Bumi Manusia (Ez az emberiség földje) – Pramoedya regénye a holland gyarmatról
Bumi Manusia – Pramoedya Buru-börtönében írt regénye a holland gyarmati Indonéziáról: Minke szerelme, rasszizmus, tiltás és a szabadságért vívott küzdelem lebilincselő története.
Ez az emberiség földje Pramoedya Ananta Toer Buru-kvartettjének első könyve (eredeti indonéz cím: Bumi Manusia). A regényt először a Hasta Mitra adta ki 1980-ban. A történet a holland gyarmati uralom végének időszakában játszódik Indonéziában, a 19–20. század fordulóján, és a gyarmati társadalom összetett viszonyait, a rasszizmust, az osztály- és nemi egyenlőtlenségeket vizsgálja. Pramoedya a regényt a kelet-indonéziai Buru szigetén lévő börtönben alkotta meg: 1973-ban hangosan elmesélte a történetet más foglyoknak, mert abban az időben nem volt szabad írnia, és ez a szóban terjedő változat 1975-ig keringett a fogságban élők közt, majd ekkor kapta meg az engedélyt, hogy papírra vesse a teljes művet.
Tartalom röviden
Az Emberiség e földje főszereplője és elbeszélője egy Minke nevű jávai fiatalember, aki holland nyelvű elitiskolába jár és írói, újságírói ambíciókat táplál. Minke élete és identitása csak lassan formálódik, miközben iskolai tanulmányai és olvasmányai révén egyre élesebben látja a gyarmati rendszer igazságtalanságait. Az események fonalát egy személyes szerelmi történet is átszövi: Minke beleszeret Anneliesbe, Nyai Ontosoroh gyönyörű, indonéz–európai (indo) lányába. Nyai Ontosoroh (a „nyai” elnevezés eredetileg a gyarmati viszonyokban a holland úr helyi társát, konkubináját jelölte) a regény egyik legerősebb alakja: önképzéssel, kitartással és ügyvédi harc révén próbálja biztosítani lánya jogait és megvédeni magát a gyarmati jogrend visszaéléseivel szemben.
Témák és jelentőség
- Gyarmati igazságszolgáltatás és rasszizmus: Pramoedya részletesen bemutatja, hogyan működik a gyarmati jog és a hivatalos intézmények elfogultsága, illetve hogy a törvény hogyan szolgálja a hollandok és a gyarmati elit érdekeit a bennszülöttekkel szemben.
- Nem és osztály: A regény foglalkozik a nők helyzetével a gyarmati társadalomban, különös tekintettel a Nyai Ontosoroh által képviselt női önállóságra és a patriarchális elnyomásra.
- Nemzeti tudat és identitás: Minke személyes fejlődése a javanes identitás és a modern, antikolonialista gondolkodás felé mutat, a mű így a későbbi indonéz nemzeti tudat formálódásának egyik irodalmi forrásává vált.
- Költői-realista stílus és történelmi hitelesség: A regény részletgazdag ábrázolása, történelmi háttere és karakterei miatt széles körben irodalmi értékként tartják számon.
Kiadástörténet és fogadtatás
Az indonéz hatóságoknál a mű politikai érzékenysége vitákat váltott ki: az indonéz főügyész 1981-ben betiltotta az Emberiség e földjét. Ennek ellenére az első kiadásokból és sokszorosított példányból több példány fennmaradt, a mű irodalmi hatása nem múlt el. A Lentera Depantara kiadó 2005-ben kezdte újra kiadni Indonéziában, és azóta ismét szélesebb körben hozzáférhető. Nemzetközi szinten is jelentős érdeklődés irányult rá: a regényt több mint 33 nyelvre fordították le, és a Buru-kvartett — melynek további kötetei között szerepel többek közt az Anak Semua Bangsa — a modern indonéz irodalom meghatározó alkotásciklusa lett.
Szerző és mű helye a történetben
Pramoedya Ananta Toer műveit gyakran életrajzi elemek inspirálták: saját fogsága és politikai üldöztetése mélyen befolyásolta írásait, és a Buru-szigeten elmondott történetekből született regények éppen ezért különleges dokumentumai egy elhallgatott korszak emlékezetének. A Bumi Manusia ma is alapműként jelenik meg a gyarmati múlt, a posztkoloniális identitás és az indonéz irodalom tanulmányozásakor.
Plot summary
Ez az Emberiség Földje a Minke történetét meséli el. Ő egy jávai kiskirályfi, aki egy holland Hogere Burger iskolában tanul. Abban az időben általában csak európaiak tanulhattak ott. Minke tehetséges fiatal író. Írásai több holland nyelvű folyóiratban is megjelennek. Ezek népszerűek. De Minke osztálytársai közül sokan gyűlölik őt, mert bennszülött. Az osztálytársai mind legalább részben európai származásúak.
Minke találkozik egy szokatlan indonéz nővel, Nyai Ontosoroh-val. A nő egy Herman Mellema nevű holland férfi ágyasa. Minke beleszeret a lányukba, Anneliesbe. Iszlám esküvőn házasodnak össze. De a holland törvények szerint nem házasodnak össze, mert ez bennszülött volt, és Annelies holland gyámjai nem hagyták jóvá.
Gyakori volt, hogy a helyi nők a Kelet-Indiákon élő holland férfiak ágyasaivá váltak. Gyermekeik vagy törvénytelen "bennszülöttek" voltak, és elvesztették a törvényes jogokat. Vagy ha az apjuk elfogadta őket gyermekeinek, akkor "indos"-nak nevezték őket. Ekkor az anya elvesztette minden jogát a gyermekei felett. Nyai Ontosoro az alacsony státusza és jogfosztottsága miatt szenved. De úgy véli, hogy az oktatás az útja annak, hogy megmutassa alapvető emberségét. Úgy véli, hogy a tanulás a módja annak, hogy szembeszálljon a rasszizmussal, az ostobasággal és a szegénységgel. Azonban az a döntés, hogy gyermekeit Herman Mellema gyermekeivé teszi, szörnyű problémákat okoz számukra.
Közzétette: volt politikai foglyok
Miután 1980 áprilisában kiszabadult a fogságból, Pramoedya és Hasjim Rachman találkozott Joesoef Isakkal. Rachman az Eastern Star szerkesztője volt. Isak korábban a Merdeka újság újságírója volt. A Salemba börtönben volt. Megállapodtak abban, hogy olyan volt politikai foglyok műveit adják ki, amelyeket más kiadók nem.
Első könyvként az Emberiség e földjét (Bumi Manusia) választották. Pramoedya keményen dolgozni kezdett a Buru szigetéről hozott papírokon. A börtönőrök elvették a legtöbb írását. Ezzel egy időben Hasjim és Joesoef beszélt a kormány tisztviselőivel, köztük az alelnökkel, Adam Malikkal. Pozitívan álltak a tervekhez.
1980 júliusában a This Earth of Mankind kéziratát elküldték az Aga Press nyomdába. Az Emberiség Földje 5000 példányban kelt el 12 nap alatt. Hamarosan más kiadók Hongkongban, Malajziában, Hollandiában és Ausztráliában is engedélyt kértek a kiadótól, Hasta Mitra-tól a fordítások elkészítésére. A malajziai Wira Karya kiadó 12%-os jogdíjat fizetett közvetlenül Pramoedyának.
Novemberre a Hasta Mitra kiadta harmadik kiadását, és mintegy 10 000 példányt adott el belőle. A könyvet a kritikusok kedvezően fogadták. "Korunk legjobb irodalmi művének" nevezték. A Fegyveres Erők napilap "az indonéz irodalom kincsestárának új hozzájárulásának" nevezte.
Banned
Indonézia főügyésze 1981-ben betiltotta az Emberiség e földjét. Azt mondta, hogy a mű a marxista-leninista eszméket és a kommunizmust népszerűsíti. A könyvben egyik sem szerepel.
Először is, az Ampat Lima nyomdának azt mondták, hogy ne nyomtasson ki semmilyen Hasta Mitra által kiadott könyvet. A nagyobb médiumok szerkesztőinek azt mondták, hogy nem szabad recenziót írniuk vagy dicsérniük az Emberiség e földjét vagy Pramoedya bármely más írását.
1981 áprilisában néhány New Order ifjúsági csoport kritizálta Pramoedya írását. A tömegtájékoztatási eszközök úgy számoltak be erről, hogy az embereknek nem tetszett Pramoedya munkássága. Az Új Rend médiumai, mint a Suara Karya, a Pelita és a Karya Dharma elkezdték közölni az Emberiség e Földje és szerzője kritikáit.
Az Indonéziai Kiadók Szövetsége (IKAPI) abban az évben könyvkiállítást tervezett. Megszüntették Hasta Mitra tagságát az egyesületben. Az IKAPI lelkesen kérte a kiadót, hogy legyen tag, és vegyen részt a tevékenységében. Az újságok, amelyek korábban támogatták Pramoedyát, nem publikálták többé az írásait. Elkezdték visszautasítani a Pramoedyát támogató szerzők írásait is.
Végül 1981. május 29-én a legfőbb ügyész közzétette az SK-052/JA/5/1981 számú rendeletet az Ez az emberiség földje és folytatása, a Minden nemzet gyermeke (Anak Semua Bangsa) betiltásáról. A rendelet megemlítette Suharto levelét.
A Legfőbb Ügyészség az Emberiség e földje és a Minden nemzet gyermeke című könyvek összes példányát megpróbálta elvenni az összes könyvesboltból. Azonban 1981 augusztusára már csak 972 példányt vettek el a könyvekből, holott körülbelül 20 000 példányt nyomtattak belőlük.
Az Emberiség e földje angolra fordítója, Maxwell Lane a jakartai ausztrál nagykövetség munkatársa volt. Az ausztrál kormány 1981 szeptemberében visszahívta. Az Ampat Lima nyomda a főügyészség és a belügyminisztérium nyomására bezárt.
Fordítások más nyelvekre
- Bumi Manusia, Hasta Mitra, 1980 (Jakarta, indonéz)
- Aarde Der Mensen, Manus Amici, 1981 (Amszterdam, holland)
- Ren Shi Jian, Beijing Da Xue, 1982 (Peking, kínai)
- Ren Shi Jian, Dou Shi Chu Ban Selangor, 1983 (Malajzia, kínai)
- Bumi Manusia, Wira Karya, 1983, (Kuala Lumpur, Malajzia)
- This Earth of Mankind, Penguin Book, 1983 (Ausztrália, angol)
- Garten der Menschheit, Express Editio, 1984 (Berlin, német)
- Im Garten der Menschheit, Albert Klutsch-Verlags-Vertrag, 1984 (német)
- Människans Jord, Förlaget Hjulet, 1986 (Stockholm, svéd)
- Ningen No Daichi, Shinkuwara Mekong Published, 1986 (japán)
- MИP ЧEЛOBEЧECKИЙ, Radooga Moskwa 1986 (orosz)
- CBIT ЛЮДCbKЙ, Ukránul, 1986 (ukrán)
- Garten der Menschheit, Rowohlt Taschenbuch Verlag, 1987 (német)
- Aarde der mensen, Unieboek, 1987 (Amszterdam, holland)
- Ang Daigdig ng Tao, Solidaridad Kiadó, 1989 (Manila, filippínó)
- Questa Terra Dell'Uomo, Il Saggiatore, 1990 (Milánó, Olaszország)
- Minke, O Neul Publishing, 1990 (koreai)
- This Earth of Mankind, Penguin Book, 1990 (New York, angol)
- This Earth of Mankind, William Morrow & Co., Inc, 1991 (New York, angolul)
- Människans Jord, Norstedts Förlag AB, 1992 (Stockholm, svéd)
- Tierra Humana, Txalaparta, 1995 (Navarra, spanyol)
- Erbe Einer Versunkenen Welt, Verlag Volt und Welt, 1996 (német)
- Aarde der mensen, Uitgeverij De Geus, 1999 (Breda)
- This Earth of Mankind, Penguin Book, 2000 (Olaszország)
- Le Monde des Hommes, Payot & Rivages, 2001 (Párizs, francia)
- Menneskenes Jord, Pax Forlag A/S, 2001 (Oslo, Norvégia)
- Tiera Humana, Edisiones Destino, S.A., 2001 (Barcelona, spanyol)
- This Earth of Mankind, Bertrand Editorial, 2002 (portugál)
- This Earth of Mankind, Leopard Förlag, 2002 (svéd)
- Bumi Manusia, Rádió 68H, 2002 (rádióadás, indonéz)
- Esta estranha terra, Livros Quetzal, 2003 (portugál)
- Människornas Jord, Leopard Förlag, 2003 (Stockholm, svéd)
- ?, Alfa-Narodna Knjiga, 2003 (szerb)
- แผ่นดินของชีวิต, Kobfai Kiadó, 2003 (thai)
- Bumi Manusia, Lentera Dipantara, 2005 (indonéz)
- دھرتی کا دکھ, Mas'ud Ash'ar, 2009 (Lahore, Urdu)
- 'Manushya Bhoomi' ford.S.A.Qudsi,(Malayalam-India)- Chintha Pub-2011
Adaptáció
Az Emberiség Földje című filmből indonéz nyelvű film készült. A forgatás 2006-ban kezdődött. Armantono írta a forgatókönyvet. A filmet 2019 augusztusában mutatták be az indonéz mozikban.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Buru kvartett?
V: A Buru-kvartett egy könyvsorozat, amelyet Pramoedya Ananta Toer írt.
K: Mikor jelent meg először Ez az emberiség földje?
V: Az emberiség e Földje először 1980-ban jelent meg a Hasta Mitra kiadónál.
K: Hol és mikor íródott az This Earth of Mankind története?
V: Az Emberiség Földje története a kelet-indonéziai Buru szigetén, egy börtönben íródott, és először 1973-ban hangosan mesélték el, majd 1975-ben írták le teljes egészében.
K: Ki az Emberiség e földjének főszereplője?
V: Az Emberiség Földje főszereplője és elbeszélője egy Minke nevű jávai fiú.
K: Mit ábrázol az Ez az emberiség földje?
V: Az Emberiség Földje a holland gyarmati uralom indonéziai rasszizmusát ábrázolja.
K: Betiltották-e valaha is a This Earth of Mankind című filmet Indonéziában?
V: Igen, 1981-ben az indonéz főügyész betiltotta az Emberiség Földjét Indonéziában.
K: Kiadták-e az This Earth of Mankind-et más nyelveken?
V: Igen, Az emberiség e Földje világszerte 33 nyelven jelent meg.
Keres