Csillagászati színképosztályozás
A csillagászatban a csillagok osztályozása a csillagok hőmérséklet szerinti csoportosítása. A csillagok hőmérséklete a spektrumuk, azaz a csillag által kibocsátott fény típusának vizsgálatával mérhető.
A csillagokat színük alapján színtípusokba vagy osztályokba is csoportosítják. Általában a csillag hőmérséklete határozza meg a színét, a vörös színtől a kék-fehérig. A spektrális típusokat egy-egy betűvel nevezik meg. A hét fő típus az M, K, G, F, A, B és O. Az M csillagok a leghidegebbek, az O csillagok pedig a legforróbbak. A teljes rendszerben vannak más típusok is, amelyeket nehéz megtalálni: W, R, N és S.
A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap G osztályú csillag.
A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.
Éppen telített RGB-kamera lemezek
A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.
Éppen telített RGB-kamera lemezek
Harvard spektrális osztályozás
A harvardi osztályozási rendszer egydimenziós osztályozási rendszer. A csillagok felszíni hőmérséklete körülbelül 2000 és 40 000 kelvin között változik. Fizikailag az osztályok a csillag légkörének hőmérsékletét jelzik, és általában a legmelegebbtől a leghidegebbig sorolják fel őket, ahogyan az a következő táblázatban is szerepel:
Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.
| Osztály | Felszíni hőmérséklet | Conventionalcolor | Tényleges látszólagos szín | Tömeg(naptömeg) | Sugár(napsugár) | Fényerősség | Hydrogenlines | Az összes |
| O | ≥ 33,000 K | kék | kék | ≥ 16 M ☉ | ≥ 6,6 R ☉ | ≥ 30,000 L ☉ | Gyenge | ~0.00003% |
| B | 10,000-33,000 K | kék fehér | mélykék fehér | 2.1-16 M ☉ | 1.8-6.6 R ☉ | 25-30,000 L ☉ | Közepes | 0.13% |
| A | 7,500-10,000 K | fehér | kék fehér | 1,4-2,1 M ☉ | 1,4-1,8 R ☉ | 5-25 L ☉ | Erős | 0.6% |
| F | 6,000-7,500 K | sárga fehér | fehér | 1,04-1,4 M ☉ | 1,15-1,4 R ☉ | 1,5-5 L ☉ | Közepes | 3% |
| G | 5,200-6,000 K | sárga | sárgásfehér | 0,8-1,04 M ☉ | 0,96-1,15 R ☉ | 0,6-1,5 L ☉ | Gyenge | 7.6% |
| K | 3,700-5,200 K | narancs | halványsárga narancs | 0,45-0,8 M ☉ | 0,7-0,96 R ☉ | 0,08-0,6 L ☉ | Nagyon gyenge | 12.1% |
| M | 2,000-3,700 K | piros | világos narancssárga piros | ≤ 0,45 M ☉ | ≤ 0,7 R ☉ | ≤ 0,08 L ☉ | Nagyon gyenge | 76.45% |
| R | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
| N | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
| S | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
Az egyes osztályoknál megadott tömeg, sugár és fényesség csak az életük fősorozati szakaszában lévő csillagokra vonatkozik, így a vörös óriásokra nem. Az O-tól M-ig terjedő színképosztályokat arab számok (0-9) tagolják. Például az A0 az A osztály legforróbb csillagait, az A9 pedig a leghidegebbeket jelöli. A Nap a G2 osztályba tartozik.
A Hertzsprung-Russell-diagramot gyakrabban használják a csillagászatban, mert három fontos változót kapcsol össze: az abszolút fényességet, a fényességet és a felszíni hőmérsékletet. A csillagászatban ugyanolyan fontos, mint a kémia számára a periódusos rendszer.
Hagyományos és látszólagos színek
A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolt alatt, szemsegédeszköz nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.
Maga a Nap fehér, bár néha sárga csillagnak is nevezik. Ez az emberi optikai érzékszervek fejlődésének természetes következménye: az a válaszgörbe, amelyik a napfény ellen a legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a Napot definíció szerint fehérnek fogja érzékelni, bár megfigyelők között van némi szubjektív eltérés.
· 
R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag
· 
A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.
· 
A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt
· 
UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.
· 
Egy O-típusú csillag spektruma
· 
B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban
· 
A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal
· 
Polaris, egy F-típusú csillag
· 
A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt
· 
A Nap, egy G-típusú csillag
· 
Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.
· 
Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.
· 
VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás
· .jpg)
R Sculptoris, egy széncsillag.
· _from_Pickles_1998.png)
A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.
· 
Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)
· 
A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)
A csillagok osztályozása O-tól M-ig.
A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.
Harvard spektrális osztályozás
A harvardi osztályozási rendszer egydimenziós osztályozási rendszer. A csillagok felszíni hőmérséklete körülbelül 2000 és 40 000 kelvin között változik. Fizikailag az osztályok a csillag légkörének hőmérsékletét jelzik, és általában a legmelegebbtől a leghidegebbig sorolják fel őket, ahogyan az a következő táblázatban is szerepel:
Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.
| Osztály | Felszíni hőmérséklet | Conventionalcolor | Tényleges látszólagos szín | Tömeg(naptömeg) | Sugár(napsugár) | Fényerősség | Hydrogenlines | Az összes |
| O | ≥ 33,000 K | kék | kék | ≥ 16 M ☉ | ≥ 6,6 R ☉ | ≥ 30,000 L ☉ | Gyenge | ~0.00003% |
| B | 10,000-33,000 K | kék fehér | mélykék fehér | 2.1-16 M ☉ | 1.8-6.6 R ☉ | 25-30,000 L ☉ | Közepes | 0.13% |
| A | 7,500-10,000 K | fehér | kék fehér | 1,4-2,1 M ☉ | 1,4-1,8 R ☉ | 5-25 L ☉ | Erős | 0.6% |
| F | 6,000-7,500 K | sárga fehér | fehér | 1,04-1,4 M ☉ | 1,15-1,4 R ☉ | 1,5-5 L ☉ | Közepes | 3% |
| G | 5,200-6,000 K | sárga | sárgásfehér | 0,8-1,04 M ☉ | 0,96-1,15 R ☉ | 0,6-1,5 L ☉ | Gyenge | 7.6% |
| K | 3,700-5,200 K | narancs | halványsárga narancs | 0,45-0,8 M ☉ | 0,7-0,96 R ☉ | 0,08-0,6 L ☉ | Nagyon gyenge | 12.1% |
| M | 2,000-3,700 K | piros | világos narancs piros | ≤ 0,45 M ☉ | ≤ 0,7 R ☉ | ≤ 0,08 L ☉ | Nagyon gyenge | 76.45% |
| R | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
| N | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
| S | 1,300-2,000 K | piros [] | piros [] | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Nagyon gyenge | Ismeretlen |
Az egyes osztályoknál megadott tömeg, sugár és fényesség csak az életük fősorozati szakaszában lévő csillagokra vonatkozik, így a vörös óriásokra nem. Az O-tól M-ig terjedő színképosztályokat arab számok (0-9) tagolják. Például az A0 az A osztály legforróbb csillagait, az A9 pedig a leghidegebbeket jelöli. A Nap a G2 osztályba tartozik.
A Hertzsprung-Russell-diagramot gyakrabban használják a csillagászatban, mert három fontos változót kapcsol össze: az abszolút fényességet, a fényességet és a felszíni hőmérsékletet. A csillagászatban ugyanolyan fontos, mint a kémia számára a periódusos rendszer.
Hagyományos és látszólagos színek
A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolton, szem segítsége nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.
Maga a Nap fehér, bár néha sárga csillagnak is nevezik. Ez az emberi optikai érzékszervek fejlődésének természetes következménye: az a válaszgörbe, amelyik a napfény ellen a legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a Napot definíció szerint fehérnek fogja érzékelni, bár megfigyelők között van némi szubjektív eltérés.
·
R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag
·
A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.
·
A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt
·
UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.
·
Egy O-típusú csillag spektruma
·
B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban
·
A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal
·
Polaris, egy F-típusú csillag
·
A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt
·
A Nap, egy G-típusú csillag
·
Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.
·
Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.
·
VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás
· (1).jpg)
R Sculptoris, egy széncsillag.
· _from_Pickles_1998(1).png)
A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.
·
Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)
·
A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)
A csillagok osztályozása O-tól M-ig.
A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.
Kapcsolódó oldalak
- Hertzsprung-Russell diagram
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a csillagosztályozás?
V: A csillagosztályozás a csillagok csoportosítása a hőmérsékletük alapján.
K: Hogyan mérhető egy csillag hőmérséklete?
V: Egy csillag hőmérséklete a spektrumának, vagyis a fényének típusának megnézésével mérhető.
K: Mi a hét fő spektrális típus?
V: A hét fő színképtípus az M, K, G, F, A, B és O.
K: Melyik csillagtípus a leghidegebb?
V: Az M típusú csillagok a leghidegebbek.
K: Melyik csillagtípus a legforróbb?
V: Az O csillagok a legforróbbak.
K: Léteznek még más típusok is a hét fő típuson kívül?
V: Igen, vannak más típusok is, mint például a W, R, N és S, amelyeket nehezebb megtalálni.
K: Milyen osztályba sorolják a Földhöz legközelebbi csillagunkat, a Napot?
V: A Napot a G osztályú csillagok közé sorolják.
