Fens (Fenland): Kelet-Anglia mocsarai, lecsapolás és mezőgazdaság
Fens (Fenland) — Kelet-Anglia termékeny, lecsapolt mocsarai: történet, lecsapolás folyamata, vízelvezetés és a mezőgazdaság szerepe a térség gazdálkodásában.
A Fens, vagy Fenland(s), Kelet-Angliában található, természetes módon mocsaras terület. A lápok nagy részét több évszázaddal ezelőtt lecsapolták. Ma már többnyire sík, nedves, alacsonyan fekvő mezőgazdasági terület.
A láp a mocsár vagy egykori mocsárvidék önálló területe. A mocsár semleges vagy lúgos víz, viszonylag nagy mennyiségű oldott ásványi anyaggal, de kevés egyéb növényi tápanyaggal.
Fenland többnyire a Wash partvidékén terül el. Négy megye egy részét foglalja magában: Lincolnshire, Cambridgeshire, Norfolk és Suffolk egy kis területe. Az egész közel 1500 négyzetmérföld (3900 km2) területet foglal el.
Fenland nagy része néhány méterrel a tengerszint felett fekszik. A hollandiai hasonló területekhez hasonlóan Fenland nagy része eredetileg édes- vagy sós vizű vizes élőhelyekből állt, amelyeket mesterségesen lecsapoltak, és amelyeket ma is vízelvezető padkák és szivattyúk védenek az árvizektől. E vízelvezető rendszer támogatásával Fenland a gabonafélék és a zöldségek egyik legjelentősebb mezőgazdasági termőterületévé vált Nagy-Britanniában. A Fens különösen termékeny, Anglia 1. osztályú mezőgazdasági területének mintegy felét tartalmazza.
Az intenzív lecsapolás és a talajok szisztematikus kiaknázása következtében a terület jellegzetes problémákkal néz szembe: a tőzeglápok oxidációja és zsugorodása miatt jelentős a talajszint-süllyedés, amit a helyenként ma is működő szivattyútelepek és árvízvédelmi töltések kompenzálnak. A tőzeg eltűnése emellett fontos szénforrásként is működik, így a lápok védelme klímavédelmi szempontból is jelentős.
A Fenshez tartoznak Ely, Ramsey, Crowland, Thorney és Peterborough templomai és székesegyházai. A Fens további jelentős települései közé tartozik Cambridge, Boston, Spalding, Wisbech és King's Lynn.
A lápvidék az azt körülvevő kréta- és mészkőhegységekhez képest nagyon alacsonyan fekszik - a legtöbb helyen legfeljebb 10 méterrel a tengerszint felett. A lecsapolás és a tőzeglápok ezt követő zsugorodása következtében a lápok számos része az átlagos tengerszint alatt van. Bár egy XVII. századi író szerint a Fenland (Hollandiával ellentétben) a tengerszint felett fekszik, a terület ma az Egyesült Királyság legalacsonyabb pontjának ad otthont, a Cambridgeshire-ben található Holme Fen, amely mintegy 2,75 méterrel a tengerszint alatt van. A Fens területén belül van néhány domb, amelyeket történelmileg "szigeteknek" neveztek, mivel szárazak maradtak, amikor a körülöttük lévő alacsonyan fekvő lápokat elöntötte a víz. A legnagyobb láp-sziget az Ely-sziget, amelyen Ely székesegyházi városa épült; legmagasabb pontja 39 méterrel az átlagos tengerszint felett van.
Mesterséges vízelvezetés és árvízvédelem nélkül a Fens időszakos áradásoknak lenne kitéve, különösen télen, a hegyvidékről lezúduló és a folyókat elöntő nagy mennyiségű víz miatt. A Fens egyes területeit egykor állandóan elárasztották, kis tavakat vagy tómedreket hozva létre, míg más területeket csak a magas vízállás idején árasztottak el. Az újkor előtti időszakban a szántóföldi gazdálkodás a környező hegyvidék magasabb területeire, a lápszigetekre és az úgynevezett "Townlands"-ra korlátozódott, amely a Wash körül húzódó iszapos földboltozat, ahol a városok szántóföldjei voltak. Bár ezek a földek a tőzeg zsugorodása előtt alacsonyabbak voltak, mint a tőzeglápok, a középkori földművesek a stabilabb iszaptalajokat visszanyerték, és a tőzeges területekről vagy a tenger felől érkező árvizek ellen védekeztek. A Fenland többi részét a pásztorkodás, a halászat, a szárnyasgazdálkodás, valamint a nád és a nádszegély betakarítása, például nádszövet készítésére használták. Ily módon a középkori és kora újkori Fens ellentétben állt Dél-Anglia többi részével, amely elsősorban szántóföldi mezőgazdasággal foglalkozó régió volt.
A meder- és csatornaépítések, valamint a töltések kialakítása mellett a 17. században híres holland mérnökök, például Cornelius Vermuyden irányításával történtek nagyszabású lecsapolási munkák, amelyek véglegesen megváltoztatták a tájat. A 19. század folyamán a gőzgépes szivattyúk, majd a 20. században az elektromos és dízelüzemű szivattyúk tették lehetővé a nagyobb területek biztonságos szárazon tartását. A lecsapolás gazdasági előnyökkel járt, de sok természetes élőhely megszűnésével és a talaj hosszú távú süllyedésével is.
A modern vízelvezetés XIX. és XX. századi megjelenése óta a Fens gyökeresen átalakult, így napjainkban a szántóföldi gazdálkodás szinte teljesen felváltotta a legeltetést, és a Fens gazdasága nagymértékben a gabonafélék, a zöldségek és néhány készpénzes növény, például a repce vagy a repce termesztésére épül.
Napjainkban a térség mezőgazdasági jelentősége mellett a természetvédelem is fontos szerepet kap. Számos területet visszaállítanak részleges árasztással vagy vizes élőhely-rehabilitációval, különösen olyan helyeken, ahol a biodiverzitás vagy a madárvonulás szempontjából kiemelkedő szerepük van. Jelentősek a vadvédelmi területek és madárrezervátumok (például az Ouse Washes és a Nene Washes környéke), amelyek fontos pihenőhelyet biztosítanak a vízimadarak számára.
A Fens környezetvédelmi kérdései közé tartozik továbbá a tőzeg oxidációjából eredő szénkibocsátás, a talajszintek további süllyedése, valamint a tengerszint emelkedése miatti fokozódó kockázat. Emiatt a jövőbeni tervezésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható vízgazdálkodási megoldások, a parti védművek megerősítése, valamint a "managed realignment" (tervezett visszafolyás) lehetőségei, amikor bizonyos területeket szándékosan visszaengednek a víznek, hogy csökkentsék az árvizek kockázatát és helyreállítsák az elveszett élőhelyeket.
Összefoglalva: a Fens Kelet-Anglia egyik jellegzetes, történelmileg mocsaras tája, amelyet évszázadok lecsapolása és intenzív mezőgazdasági hasznosítása alakított át. Bár a terület ma fontos agrárvidék, számos természetvédelmi és klímavédelmi kihívással néz szembe, amelyek kezelése kulcsfontosságú a térség hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
Egy szélszivattyú Wicken Fenben
A Fens helyzete Kelet-Angliában.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Fenland?
V: A Fenland egy természetes módon mocsaras terület Kelet-Angliában, amelyet több évszázaddal ezelőtt többnyire lecsapoltak. Ma már többnyire sík, nedves, alacsonyan fekvő mezőgazdasági terület.
K: Hol található Fenland?
V: Fenland főként a Wash partja körül helyezkedik el, és négy megye - Lincolnshire, Cambridgeshire, Norfolk és Suffolk egy kis területe - egy részét foglalja magában.
K: Mekkora a Fenland?
V: Fenland teljes területe közel 1500 négyzetmérföld (3900 km2).
K: Milyen típusú víz található a lápvidéken?
V: A láp semleges vagy lúgos vízből áll, viszonylag nagy mennyiségű oldott ásványi anyaggal, de kevés egyéb növényi tápanyaggal.
K: Hogyan hatott a modern vízelvezetés a lápokra?
V: A modern vízelvezetés gyökeresen átalakította a lápvidéket, így mára a szántóföldi művelés szinte teljesen felváltotta a legeltetést, és a gazdaság nagymértékben a növénytermesztésbe, például a gabona- és zöldségtermesztésbe fektette a hangsúlyt.
K: Milyen jelentős települések találhatók a Fens területén?
V: A Fens területén található néhány jelentős település: Cambridge, Boston, Spalding, Wisbech és King's Lynn.
K: Miről ismert a cambridgeshire-i Holme Fen?
V: A cambridgeshire-i Holme Fen arról ismert, hogy itt található az Egyesült Királyság legalacsonyabb pontján, mintegy 2,75 méterrel a tengerszint alatt.
Keres