‑tárgy‑állítmány) típusúnak tartja. A nyelv számos ragot és képzőt használt az alárendelés és az esetrendszer kifejezésére. A fennmaradt feliratok többsége rövid, formális, királyi vagy adminisztratív szöveg (például feliratok várakon, oltárköveken, bronztárgyakon), ezért a teljes grammatikai kép még sok tekintetben hiányos vagy bizonytalan.
Írásrendszerek és a hieroglifikus vita
Az urartui nyelv legnagyobb része ékírásos feliratokból ismert: a helyi kő‑ és fémemlékeken alkalmazott ékírás az asszír-akkád hagyományból eredeztethető adaptáció volt. Emellett létezik az a hipotézis, hogy Urartunak volt egy önálló, úgynevezett hieroglifikus írásrendszere is. Ennek létezése és értelmezése vitatott: egyes kutatók csak töredékes bizonyítékokat látnak, mások további rendszereket tételeznek fel.
Artak Movsisyan részleges kísérlete a hieroglifák megfejtésére és az ezeknek az örmény nyelv korai formájával való azonosítása erősen vitatott. A többség a szakértők közül óvatos vagy elutasító: a bizonyítékok és a módszertan nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy általánosan elfogadott következtetésekre lehessen jutni. Összességében a hieroglifikus írás kérdése továbbra is nyitott, és további leletek, valamint összehasonlító elemzések szükségesek.
Megfejtés, források és a mai kutatás
A cuneiform feliratok jelentős részét a 19–20. századi összehasonlító nyelvészeti munkák és a közel‑keleti szövegek ismeretének köszönhetően részben megfejtették, így alapvető történelmi információk (királynevek, katonai események, építkezések) kinyerhetők. Ugyanakkor a lexikon nagy része és a finomabb nyelvtani jelenségek ma is részben bizonytalanok: sok szó jelentése kontextus és összehasonlítás alapján kerül feltárásra.
A modern kutatás interdiszciplináris: régészek, nyelvészek és történészek együtt dolgoznak új feliratok kiértékelésén, 3D‑szkennelésen és régi leletek újraelemzésén. Ennek köszönhetően időről időre pontosabb képet kapunk az urartui nyelvről és írásokról.
Örökség és hatás
Bár az urartui nyelv kihalt, maradványai feltárják az ősi Közel‑Kelet egyik kulturális és politikai központjának múltját. A nyelv és a helynevek nyomai, illetve esetenként feltételezett kölcsönszavak megjelennek a későbbi helyi nyelvek – így bizonyos elméletek szerint az örmény – történetében, de ezek mértéke és iránya sokszor vitatott és szigorú tudományos vizsgálatot igényel.
Összefoglalva: az urartui nyelv különleges, regionálisan fontos nyelv volt, amelynek feliratai nélkülözhetetlenek az Urartu történetének és a délnyugat‑kaukázusi régió korai kultúráinak megértéséhez. A hieroglifikus írás és az Artak Movsisyan által javasolt örmény megfejtés érdekes elmélet, de a tudományos konszenzus jelenleg óvatos, és további bizonyítékokra vár.
Urartiai ékírásos tábla a jereváni Erebuni Múzeumban.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a neve annak a nyelvnek, amelyet az urartui nép beszél?
V: Az urartui nép által beszélt nyelvet urartui nyelvnek nevezik.
K: Hol helyezkedett el az ókori Urartu királysága?
V: Urartu ősi királysága Északkelet-Anatóliában (a mai Törökországban), a Van-tó vidékén feküdt.
K: Az urartui sémi vagy indoeurópai nyelv?
V: Nem, az urartui nem sémi vagy indoeurópai nyelv; a hurro-urartui nyelvcsalád tagja.
K: Van-e arra utaló bizonyíték, hogy az ékírásos feliratokon kívül más írásrendszert is használhattak az urartuiak?
V: Igen, van olyan hipotézis, amely arra utal, hogy az ékírásos feliratokon kívül létezhetett az urartui nép által használt natív hieroglifikus írásrendszer is.
K: Ki próbált megfejteni néhányat ezek közül a hieroglifák közül?
V: Artak Movsisyan örmény tudós közzétett egy részleges kísérletet e hieroglifák némelyikének megfejtésére.
A:: Mire jutott velük kapcsolatban?
V: Arra a következtetésre jutott, hogy az örmény nyelv egy korai formájával íródtak.
Keres