Topkapı palota

Első Bíróság

Az első udvar (vagy Alay Meydanı) a teljes szerájponton átível, és magas falak veszik körül. Ezt az udvart a janicsárok udvarának vagy parádéudvarnak is nevezték.

A főkapu neve Bab-ı Hümayun, azaz egyszerűen Császári kapu. A Topkapı-palota mellett az Első udvarban található a régi császári pénzverde (1727-ben épült), a Hagia Eirene templom, a Régészeti Múzeum (a 19. században épült) és különböző szökőkutak, pavilonok (például a Çinili-pavilon, azaz a csempés pavilon) és kertek (köztük a Gülhane park, a régi császári rózsakert).

A Çinili pavilonban (1472) az izniki csempék számos kiváló példája látható. Ma az Iszlám Művészeti Múzeumnak ad otthont.

A Hóhér kútja az a hely, ahol a hóhér lefejezés után megmosta kezét és kardját. Ahmed III. szökőkútja a rokokó munkák egyik példája.

A palotába és a második udvarba (Divan Meydanı) a hatalmas üdvözlő kapu (Bab-üs Selam) vezet.

Második Bíróság

A második udvar egy park, amelyet északon a palotakórház, a pékség, a janicsárok szállásai, az istállók, a császári hárem és a diván, délen pedig a konyhák vesznek körül. A konyhákban ma a világ egyik legnagyobb kínai kék-fehér és celadon porcelángyűjteménye található, amelyet a szultánok azért tartottak nagyra, mert állítólag akkor változtatta meg a színét, ha a benne lévő étel vagy ital mérgezett volt.

A Divan Salonu, vagyis a császári tanácsterem volt az a hely, ahol a szultán tanácsadói és funkcionáriusai összegyűltek, hogy megvitassák a birodalom ügyeit. A szultán egy rejtett rácson keresztül hallgatózhatott.

Harmadik Bíróság

A Boldogság kapuján (Bab-üs Saadet) túl található a Harmadik udvar, amely a palota szíve, egy buja kert, amelyet a palota tisztviselői által elfoglalt Titkos Kamara (Has Oda) csarnoka, a kincstár (amely az oszmán kor legszebb kincseit tartalmazza, beleértve a Szent Trösztöket), a hárem és néhány pavilon vesz körül, középen Ahmed III könyvtárával.

A kincstár a világ leghíresebb és leglátványosabb ékszerei közé tartozik, köztük a híres Topkapı tőr. A szultán 1747-ben készíttette ezt a tőrt a perzsa Nadir sah számára, de a sahot meggyilkolták, mielőtt a követ elhagyta volna az Oszmán Birodalom határait, így a szultán megtartotta. A markolatban három nagy smaragd található, a tok pedig gyémántokkal és zománccal van kirakva. Erről a tőrről készült a híres Topkapi című film.

A háremben lakott a szultán édesanyja, Valide szultán, a szultán ágyasai és feleségei, valamint családjának többi tagja, beleértve a gyermekeket, és a szolgáik. Körülbelül 300 szobája van (bár csak körülbelül húsz van nyitva a nagyközönség előtt), és a háremben akár 500 ember is lakhatott, ami néha 300 nő, gyermekeik és az eunuchok száma is elérte a 300-at.

A hárem számos szobáját és berendezését az Oszmán Birodalom híres építésze, Szinán tervezte.

A Szent Köpeny pavilonjában Mohamed köpenyét, kardját, fogait, szakállát és más ereklyéket tartanak, amelyek a Szent Bizományok néven ismertek. Még a szultán és családja is csak évente egyszer, a ramadán 15. napján léphetett be, abban az időben, amikor a palota rezidencia volt. Ma már bármelyik látogató megtekintheti ezeket a tárgyakat, és sok muszlim zarándoklatra érkezik e célból.

Kapcsolódó oldalak

• oszmán építészet
• Dolmabahçe palota
• Topkapi kézirat
• Iszlám építészet
• Gülhane Park