Tokió metropolisz — Japán fővárosa: földrajz és népesség
Tokió metropolisz — Japán fővárosa: részletes földrajzi és népességi áttekintés Nagy‑Tokióról, a Kantó síkságról és az Izu–Ogasawara szigetcsoportokról.
Ez a szócikk Tokió metropoliszáról szól. További információért lásd: Tokió (tagosítás).
Tokió metropolisz (東京都, Tōkyō-to) a hagyományos Tokió (東京市, Tōkyō-shi) (1869-1943) város és a hozzá tartozó települések hivatalos neve, a korábbi Tokiói prefektúra (東京府, Tōkyō-fu) (1869-1943). Japán fővárosa és egyik prefektúrája Honshu szigetén.
Nagy-Tokió magában foglalja a Kantō régióban található területeket, valamint az Izu-szigeteket és az Ogasawara-szigeteket. A japánok tíz százaléka (10%) él Tokióban, és a lakosság húsz százaléka (20%) él a város környékén. A lakosság száma 2007-ben 12 790 000 volt. Tokió Japán Kantō-síkságnak nevezett részén fekszik. Tokiót két nagy folyó szeli át. Az egyik az Arakawa folyó, amely északról dél felé halad, és a Tokiói-öbölbe ömlik. A másik a Tama folyó, amely nyugatról kelet felé halad. A Tama folyó a határ Tokió és a szomszédos város, Kawasaki között.
Földrajzi elhelyezkedés és terület
Tokió a Kantō-síkság keleti részén helyezkedik el, tengerpartja a Tokiói-öbölre néz. A metropolisz területe körülbelül 2 194 km², amely magában foglalja a szárazföldi részeket és a déli irányban, sokszor nagy távolságra található szigeteket (Izu és Ogasawara csoportok). A domborzat a síkságtól a nyugaton emelkedő hegyvidékig terjed, míg a déli oldalon alacsony parti területek és mesterséges feltöltések találhatók.
Adminisztratív felépítés
Tokió metropolisz különleges közigazgatási szerkezetű: a központi magot 23 különleges kerület (tokubetsu-ku vagy egyszerűen ku) alkotja, amelyek önálló polgármesterrel és képviselő-testülettel rendelkeznek, és városként működnek. A metropolisz nyugati részén további városok (shi), városkák (machi/chō) és falvak (mura/son) találhatók, valamint a távoli szigetcsoportok települései. Ez a szerkezet eltér a hagyományos prefektúráktól, ezért Tokiót gyakran metropolisznak (metropolisztok, to) nevezik.
Népesség
Tokió népsűrűsége rendkívül magas, a metropolisz lakossága nagyvárosi központként tömöríti a lakosságot és a gazdasági tevékenységet. A 21. század első évtizedeiben folyamatosan nőtt a lakosság; a 2000–2020 közötti időszakban Tokió népessége megközelítette a 14 milliót. Ha a Nagy-Tokió (metropolitan area) agglomerációt nézzük, annak népessége világszinten is az egyik legnagyobb: körülbelül 37–38 millió emberre becsülhető, amivel a világ legnagyobb városi agglomerációi közé tartozik.
Éghajlat
Tokió éghajlata nedves szubtrópusi (Cfa), forró, párás nyarakkal és enyhe telekkel. Nyáron gyakori a magas páratartalom és meleg hőmérséklet, a nyár végén és ősz elején pedig előfordulnak tájfunok. Télen a hőmérséklet ritkán esik jelentősen fagypont alá a város belső részein, de a hegyvidéki településeken hidegebb lehet.
Folyók és vízrendszerek
Tokió központi részét több fontos folyó és csatorna hálózza be. Az említett Arakawa és a Tama a legnagyobbak közé tartoznak; emellett a Sumida és kisebb vízfolyások is fontos szerepet játszanak a város vízelvezetésében és rekreációjában. Az árvízvédelem és a vízgazdálkodás mindig is kiemelt feladat volt a síkvidéki Tokióban, ezért jelentős gát- és csatornarendszerek épültek ki.
Gazdaság és szerep Japánban
Tokió Japán gazdasági, pénzügyi és politikai központja. Itt található a japán kormány és az uralkodói palota (a Birodalmi Palota), valamint a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, a Tokiói Értéktőzsde. A város gazdasága sokszínű: pénzügyi szolgáltatások, technológia, média, divat és kereskedelem kiemelt ágazatok. Nemzetközi szinten is fontos üzleti és pénzügyi központ.
Közlekedés
Tokió közlekedési hálózata világszínvonalú: sűrű vasúthálózat, elővárosi vonatok, metrók és kiterjedt buszrendszer szolgálja a napi ingázó tömegeket. Két nemzetközi repülőtér szolgálja a nagyvárost: a Tokiói Nemzetközi Repülőtér (Haneda), valamint a Tokió Nemzetközi Repülőtérként is ismert Narita, amelyek belföldi és nemzetközi járatokat egyaránt fogadnak.
Kultúra és látnivalók
Tokió kulturálisan gazdag és változatos: a Birodalmi Palota, a történelmi Asakusa negyed Senso-ji templommal, a gyorsan fejlődő Shinjuku és Shibuya városrészek, az elektronikai és otaku-kultúra központja, Akihabara, valamint számos múzeum, park és modern építészeti látványosság várja a látogatókat. A metropolisz egyszerre őrzi a hagyományos japán elemeket és az avantgárd, globális városi kultúrát.
Összefoglalás
Tokió metropolisz Japán politikai, gazdasági és kulturális központja. Különleges közigazgatási felépítése, sűrű népessége, kiterjedt közlekedési rendszere és nemzetközi jelentősége a várost a világ vezető nagyvárosai közé emeli. A szárazföldi részek mellett távoli szigeteket is magában foglaló terület sokszínű földrajzi és társadalmi jellegzetességeket mutat.
Történelem
1943-ban Tokió prefektúra települései és Tokió városa különleges módon kapcsolódtak össze. Tokió város közigazgatása egyesült Tokió prefektúra közigazgatásával. Tokió metropoliszt a tokiói fővárosi kormány irányítja.
Egyéb városok
|
|
|
Egyéb városok/falvak
|
Izu & Ogasawara-szigetek
Tokiónak számos külső szigete van.
Az Izu-szigetek közé tartozik Izu Ōshima, Toshima, Niijima, Shikinejima, Kozushima, Miyakejima, Mikurajima, Hachijojima és Aogashima.
Az Ogasawara-szigetek közé tartozik Chichi-jima, Nishinoshima, Haha-jima, Kita Iwo Jima, Iwo Jima és Minami Iwo Jima. Minami Torishima, Japán legkeletibb pontja szintén az Ogasawarákhoz tartozik. Okinotorishima, Japán legdélebbi pontja szintén Tokió közigazgatásában van, mint e csoport része.
Szállítás
Tokió az ország kulturális, üzleti és politikai központja. Számos közlekedési rendszer központja is. Számos légi, vasúti, tengeri és közúti kapcsolat van a városba és a városból kifelé. A helyi metró- és buszrendszerek a város minden részét kiszolgálják.
Tokiót két kereskedelmi repülőtér szolgálja ki. A Haneda repülőtér a város határán, a Tokiói-öböl mellett található. Ez a repülőtér főként belföldi utazásokra szolgál. A legtöbb nemzetközi járat Tokióba és Tokióból a Chiba prefektúrában található Narita nemzetközi repülőtéren keresztül közlekedik, amelyet 1978-ban nyitottak meg.
Tokiónak van egy forgalmas nemzetközi és belföldi kikötője, de a nagyobb forgalom a közeli Yokohama kikötőjén keresztül bonyolódik. Belföldi kompjáratok közlekednek a tokiói szigetekre, de az ország más részeire, például Hokkaidóra is.
Testvérvárosok
Kína Peking, Kína
Németország Berlin, Németország
Egyiptom Kairó, Egyiptom
Egyesült Királyság Glasgow, Skócia, Egyesült Királyság
Indonézia Jakarta, Indonézia
Egyesült Királyság London, Anglia, Egyesült Királyság
India Mumbai, India
Brazília São Paulo, Brazília
Algéria Algír, Algéria
Olaszország Róma, Olaszország
Olaszország Velence, Olaszország
Kapcsolódó oldalak
- Tokió
- Japán tartományai
- Japán prefektúrái
- Japán régióinak listája
- Japán szigeteinek listája
Kérdések és válaszok
K: Mi a hivatalos neve Tokiónak?
V: Tokió hivatalos neve Tokió metropolisz (東京都, Tōkyō-to).
K: Mikor alapították Tokió hagyományos városát?
V: Tokió hagyományos városát (東京市, Tōkyō-shi) 1869-ben alapították.
K: Hány ember él Tokióban vagy annak környékén?
V: A japán lakosság körülbelül 10%-a él Tokióban, és akár 20%-a is él Tokió környékén.
K: Melyik régióban található Tokió?
V: Tokió Japán Kantō-síkságnak nevezett részén található.
K: Melyik két folyó folyik keresztül a nagyvárosi Tokió területén?
V: Az Arakawa folyó, amely északról délre halad és a Tokiói-öbölbe ömlik, valamint a Tama folyó, amely nyugatról keletre halad és határként szolgál Tokió és a szomszédos Kawasaki város között.
K: Mekkora Tokió lakossága?
V: 2007-ben a lakosság száma 12 790 000 volt.
K: Vannak a nagyvárosi Tokióhoz kapcsolódó szigetek?
V: Igen, NagyTokióhoz tartozik a Kantō régióban lévő földterület, valamint az Izu-szigetek és az Ogasawara-szigetek.
Keres