Csillagászati színképosztályozás

A csillagászatban a csillagok osztályozása a csillagok hőmérséklet szerinti csoportosítása. A csillagok hőmérséklete a spektrumuk, azaz a csillag által kibocsátott fény típusának vizsgálatával mérhető.

A csillagokat színük alapján színtípusokba vagy osztályokba is csoportosítják. Általában a csillag hőmérséklete határozza meg a színét, a vörös színtől a kék-fehérig. A spektrális típusokat egy-egy betűvel nevezik meg. A hét fő típus az M, K, G, F, A, B és O. Az M csillagok a leghidegebbek, az O csillagok pedig a legforróbbak. A teljes rendszerben vannak más típusok is, amelyeket nehéz megtalálni: W, R, N és S.

A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap G osztályú csillag.

A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.Zoom
A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.

Éppen telített RGB-kamera lemezekZoom
Éppen telített RGB-kamera lemezek

A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.Zoom
A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.

Éppen telített RGB-kamera lemezekZoom
Éppen telített RGB-kamera lemezek

Harvard spektrális osztályozás

A harvardi osztályozási rendszer egydimenziós osztályozási rendszer. A csillagok felszíni hőmérséklete körülbelül 2000 és 40 000 kelvin között változik. Fizikailag az osztályok a csillag légkörének hőmérsékletét jelzik, és általában a legmelegebbtől a leghidegebbig sorolják fel őket, ahogyan az a következő táblázatban is szerepel:

Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.

Osztály

Felszíni hőmérséklet
(
kelvin)

Conventionalcolor
leírás

Tényleges látszólagos szín

Tömeg(naptömeg)

Sugár(napsugár)

Fényerősség
(bolometrikus)

Hydrogenlines

Az összes
fősorozatú csillagok

O

≥ 33,000 K

kék

kék

≥ 16 M

≥ 6,6 R

≥ 30,000 L

Gyenge

~0.00003%

B

10,000-33,000 K

kék fehér

mélykék fehér

2.1-16 M

1.8-6.6 R

25-30,000 L

Közepes

0.13%

A

7,500-10,000 K

fehér

kék fehér

1,4-2,1 M

1,4-1,8 R

5-25 L

Erős

0.6%

F

6,000-7,500 K

sárga fehér

fehér

1,04-1,4 M

1,15-1,4 R

1,5-5 L

Közepes

3%

G

5,200-6,000 K

sárga

sárgásfehér

0,8-1,04 M

0,96-1,15 R

0,6-1,5 L

Gyenge

7.6%

K

3,700-5,200 K

narancs

halványsárga narancs

0,45-0,8 M

0,7-0,96 R

0,08-0,6 L

Nagyon gyenge

12.1%

M

2,000-3,700 K

piros

világos narancssárga piros

≤ 0,45 M

≤ 0,7 R

≤ 0,08 L

Nagyon gyenge

76.45%

R

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

N

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

S

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

Az egyes osztályoknál megadott tömeg, sugár és fényesség csak az életük fősorozati szakaszában lévő csillagokra vonatkozik, így a vörös óriásokra nem. Az O-tól M-ig terjedő színképosztályokat arab számok (0-9) tagolják. Például az A0 az A osztály legforróbb csillagait, az A9 pedig a leghidegebbeket jelöli. A Nap a G2 osztályba tartozik.

A Hertzsprung-Russell-diagramot gyakrabban használják a csillagászatban, mert három fontos változót kapcsol össze: az abszolút fényességet, a fényességet és a felszíni hőmérsékletet. A csillagászatban ugyanolyan fontos, mint a kémia számára a periódusos rendszer.

Hagyományos és látszólagos színek

A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolt alatt, szemsegédeszköz nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.

Maga a Nap fehér, bár néha sárga csillagnak is nevezik. Ez az emberi optikai érzékszervek fejlődésének természetes következménye: az a válaszgörbe, amelyik a napfény ellen a legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a Napot definíció szerint fehérnek fogja érzékelni, bár megfigyelők között van némi szubjektív eltérés.

·        

R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag

·        

A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.

·        

A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt

·        

UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.

·        

Egy O-típusú csillag spektruma

·        

B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban

·        

A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal

·        

Polaris, egy F-típusú csillag

·        

A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt

·        

A Nap, egy G-típusú csillag

·        

Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.

·        

Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.

·        

VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás

·        

R Sculptoris, egy széncsillag.

·        

A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.

·        

Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)

·        

A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)

A csillagok osztályozása O-tól M-ig.Zoom
A csillagok osztályozása O-tól M-ig.

A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.Zoom
A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.

Harvard spektrális osztályozás

A harvardi osztályozási rendszer egydimenziós osztályozási rendszer. A csillagok felszíni hőmérséklete körülbelül 2000 és 40 000 kelvin között változik. Fizikailag az osztályok a csillag légkörének hőmérsékletét jelzik, és általában a legmelegebbtől a leghidegebbig sorolják fel őket, ahogyan az a következő táblázatban is szerepel:

Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.

Osztály

Felszíni hőmérséklet
(
kelvin)

Conventionalcolor
leírás

Tényleges látszólagos szín

Tömeg(naptömeg)

Sugár(napsugár)

Fényerősség
(bolometrikus)

Hydrogenlines

Az összes
fősorozatú csillagok

O

≥ 33,000 K

kék

kék

≥ 16 M

≥ 6,6 R

≥ 30,000 L

Gyenge

~0.00003%

B

10,000-33,000 K

kék fehér

mélykék fehér

2.1-16 M

1.8-6.6 R

25-30,000 L

Közepes

0.13%

A

7,500-10,000 K

fehér

kék fehér

1,4-2,1 M

1,4-1,8 R

5-25 L

Erős

0.6%

F

6,000-7,500 K

sárga fehér

fehér

1,04-1,4 M

1,15-1,4 R

1,5-5 L

Közepes

3%

G

5,200-6,000 K

sárga

sárgásfehér

0,8-1,04 M

0,96-1,15 R

0,6-1,5 L

Gyenge

7.6%

K

3,700-5,200 K

narancs

halványsárga narancs

0,45-0,8 M

0,7-0,96 R

0,08-0,6 L

Nagyon gyenge

12.1%

M

2,000-3,700 K

piros

világos narancs piros

≤ 0,45 M

≤ 0,7 R

≤ 0,08 L

Nagyon gyenge

76.45%

R

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

N

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

S

1,300-2,000 K

piros []

piros []

Ismeretlen

Ismeretlen

Ismeretlen

Nagyon gyenge

Ismeretlen

Az egyes osztályoknál megadott tömeg, sugár és fényesség csak az életük fősorozati szakaszában lévő csillagokra vonatkozik, így a vörös óriásokra nem. Az O-tól M-ig terjedő színképosztályokat arab számok (0-9) tagolják. Például az A0 az A osztály legforróbb csillagait, az A9 pedig a leghidegebbeket jelöli. A Nap a G2 osztályba tartozik.

A Hertzsprung-Russell-diagramot gyakrabban használják a csillagászatban, mert három fontos változót kapcsol össze: az abszolút fényességet, a fényességet és a felszíni hőmérsékletet. A csillagászatban ugyanolyan fontos, mint a kémia számára a periódusos rendszer.

Hagyományos és látszólagos színek

A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolton, szem segítsége nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.

Maga a Nap fehér, bár néha sárga csillagnak is nevezik. Ez az emberi optikai érzékszervek fejlődésének természetes következménye: az a válaszgörbe, amelyik a napfény ellen a legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a Napot definíció szerint fehérnek fogja érzékelni, bár megfigyelők között van némi szubjektív eltérés.

·        

R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag

·        

A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.

·        

A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt

·        

UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.

·        

Egy O-típusú csillag spektruma

·        

B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban

·        

A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal

·        

Polaris, egy F-típusú csillag

·        

A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt

·        

A Nap, egy G-típusú csillag

·        

Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.

·        

Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.

·        

VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás

·        

R Sculptoris, egy széncsillag.

·        

A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.

·        

Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)

·        

A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)

A csillagok osztályozása O-tól M-ig.Zoom
A csillagok osztályozása O-tól M-ig.

A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.Zoom
A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.

Kapcsolódó oldalak

  • Hertzsprung-Russell diagram

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a csillagosztályozás?


V: A csillagosztályozás a csillagok csoportosítása a hőmérsékletük alapján.

K: Hogyan mérhető egy csillag hőmérséklete?


V: Egy csillag hőmérséklete a spektrumának, vagyis a fényének típusának megnézésével mérhető.

K: Mi a hét fő spektrális típus?


V: A hét fő színképtípus az M, K, G, F, A, B és O.

K: Melyik csillagtípus a leghidegebb?


V: Az M típusú csillagok a leghidegebbek.

K: Melyik csillagtípus a legforróbb?


V: Az O csillagok a legforróbbak.

K: Léteznek még más típusok is a hét fő típuson kívül?


V: Igen, vannak más típusok is, mint például a W, R, N és S, amelyeket nehezebb megtalálni.

K: Milyen osztályba sorolják a Földhöz legközelebbi csillagunkat, a Napot?


V: A Napot a G osztályú csillagok közé sorolják.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3