Thistle
A gyűszűvirág a virágos növények egy csoportja, amely a virág körül éles tüskékkel rendelkezik, és az Asteraceae családba tartozik. A tüskék gyakran a növény egészén - a száron és a levelek lapos részein - találhatók. Ez védi a növényt a növényevő állatokkal szemben, megakadályozva, hogy megehessék a növényt.
A gyűszűvirág kifejezés alatt néha pontosan a Cynareae csoportba (szinonimája: Cardueae) tartozó növényeket értik, különösen a Carduus, Cirsium és Onopordum nemzetségeket. Azonban az e csoporton kívüli növényeket is nevezik néha gyűszűvirágnak, és ha így teszünk, akkor a gyűszűvirágok polifiletikus csoportot alkotnának.
A gyűszű Skócia virágos jelképe.
Máriatövis virágfej
Taxonómia
Az Asteraceae családba tartozó nemzetségek, amelyeknek a köznapi nevében gyakran szerepel a gyűszűvirág szó, a következők:
- Arctium - Bojtorján
- Carduus - pézsmatövis és mások
- Carlina - Carline Thistle
- Centaurea - Csillagtövis
- Cicerbita - Koca Thistle
- Cirsium - közönséges gyűszű, mezei gyűszű és mások
- Cnicus - Áldott gyűszűvirág
- Cynara - Articsóka, kardvirág
- Echinops - gömbkóró
- Notobasis - szíriai gyűszűvirág
- Onopordum - gyapottokádó, más néven skót vagy skót gyűszűvirág
- Scolymus - Aranytövis vagy osztrigatövis
- Silybum - Máriatövis
- Sonchus - Koca Thistle
Az Asteraceae családon kívüli családok olyan növényei, amelyeket néha gyűszűvirágnak neveznek:
- Salsola - sóskafű, sóskafű, vagy orosz gyűszű (család Chenopodiaceae)
Heraldika
A tövis III. Sándor (1249-1286) uralkodása óta Skócia nemzeti jelképe, és a III. Jakab által 1470-ben kibocsátott ezüstpénzeken is szerepel. Ez a skót lovagrend, a Thistle Order of the Thistle jelképe. Számos skót szimbólumban és több skót futballklub nevében is megtalálható. A skót koronával megkoronázott gyűszű a nyolc skót rendőri szerv közül hétnek a jelképe (kivétel az északi rendőrség). A thistle a skóciai Edinburghból származó Encyclopædia Britannica emblémája is. A Carnegie Mellon Egyetem címerében is szerepel a gyűszű.
Skócia jelképe
Egy legenda szerint egy betörő északi sereg éjjel megpróbált egy skót sereg táborába lopakodni. E művelet során egy mezítlábas északi embernek az volt a szerencsétlensége, hogy rálépett egy gyűszűvirágra, aminek következtében fájdalmasan felkiáltott, és így figyelmeztette a skótokat az északi támadók jelenlétére. Egyes források szerint a konkrét alkalom a largs-i csata volt, amely a norvég király, IV. Haakon (idősebb Haakon) távozásának kezdetét jelentette, aki az északi szigetek és a Hebridák feletti ellenőrzés birtokában néhány évig zaklatta a Skót Királyság partjait. Vitatott, hogy az eredeti legenda melyik gyűszűfajra utal. A mai közhasználat a gyapottövis Onopordum acanthiumot részesíti előnyben, talán impozánsabb megjelenése miatt, bár nem valószínű, hogy a középkorban előfordult volna Skóciában; a Skóciában bőségesen előforduló Cirsium vulgare, a lándzsás gyűszű (Cirsium vulgare) sokkal valószínűbb jelölt. Más fajok, köztük a törpe gyűszűvirág Cirsium acaule, a pézsmatövis Carduus nutans és a melankolikus gyűszűvirág Cirsium heterophyllum szintén felmerültek.
A skót gyűszű mint heraldikai jelvény.
Orvosi felhasználás
Maud Grieve feljegyezte, hogy Plinius és a középkori írók úgy gondolták, hogy a haj visszaadja a kopasz fejet, és hogy a kora újkorban úgy gondolták, hogy a fejfájás, a pestis, a rák, a sebek, a szédülés és a sárgaság ellenszere.
