Harmadik rend (francia rendi társadalom) – szerepe a francia forradalomban
Harmadik rend: hogyan robbantotta ki a francia forradalmat a társadalmi igazságtalanság? Részletes elemzés, szerep, teniszpálya-fogadalom és következmények.
A francia rendi társadalom három rendre (franciaul: trois ordres) oszlott: a papság (első rend), a nemesség (második rend) és a harmadik rend, amely magába foglalta a polgárságot, a városi kézműveseket és munkásokat, valamint a parasztságot. A rendszert a jogi és adózási kiváltságok jellemezték: az első és második rend számos mentességet élvezett (például sok esetben részleges vagy teljes adómentességet, jogosultságokat földhasználat és közigazgatás terén), míg a harmadik rendre aránytalanul nagy terhek hárultak.
A harmadik rend helyzete a 18. század végén
A harmadik rend tagjai között nagy társadalmi különbségek voltak: a vagyonos kereskedők, jogászok, orvosok, a kisebb birtokos parasztság és a városi nincstelenek is ide tartoztak. Nehézségeik közé tartozott:
- gazdasági terhek és adók (pl. taille, vámok és különféle helyi járadékok),
- a feudális viszonyokból adódó kötelezettségek (robot, tized, földbérleti és egyéb járadékok),
- a politikai képviselet hiánya: az Országgyűlésen (Estates-General) az egyes rendek külön-külön szavazhattak, ami a privilegizált rendek számára biztosította a többséget.
Ezen túl az ipari és élelmiszerválságok, valamint az állami adósság és az infláció súlyosbította a mindennapi megélhetést. A felvilágosodás eszméi, a jogegyenlőség és a polgári szabadság gondolatai elterjedtek, különösen a polgári rétegben, ami politikai követeléseket generált.
Az 1789-es országgyűlés és a Teniszpálya-fogadalom
1789-ben XVI. Lajos király azért hívta össze az Estates-General-t (rendi gyűlést), mert az államkincstár kimerült, és új adókat akart bevezetni. Az összehívás azonban fényt vetett a rendszer ellentmondásaira: a harmadik rend követelő volt a szavazási mód megváltoztatására (népszámláláson alapuló, vagyis személyenkénti szavazásra), mert a rendi szavazás mindig a papság és nemesség előnyét biztosította.
Amikor a tárgyalások sikertelenek voltak, a harmadik rend képviselői – különösen a polgári értelmiség és vagyonos középréteg tagjai – 1789. június 17-én kikiáltották magukat Nemzeti Gyűlésnek (Assemblée nationale), majd június 20-án a versailles-i teniszpályán (Jeu de Paume) tették le híressé vált fogadalmukat: nem oszlanak fel, amíg Franciaországnak alkotmányt nem adnak. Ezt a tettet ma magyarul általában Teniszpálya-fogadalom néven említik (franciául: Serment du Jeu de Paume).
A harmadik rend és a forradalom további szakaszai
A Nemzeti Gyűlés cselekvésre ösztönözte a tömegeket: Párizsban és vidéken erősödött a felfordulás. 1790–1791 folyamán a Nemzeti Gyűlés átalakította a Franciaországot: eltörölte a feudális jogokat és kiváltságokat, megszavazta a Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen, 1789. augusztus 26.), és megkezdte a közigazgatási, jogi és egyházi reformokat (pl. a papi egyházi vagyon államosítása, 1790-es Egyház alkotmánya).
Az események radikalizálódtak: 1789. július 14-én a párizsi tömeg bevette a Bastille-t, ami a forradalom egyik jelképes fordulópontja lett. A következő években a forradalmi politika belső ellentétekhez és a hatalmi harcokhoz vezettek. A harmadik rendhez tartozó különböző társadalmi csoportok (polgárság, sans-culottes, parasztság) eltérő célokat követtek, ami hozzájárult a politikai irányzatok (pl. girondisták, jakobinusok) megjelenéséhez és a forradalom különböző szakaszaihoz.
Következmények és a király sorsa
A forradalom folyamata eltérő időpontokban és módokon változtatta meg Franciaországot. A monarchia intézményét fokozatosan gyengítették, majd a királyt 1792-ben letartóztatták, és a köztársaság kikiáltása után, miután a politikai helyzet eszkalálódott, XVI. Lajost 1793. januárjában elítélték, és 1793. január 21-én kivégezték. Az, hogy ez a végkifejlet bekövetkezett, összetett folyamat eredménye: a harmadik rend követelései, a tömegek mozgósulása, a belső politikai harcok és a forradalom külső háborús kihívásai egyaránt szerepet játszottak.
Összefoglalás
- A harmadik rend volt a társadalom többségét adó, de politikailag alulreprezentált réteg. Gazdasági és jogi terhei hozzájárultak elégedetlenségükhöz.
- Az 1789-es Országgyűlés és a Teniszpálya-fogadalom kulcsszerepet játszott abban, hogy a harmadik rend önálló politikai erőként lépett fel és kezdte átalakítani az államot.
- A harmadik rend kezdeményezései vezettek a feudális kiváltságok megszüntetéséhez, a polgári szabadság eszméinek előtérbe kerüléséhez, és végső soron a monarchia bukásához — bár a folyamat során sok eltérő társadalmi és politikai erő alakította a forradalom irányát.
Ha szeretnéd, részletesebben is kifejtem a harmadik rend különböző csoportjainak (pl. polgárság vs. parasztság) szerepét, vagy bemutathatom a teniszpálya-fogadalom pontos jegyzőkönyvét és résztvevőit.
Keres