Ez az emberiség földje Pramoedya Ananta Toer Buru-kvartettjének első könyve (eredeti indonéz cím: Bumi Manusia). A regényt először a Hasta Mitra adta ki 1980-ban. A történet a holland gyarmati uralom végének időszakában játszódik Indonéziában, a 19–20. század fordulóján, és a gyarmati társadalom összetett viszonyait, a rasszizmust, az osztály- és nemi egyenlőtlenségeket vizsgálja. Pramoedya a regényt a kelet-indonéziai Buru szigetén lévő börtönben alkotta meg: 1973-ban hangosan elmesélte a történetet más foglyoknak, mert abban az időben nem volt szabad írnia, és ez a szóban terjedő változat 1975-ig keringett a fogságban élők közt, majd ekkor kapta meg az engedélyt, hogy papírra vesse a teljes művet.

Tartalom röviden

Az Emberiség e földje főszereplője és elbeszélője egy Minke nevű jávai fiatalember, aki holland nyelvű elitiskolába jár és írói, újságírói ambíciókat táplál. Minke élete és identitása csak lassan formálódik, miközben iskolai tanulmányai és olvasmányai révén egyre élesebben látja a gyarmati rendszer igazságtalanságait. Az események fonalát egy személyes szerelmi történet is átszövi: Minke beleszeret Anneliesbe, Nyai Ontosoroh gyönyörű, indonéz–európai (indo) lányába. Nyai Ontosoroh (a „nyai” elnevezés eredetileg a gyarmati viszonyokban a holland úr helyi társát, konkubináját jelölte) a regény egyik legerősebb alakja: önképzéssel, kitartással és ügyvédi harc révén próbálja biztosítani lánya jogait és megvédeni magát a gyarmati jogrend visszaéléseivel szemben.

Témák és jelentőség

  • Gyarmati igazságszolgáltatás és rasszizmus: Pramoedya részletesen bemutatja, hogyan működik a gyarmati jog és a hivatalos intézmények elfogultsága, illetve hogy a törvény hogyan szolgálja a hollandok és a gyarmati elit érdekeit a bennszülöttekkel szemben.
  • Nem és osztály: A regény foglalkozik a nők helyzetével a gyarmati társadalomban, különös tekintettel a Nyai Ontosoroh által képviselt női önállóságra és a patriarchális elnyomásra.
  • Nemzeti tudat és identitás: Minke személyes fejlődése a javanes identitás és a modern, antikolonialista gondolkodás felé mutat, a mű így a későbbi indonéz nemzeti tudat formálódásának egyik irodalmi forrásává vált.
  • Költői-realista stílus és történelmi hitelesség: A regény részletgazdag ábrázolása, történelmi háttere és karakterei miatt széles körben irodalmi értékként tartják számon.

Kiadástörténet és fogadtatás

Az indonéz hatóságoknál a mű politikai érzékenysége vitákat váltott ki: az indonéz főügyész 1981-ben betiltotta az Emberiség e földjét. Ennek ellenére az első kiadásokból és sokszorosított példányból több példány fennmaradt, a mű irodalmi hatása nem múlt el. A Lentera Depantara kiadó 2005-ben kezdte újra kiadni Indonéziában, és azóta ismét szélesebb körben hozzáférhető. Nemzetközi szinten is jelentős érdeklődés irányult rá: a regényt több mint 33 nyelvre fordították le, és a Buru-kvartett — melynek további kötetei között szerepel többek közt az Anak Semua Bangsa — a modern indonéz irodalom meghatározó alkotásciklusa lett.

Szerző és mű helye a történetben

Pramoedya Ananta Toer műveit gyakran életrajzi elemek inspirálták: saját fogsága és politikai üldöztetése mélyen befolyásolta írásait, és a Buru-szigeten elmondott történetekből született regények éppen ezért különleges dokumentumai egy elhallgatott korszak emlékezetének. A Bumi Manusia ma is alapműként jelenik meg a gyarmati múlt, a posztkoloniális identitás és az indonéz irodalom tanulmányozásakor.