Csillagászati színképosztályozás

Szerző: Leandro Alegsa

20-04-2022 11:36

A csillagászatban a csillagok osztályozása a csillagok hőmérséklet szerinti csoportosítása. A csillagok hőmérséklete a spektrumuk, azaz a csillag által kibocsátott fény típusának vizsgálatával mérhető.

A csillagokat színük alapján színtípusokba vagy osztályokba is csoportosítják. Általában a csillag hőmérséklete határozza meg a színét, a vörös színtől a kék-fehérig. A spektrális típusokat egy-egy betűvel nevezik meg. A hét fő típus az M, K, G, F, A, B és O. Az M csillagok a leghidegebbek, az O csillagok pedig a legforróbbak. A teljes rendszerben vannak más típusok is, amelyeket nehéz megtalálni: W, R, N és S.

A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap G osztályú csillag.

A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.

Éppen telített RGB-kamera lemezek

A csillagok osztályozása szerint az M-csillagok a leghidegebbek, az O-csillagok pedig a legforróbbak. Ezek a csillagok a fősorozatból származnak.

Éppen telített RGB-kamera lemezek

Harvard spektrális osztályozás

A harvardi osztályozási rendszer egydimenziós osztályozási rendszer. A csillagok felszíni hőmérséklete körülbelül 2000 és 40 000 kelvin között változik. Fizikailag az osztályok a csillag légkörének hőmérsékletét jelzik, és általában a legmelegebbtől a leghidegebbig sorolják fel őket, ahogyan az a következő táblázatban is szerepel:

Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.

Osztály	Felszíni hőmérséklet (kelvin)	Conventionalcolor leírás	Tényleges látszólagos szín	Tömeg(naptömeg)	Sugár(napsugár)	Fényerősség (bolometrikus)	Hydrogenlines	Az összes fősorozatú csillagok
O	≥ 33,000 K	kék	kék	≥ 16 M _☉	≥ 6,6 R _☉	≥ 30,000 L _☉	Gyenge	~0.00003%
B	10,000-33,000 K	kék fehér	mélykék fehér	2.1-16 M _☉	1.8-6.6 R _☉	25-30,000 L _☉	Közepes	0.13%
A	7,500-10,000 K	fehér	kék fehér	1,4-2,1 M _☉	1,4-1,8 R _☉	5-25 L _☉	Erős	0.6%
F	6,000-7,500 K	sárga fehér	fehér	1,04-1,4 M _☉	1,15-1,4 R _☉	1,5-5 L _☉	Közepes	3%
G	5,200-6,000 K	sárga	sárgásfehér	0,8-1,04 M _☉	0,96-1,15 R _☉	0,6-1,5 L _☉	Gyenge	7.6%
K	3,700-5,200 K	narancs	halványsárga narancs	0,45-0,8 M _☉	0,7-0,96 R _☉	0,08-0,6 L _☉	Nagyon gyenge	12.1%
M	2,000-3,700 K	piros	világos narancssárga piros	≤ 0,45 M _☉	≤ 0,7 R _☉	≤ 0,08 L _☉	Nagyon gyenge	76.45%
R	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen
N	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen
S	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen

Az egyes osztályoknál megadott tömeg, sugár és fényesség csak az életük fősorozati szakaszában lévő csillagokra vonatkozik, így a vörös óriásokra nem. Az O-tól M-ig terjedő színképosztályokat arab számok (0-9) tagolják. Például az A0 az A osztály legforróbb csillagait, az A9 pedig a leghidegebbeket jelöli. A Nap a G2 osztályba tartozik.

A Hertzsprung-Russell-diagramot gyakrabban használják a csillagászatban, mert három fontos változót kapcsol össze: az abszolút fényességet, a fényességet és a felszíni hőmérsékletet. A csillagászatban ugyanolyan fontos, mint a kémia számára a periódusos rendszer.

Hagyományos és látszólagos színek

A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolt alatt, szemsegédeszköz nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.

Maga a Nap fehér, bár néha sárga csillagnak is nevezik. Ez az emberi optikai érzékszervek fejlődésének természetes következménye: az a válaszgörbe, amelyik a napfény ellen a legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a Napot definíció szerint fehérnek fogja érzékelni, bár megfigyelők között van némi szubjektív eltérés.

R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag

A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.

A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt

UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.

Egy O-típusú csillag spektruma

B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban

A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal

Polaris, egy F-típusú csillag

A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt

A Nap, egy G-típusú csillag

Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.

Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.

VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás

R Sculptoris, egy széncsillag.

A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.

Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)

A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)

A csillagok osztályozása O-tól M-ig.

A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.

Harvard spektrális osztályozás

Megjegyzés: A hagyományos színleírás csak a csillagspektrum csúcsát írja le. A szem által látott tényleges látszólagos színek azonban világosabbak, mint a hagyományos színleírások.

Osztály	Felszíni hőmérséklet (kelvin)	Conventionalcolor leírás	Tényleges látszólagos szín	Tömeg(naptömeg)	Sugár(napsugár)	Fényerősség (bolometrikus)	Hydrogenlines	Az összes fősorozatú csillagok
O	≥ 33,000 K	kék	kék	≥ 16 M _☉	≥ 6,6 R _☉	≥ 30,000 L _☉	Gyenge	~0.00003%
B	10,000-33,000 K	kék fehér	mélykék fehér	2.1-16 M _☉	1.8-6.6 R _☉	25-30,000 L _☉	Közepes	0.13%
A	7,500-10,000 K	fehér	kék fehér	1,4-2,1 M _☉	1,4-1,8 R _☉	5-25 L _☉	Erős	0.6%
F	6,000-7,500 K	sárga fehér	fehér	1,04-1,4 M _☉	1,15-1,4 R _☉	1,5-5 L _☉	Közepes	3%
G	5,200-6,000 K	sárga	sárgásfehér	0,8-1,04 M _☉	0,96-1,15 R _☉	0,6-1,5 L _☉	Gyenge	7.6%
K	3,700-5,200 K	narancs	halványsárga narancs	0,45-0,8 M _☉	0,7-0,96 R _☉	0,08-0,6 L _☉	Nagyon gyenge	12.1%
M	2,000-3,700 K	piros	világos narancs piros	≤ 0,45 M _☉	≤ 0,7 R _☉	≤ 0,08 L _☉	Nagyon gyenge	76.45%
R	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen
N	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen
S	1,300-2,000 K	piros ^[]	piros ^[]	Ismeretlen	Ismeretlen	Ismeretlen	Nagyon gyenge	Ismeretlen

Hagyományos és látszólagos színek

A hagyományos színleírások hagyományosak a csillagászatban, és a színeket egy A osztályú csillag átlagos színéhez viszonyítva jelölik, amelyet fehérnek tekintünk. A látszólagos színleírások azt jelentik, amit a megfigyelő látna, ha a csillagokat sötét égbolton, szem segítsége nélkül vagy távcsővel próbálná leírni.

R136a1, egy nagy tömegű Wolf-Rayet csillag

A Hubble Űrteleszkóp képe az M1-67 ködről és a WR 124 Farkas-sugárzású csillagról a közepén.

A korai típusú csillagok helyes mozgása -/+ 200 000 év alatt

UGC 5797, egy emissziós vonalú galaxis, ahol hatalmas fényes kék csillagok keletkeznek.

Egy O-típusú csillag spektruma

B-típusú csillagok az Ékszerdoboz-halmazban

A Vega, egy A-típusú csillag, összehasonlítva a Nappal

Polaris, egy F-típusú csillag

A kései típusú csillagok mozgása az apex (balra) és az antapex (jobbra) körül -/+ 200 000 év alatt

A Nap, egy G-típusú csillag

Arcturus, egy K-típusú vörös óriás az M-típusú Antareshez képest.

Betelgeuse, egy M-típusú vörös óriáscsillag.

VY Canis Majoris, egy M-típusú hiperóriás

R Sculptoris, egy széncsillag.

A törpék színképei (V. fényességosztály) standard színképtípusokra Pickles (1998) alapján.

Útmutató a Secchi spektrális típusaihoz ("152 Schjellerup" az Y Canum Venaticorum)

A Hubble által felbontott Sirius A és B (DA2 típusú fehér törpe)

A csillagok osztályozása O-tól M-ig.

A Hertzsprung-Russell-diagram a csillagok osztályozását az abszolút magnitúdóval, a fényességgel és a felszíni hőmérséklettel hozza összefüggésbe.

Kapcsolódó oldalak

Hertzsprung-Russell diagram

Kapcsolódó oldalak

Hertzsprung-Russell diagram

Kérdések és válaszok

K: Mi az a csillagosztályozás?

V: A csillagosztályozás a csillagok csoportosítása a hőmérsékletük alapján.

K: Hogyan mérhető egy csillag hőmérséklete?

V: Egy csillag hőmérséklete a spektrumának, vagyis a fényének típusának megnézésével mérhető.

K: Mi a hét fő spektrális típus?

V: A hét fő színképtípus az M, K, G, F, A, B és O.

K: Melyik csillagtípus a leghidegebb?

V: Az M típusú csillagok a leghidegebbek.

K: Melyik csillagtípus a legforróbb?

V: Az O csillagok a legforróbbak.

K: Léteznek még más típusok is a hét fő típuson kívül?

V: Igen, vannak más típusok is, mint például a W, R, N és S, amelyeket nehezebb megtalálni.

K: Milyen osztályba sorolják a Földhöz legközelebbi csillagunkat, a Napot?

V: A Napot a G osztályú csillagok közé sorolják.

Keres

Csillagászati színképosztályozás

Harvard spektrális osztályozás

Hagyományos és látszólagos színek

Harvard spektrális osztályozás

Hagyományos és látszólagos színek

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a csillagosztályozás?

K: Hogyan mérhető egy csillag hőmérséklete?

K: Mi a hét fő spektrális típus?

K: Melyik csillagtípus a leghidegebb?

K: Melyik csillagtípus a legforróbb?

K: Léteznek még más típusok is a hét fő típuson kívül?

K: Milyen osztályba sorolják a Földhöz legközelebbi csillagunkat, a Napot?

Keresés betűvel