Darwin: Az érzelmek kifejezése emberben és állatokban — ismertető

Darwin: Az érzelmek kifejezése — részletes ismertető a klasszikus műről: öröklött érzelmi reakciók, arcjátékok, fotós bizonyítékok és ember–állat párhuzamok.

Az érzelmek kifejeződése az emberben és az állatokban Charles Darwin harmadik nagy evolúcióelméleti műve A fajok eredetéről (1859) és Az ember leszármazása (1871) után.

Darwin az Ember leszármazása című könyv egyik részének szánta. Az a könyv azonban már elég hosszú volt: két kötetben jelent meg. Így az Érzelmek kifejezése 1872-ben külön jelent meg.

A könyv arról szól, hogy az ember és más emlősök arcán és cselekedetein keresztül hogyan jelenik meg az érzelmi élet. Darwin olyan elképzeléseket fogalmaz meg, amelyek szerint érzelemrendszereink öröklődnek, és az ember és az állatok ismertebb szerkezeti aspektusaihoz hasonlóan fejlődtek ki.

Olyan emberi tulajdonságok eredetét vizsgálja, mint a szemöldök felhúzása a meglepetés pillanataiban, vagy az elpirulással együtt járó mentális zavarodottság. A könyv igen figyelemre méltó, mivel ez volt az első olyan könyv, amely a tudományos bizonyítékok bemutatásának fő módjaként fényképeket használt. A tudományterületet ma viselkedésgenetikának nevezik. Az egyik bizonyíték, amelyet felhasznál, az a mód, ahogyan a világ különböző részein élő sok különböző nép hasonló arc- és érzelmi reakciókat mutat.

Darwin alapvetései a következők voltak: az egész emberi faj egyetlen eredete és az egyetemes emberi kifejezések. Emellett nyilvánvaló összefüggések vannak az emberi érzelmek és más emlősök érzelemnyilvánítása között. A mi érzelmi megnyilvánulásaink a sok emlős számára közös érzelmi megnyilvánulások egy alapvetőbb készletéből adaptálódtak. Az érzelmi megnyilvánulások öröklöttek, automatikusak, és nehezen irányíthatóak a tudatos elménkkel. Ezeket az ősibb tudattalan elme működteti. A modern kutatások kimutatták, hogy rendkívül nehéz elkerülni, hogy ne adjunk jeleket az érzelmeinkről.

Az Expression német fordítása 1872-ben jelent meg, majd 1873-ban és 1874-ben holland és francia nyelvű változatok következtek. A könyv második kiadása, csak kisebb változtatásokkal, 1890-ben jelent meg.

Darwin fő elvei az érzelmek kifejezéséről

• Hasznos, megszokott szokások elve (serviceable associated habits): bizonyos arckifejezések és testtartások eredetileg hasznosak voltak, és így öröklődtek; később automatikusan jelennek meg az adott érzelem kifejezéseként.
• Antitézis elve (antithesis): ellentétes érzelmi állapotok gyakran ellentétes testhelyzeteket és arckifejezéseket hoznak létre, mert az ellentét segít a kommunikációban (például támadó vs. alázatos pózok).
• Az idegrendszer közvetlen hatása (direct action of the nervous system): erős érzelmi állapotok fiziológiai hatásai — izom- és érreakciók — kísérik az érzelmeket, sokszor önmagukban, funkcionális célnélkül.

Módszer, források és illusztrációk

Darwin nemcsak saját megfigyeléseire támaszkodott: levelezések és kérdőívek segítségével gyűjtött beszámolókat, és felhasználta utazók, misszionáriusok és orvosok leírásait. A könyvben szereplő fényképek és rajzok újszerűen szolgálták a bizonyítékok szemléltetését, és nagyban hozzájárultak a megfigyelések hitelességéhez. Darwin így igyekezett bemutatni, hogy ugyanazok a kifejezések több földrészen, különböző kultúrákban is megjelennek.

Példák és megfigyelések

Darwin részletesen ismerteti olyan egyszerű és mindennapi példákat, mint a szemöldök felvonása (szemöldök és meglepetés), a mosoly és a harag arckifejezése, valamint a elpirulás és a testi zavarodottság (mentális zavarodottság) jelenségei. Arra mutat rá, hogy ezek a megnyilvánulások részben reflexszerűek és részben kommunikációs szerepet töltenek be mások felé.

Hatás és fogadtatás

Az Érzelmek kifejezése alapvetően befolyásolta a pszichológia, az etológia és a viselkedéskutatás alakulását. Darwin könyve nyitotta meg az utat az érzelemkutatás empirikus módszerei előtt, és később olyan kutatókat inspirált, mint Paul Ekman, aki a 20. században további, kultúrák közötti vizsgálatokkal támasztotta alá bizonyos alapérzelmek univerzalitásának gondolatát.

Modern kutatások és kritikák

Azóta végzett kutatások részben megerősítették, részben árnyalták Darwin állításait. Ma sok szakember úgy látja, hogy létezik egy alapvető, biológiailag meghatározott érzelemspektrum és hozzá kapcsolódó arckifejezés-család, de a kultúra és társadalmi tanulás jelentősen alakítja, mely jeleket észlelünk, hogyan szabályozzuk kifejezésüket (ún. display rules), és milyen jelentést társítunk hozzájuk. A neurobiológia — például az agy limbikus rendszere és az amygdala szerepének vizsgálata — tovább mélyítette megértésünket az érzelmek kialakulásáról és kifejeződéséről.

Összegzés

Darwin Az érzelmek kifejezése című munkája ma is alapmű: megalapozta a modern érzelemkutatást, és hangsúlyozta az evolúciós megközelítést az emberi viselkedés magyarázatában. Bár a száznegyven év alatt sok részlet tisztult vagy finomodott, Darwin intuíciója — hogy az érzelmek kifejezése részben öröklött és részben alkalmazkodott — továbbra is központi elem a pszichológia és az etológia elméleteiben.

Kérdések és válaszok

K: Mi Charles Darwin harmadik fő művének, az evolúcióelméletnek a címe?

K: Mikor jelent meg a könyv?

K: Miről szól a könyv?

K: Hogyan fogalmazza meg Darwin az elképzeléseit?

K: Milyen típusú bizonyítékokat használ Darwin elméleteinek alátámasztására?

K: Milyen alapvető megállapításokat tesz Darwin ebben a művében?

K: Milyen nyelvekre fordították le A kifejezést?

Keresés betűvel