Edvard Munch – norvég expresszionista festő és grafikus (1863–1944)

Edvard Munch — norvég expresszionista festő és grafikus; a félelem ábrázolásának mestere, a 20. század művészetére ható ikonikus alkotó, köztük a világhírű Sikoly.

Edvard Munch (1863. december 12. – 1944. január 23.) norvég festő és grafikus, a modern expresszionizmus egyik legfontosabb alakja. Adalsbrukban született. Munkássága során rendkívül gazdag életművet hozott létre: festményeket, pastelképeket, rajzokat és sokszorosított grafikai művet (litográfiát, rézkarcot és fametszetet) alkotott. Műveiben gyakran az érzelmek, különösen a magány, a félelem, a bánat és a halál témái jelennek meg, ezért munkássága nagy hatással volt a 20. századi expresszionizmusra és a modern festészet fejlődésére.

Élet és pályakezdés

Munch családját fiatalon tragédiák érték: anyja és egyik nővére tuberkulózisban hunyt el, ezek a veszteségek erősen hatottak későbbi témaválasztására. Tanulmányait a krisztianiai (mai Oslo) művészeti iskolában folytatta, később Párizsban és Berlinben is megfordult, ahol találkozott a korabeli európai irányzatokkal (impresszionizmus, szimbólumosság), és kiállításainak köszönhetően nemzetközi elismertségre tett szert.

Stílus, technika és főbb témák

Munch stílusa erősen egyéni: expresszív színkezelés, torzított formák és szubjektív hangulatok jellemzik képeit. Festészeti technikái közé tartozott az olaj-, tempera- és pasztelfestés, emellett rendkívül termékeny grafikus volt – litográfiákat, rézkarcokat és fametszeteket is készített. Sok művét sorozatokban gondolta el; legismertebb ciklusa a „Frieze of Life” (az Élet fríze), amely az emberi kapcsolatok, szerelem, félelem és halál motívumait járja körül.

Fontos művek

• Sikoly (Skrik) – Munch legismertebb képe, a modern képi kultúra ikonikus műve. Több változata és grafikai kivitele ismert.
• A beteg gyermek (Det syke barn) – a gyermekkori veszteség témáját dolgozza fel.
• Madonna – erotikus és misztikus elemeket ötvöző képe.
• Élet tánca (Life's Dance), A csók és más, az emberi kapcsolatok érzelmi dinamikáját vizsgáló alkotások.

Sikerek, visszhang és örökség

Munch élete során fokozatosan nemzetközi hírnevet szerzett: képeiért nagy érdeklődés mutatkozott, és a műkereskedelemben is magas áron cseréltek gazdát. Munkássága jelentősen hatott a német expresszionistákra és más 20. századi művészekre. Élete későbbi szakaszában visszavonultabb életet élt, Ekelyben (a közelben) dolgozott, és jelentős adományt hagyott Norvégiára – művei nagy részét az állam és múzeumok megőrizték.

Gyűjtemények és múzeumok

Norvégiában a Nemzeti Galéria mellett ma a Munch-múzeum (MUNCH) és több más intézmény őrzi és mutatja be alkotásait. Egyes munkái hosszú ideig Norvégia fontos közgyűjteményeiben szerepeltek; Munch maga is festett nagyméretű falfestményt Norvégia (akkor még) egyetlen egyetemének aulájába, és több alkalommal szerepelt nemzetközi kiállításokon.

Összegzés

Edvard Munch művészete az emberi lélek intenzív vizsgálatára irányul: olyan belső állapotokat ábrázolt, amelyeket korábban ritkán találunk a festészetben. Színvilága, formahasználata és témaválasztása miatt a 20. század egyik meghatározó alkotójaként tartják számon, műveinek hatása máig jelen van a kortárs képzőművészetben.

Festmények

A sikoly (1893; eredeti címe: Kétségbeesés). Ez Munch legismertebb festménye, és a világ egyik legismertebb képe. Az Élet fríz című sorozat egyik darabja. A sorozatban Munch az élet, a szerelem, a félelem, a halál és a melankólia témáit vizsgálta. Mint sok más művéhez hasonlóan, a festményből is több változatot készített. Az egyik változatot 2004. augusztus 22-én ellopták a norvégiai Oslóban található Munch-múzeumból, de 2006. augusztus 31-én a norvég rendőrség megtalálta egy másik, ugyanekkor ellopott képpel, a Madonnával együtt.

Az Élet frízének témái Munch egész munkásságában visszatérnek. Ezek a témák olyan festményeken láthatók, mint A beteg gyermek (1886, elhunyt nővérének, Sophie-nak a portréja), (1893-1894), Hamu (1894) és A híd. Az utóbb említett kép sánta alakokat ábrázol. Ezeknek az alakoknak arcvonások nélküli arcuk van, vagy egyáltalán nincs arcuk. Az alakok fölött fenyegető, súlyos fák és házak fenyegető alakjai vannak. Munch a nőket vagy törékeny, ártatlan szenvedőnek, vagy pedig horrorisztikus, életfaló vámpíroknak ábrázolta. Munch elemzői szerint ez a szexuális szorongásait tükrözi.

• 1885-86: A beteg gyermek
• 1892: Este Karl Johanról
• 1893: A sikoly
• 1894: Hamu
• 1894-1895: Madonna
• 1895: Pubertás
• 1895: Önarckép égő cigarettával
• 1895: Halál a betegszobában
• 1899-1900: Az élet tánca
• 1899-1900: A halott anya
• 1903: Falu holdfényben
• 1940-1942: Az óra és az ágy között

·         Néhány híres festmény

·        

A sikoly. 1893. Olaj, tempera és pasztell, karton. Nasjonalgalleriet, Oslo

·        

Az élet tánca. 1899-1900. Olaj, vászon, 49,5 × 75 in. Nasjonalgalleriet, Oslo

·        

Hamu. 1894. Olaj, vászon. 120,5 × 141 cm. Nasjonalgalleriet, Oslo

·        

Madonna. 1894. Olaj, vászon. 90 × 68 cm. Munch Múzeum, Oslo

Edvard Munch Élet című festménye az oslói Rådhusetben (Oslo City Hall). A terem neve Munch-terem.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Edvard Munch?

K: Hány ismert festményt festett Edvard Munch?

K: Miről ismert Edvard Munch?

K: Edvard Munch életében sikeres volt-e festőként?

K: A Nemzeti Galéria (Norvégia) vásárolt Edvard Munch festményeket?

K: Hol festett Edvard Munch nagyméretű falfestményeket?

K: Milyen festészeti stílushoz köthető Edvard Munch?

Keresés betűvel