Szimbolizmus
A szimbolizmus a 19. század végi francia, orosz és belga eredetű művészeti irányzat volt. A mozgalom elutasította a realizmust és a naturalizmust, és magába foglalta a költészetet és más művészeti ágakat is. A szimbolisták úgy vélték, hogy a művészetnek olyan abszolút igazságokat kell ábrázolnia, amelyeket csak közvetve lehet leírni. Így egy szimbolista festmény realisztikusnak tűnhet, de valójában egy nem vizuális eszmét ábrázol.
Az irodalomban a stílus Charles Baudelaire Les Fleurs du mal (A gonosz virágai, 1857) című művével kezdődött. Edgar Allan Poe művei, amelyeket Baudelaire nagyra becsült és franciára fordított, jelentős hatást gyakoroltak rá, és számos alaptrópus és kép forrását jelentették. Magát a "szimbolista" elnevezést először Jean Moréas kritikus használta, aki azért találta ki, hogy megkülönböztesse a szimbolistákat a hasonló irodalmi és művészeti stílusoktól. A szimbolizmus a művészetben a romantika gótikus komponensével áll kapcsolatban[1].
A szimbolista festők és képzőművészek több csoportja is létezett, köztük Gustave Moreau, Gustav Klimt, Odilon Redon, Henri Fantin-Latour, Gaston Bussière, Edvard Munch, Félicien Rops és Jan Toorop. A szimbolizmus a festészetben földrajzilag még elterjedtebb volt, mint a költészetben. Eszméi hatottak Mihail Vrubelre, Nyikolaj Roericsre, Martiros Saryanra, Mihail Nesterovra, Léon Bakstra, Elena Gorokhovára Oroszországban, valamint Frida Kahlóra Mexikóban és David Chetlahe Paladinra az Egyesült Államokban. Auguste Rodint néha szimbolista szobrásznak tekintik.
A szimbolista festők mitológiai és álomképeket használtak. A szimbolizmus által használt szimbólumok nem a mainstream ikonográfia ismert jelképei, hanem intenzíven személyes, privát, homályos és kétértelmű utalások. A szimbolizmus inkább filozófia, mint tényleges művészeti stílus, a szimbolizmus a festészetben hatással volt a kortárs szecessziós stílusra és a Les Nabisra.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szimbolizmus?
V: A szimbolizmus a 19. század végi francia, orosz és belga eredetű művészeti mozgalom volt. A mozgalom elutasította a realizmust és a naturalizmust, és magába foglalta a költészetet és más művészeteket is. A szimbolisták úgy vélték, hogy a művészetnek olyan abszolút igazságokat kell ábrázolnia, amelyeket csak közvetve lehet leírni.
K: Ki indította el a stílust az irodalomban?
V: A szimbolizmus stílusa az irodalomban Charles Baudelaire Les Fleurs du mal (A gonosz virágai, 1857) című művével kezdődött.
K: Ki találta ki a "szimbolista" kifejezést?
V: A "szimbolista" kifejezést először Jean Moréas kritikus használta.
K: Hogyan kapcsolódik a szimbolizmus a romantikához?
V: A szimbolizmus a művészetben a romantika gótikus komponenséhez kapcsolódik.
K: Kik voltak néhány neves szimbolista festő?
V: Neves szimbolista festők közé tartoznak Gustave Moreau, Gustav Klimt, Odilon Redon, Henri Fantin-Latour, Gaston Bussière, Edvard Munch, Félicien Rops, Jan Toorop, Mikhail Vrubel, Nicholas Roerich, Martiros Saryan ,Mikhail Nesterov ,Léon Bakst ,Elena Gorokhova ,Frida Kahlo és David Chetlahe Paladin .
K: Milyen típusú képi világot használtak a szimbolisták?
V: A szimbolisták mitológiai és álomképeket használtak festményeiken.
K: Milyen szimbólumokat használnak a szimbolizmusban?
V: A szimbolizmus által használt szimbólumok nem a mainstream ikonográfia ismert jelképei, hanem intenzíven személyes, privát, homályos és kétértelmű utalások.
