Sztrichnin — mérgező alkaloid: forrása, hatásai és felhasználása

Sztrichnin — veszélyes növényi alkaloid: forrása, mérgezési tünetek, hatásai és felhasználása (dopping, rovarirtó múlt). Ismerje meg a kockázatokat és történetét.

A sztrichnin egy természetes eredetű, erősen mérgező alkaloid, amelyet elsősorban a Strychnos nux-vomica nevű növény termel. A növény leveleiben és magvaiban a sztrichnin gyakran együtt fordul elő egy másik alkaloiddal, a brucinnal; ez a kombináció tipikus példa arra, hogyan védekeznek egyes növények a ragadozók és növényevők ellen. A két anyagot már a 19. század elején felismerték, de szerkezetük és részletes kémiai jellemzőik meghatározása hosszú kutatómunkát igényelt, amelynek eredményeiről többek között Robert Robinson ismert kutatásai számoltak be.

Forrás és elterjedés

A sztrichnin leggyakoribb természetes forrása a Strychnos nux-vomica, amely Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, különösen Indiában és Délkelet-Ázsiában. A növény magvai (köznapi nevükön nux-vomica) rendkívül mérgezőek, történelmileg mérgező csaliként és rovarirtó szerként is alkalmazták őket.

Kémia és oldhatóság

Tisztítva a sztrichnin egy színtelen, kristályos alkaloid. Oldékonysági tulajdonságai miatt jól oldódik alkoholban és kloroformban, míg vízben alig vagy egyáltalán nem oldódik. Ez az oldhatóság befolyásolja a mérgezés módját, a felszívódást és a mérgezés kezelését is.

Hatásmechanizmus

A sztrichnin elsősorban a központi idegrendszerben fejti ki hatását: kompetitív antagonista a gátló neurotranszmitterek receptorainál, különösen a glicin receptorainál a gerincvelő szintjén. Ennek következménye a gátló impulzusok megszűnése, ami kiterjedt izommerevséget és erőteljes, fájdalmas görcsöket (szervezeten belüli túlfűtöttséget és rohamokat) eredményez. Ezek a rohamok légzésbénuláshoz és fulladáshoz vezethetnek.

Mérgezés tünetei és ellátása

A sztrichnin akut mérgezése gyorsan — perceken belül — súlyos tüneteket okozhat. Gyakori tünetek:

• izommerevség és fájdalmas görcsök, amelyek ritkán járnak eszméletvesztéssel;
• fokozott reflexek és érzékenység a zajra vagy érintésre, ami rohamokat válthat ki;
• légzészavarok, fulladás és keringési elégtelenség súlyos esetekben;
• veszélyesen magas testhőmérséklet rohamok alatt.

Az LD₅₀ értékek faj- és alkalmazási úttól függenek; a korábbi, röviden említett "körülbelül 10 mg" értékeket kísérleti állatokra vagy kis tömegű egyedekre vonatkozó adatként kell értelmezni. Emberben a halálos adag elérése kis mennyiséget igényel, ezért minden sztrichninnel való expozíció sürgős orvosi ellátást követel.

Ellátás során nincs specifikus antidótum; a kezelés tüneti és életmentő beavatkozásokra épül. Fontos intézkedések:

• azonnali sürgősségi orvosi ellátás;
• légzés és keringés támogatása (intubáció, mechanikus lélegeztetés szükség szerint);
• görcsök kezelése benzodiazepinekkel és izomrelaxánsokkal;
• ha a bevétel friss, aktív szén alkalmazása a mérgező anyag felszívódásának csökkentésére;
• tüneti és intenzív osztályos megfigyelés a további komplikációk elkerülésére.

Felhasználás és szabályozás

Ma a sztrichninnek már jóval kevesebb gyakorlati alkalmazása van, mint korábban. Egyes források szerint koffeinhez hasonlóan kis dózisban stimulánsként hathat, de ilyen felhasználása veszélyes és nem biztonságos. A sportban a stimulánsok közé sorolva szerepel a doppingvizsgálat alá vont anyagok listáján, mivel teljesítményfokozó hatása lehet.

Rovarirtóként és rágcsálóirtóként történő használatát korábban alkalmazták, kis gerincesek — például madarak és rágcsálók — ellen, de sok országban a közegészségügyi és környezeti kockázatok miatt a használatát erősen korlátozták vagy betiltották. A pontos szabályozás országonként változik; mérgező anyagként kezelésre és biztonsági előírásokra van szükség a környezetre és nem célállatokra gyakorolt hatások miatt.

Történet, analitika és biztonság

A sztrichnin történetéhez hozzátartozik, hogy régebben különféle gyógyszerkészítményekben és tonikokban is feltűnt, de a kis hasznossága mellett a súlyos kockázatok miatt ezeket a gyakorlatokat mára elhagyták. A szerkezetének tisztázásában jelentős szerepe volt a korai organikus kémiai kutatásoknak.

Laboratóriumi kimutatása általában kromatográfiás és tömegspektrometriás módszerekkel történik; toxikológiai vizsgálatok fontosak akut mérgezések és jogi vonatkozások kivizsgálásában.

Munkahelyi és háztartási környezetben a sztrichninnel való érintkezést el kell kerülni. Ha gyanú van expozícióra, az érintett anyagot (ruhadarab, szennyezett felület) elkülönítve kell kezelni, illetékes egészségügyi szolgálatot, mérgezési információs központot kell értesíteni, és a megfelelő védőfelszerelést (kesztyű, szemvédelem, légzésvédő) kell alkalmazni.

Összefoglalva: a sztrichnin egy erősen mérgező, természetes alkaloid, amelynek ismerete fontos a megelőzés, a sürgősségi ellátás és a környezetvédelem szempontjából. Bármilyen kérdés vagy expozíció gyanúja esetén azonnal forduljon orvoshoz vagy a helyi mérgezési információs szolgálathoz.

Keresés betűvel