Stanley Kupa rájátszása egy kieséses rendszerű torna a National Hockey League-ben, amely a szezon csúcsát jelenti: a végső győztes elnyeri a Stanley Kupát.

Formátum és lebonyolítás

A rájátszás 16 csapatos, négy fordulóból álló, kieséses rendszer: mindegyik forduló egy best-of-seven sorozat (azaz az egyik csapat akkor jut tovább, ha 4 győzelmet elér). Összesen tehát egy csapatnak 16 győzelmet kell megszereznie a Stanley Kupa elnyeréséhez (4 győzelem × 4 forduló).

Résztvevők és párosítások

A résztvevő csapatok bejutása a szezon végi tabella alapján történik: a liga két konferenciára (keleti és nyugati) és több divízióra tagolódik. A jelenlegi (2013 óta érvényes) rendszer szerint konferenciánként 8 csapat jut be: a divíziónkénti első három helyezett, valamint két úgynevezett "wild card" (az adott konferencia legjobb pontszámú, de a divíziók 1–3. helyezettjei közé nem tartozó két csapat). Az első fordulóban (konferencia negyeddöntő) a divíziók belső párosításai és a wild cardok határozzák meg a matchupokat: általában az 1. helyezett a gyengébb wild carddal, míg a divízió 2. és 3. helyezett egymással játszik.

Fordulók és továbbjutás

A rájátszás első három fordulója eldönti, hogy mely csapatok lesznek a konferenciabajnokok. A harmadik forduló a konferencia döntő, amelynek győztesei (keleti és nyugati konferencia bajnokai) jutnak a Stanley Kupa döntőjébe. A konferenciabajnokok után következik a Stanley Kupa-döntő, ahol a két konferencia legjobbja küzd meg a trófeáért.

Hazai jég és mérkőzésrend

Az első három fordulóban a magasabb kiemelésű csapat rendelkezik a hazai jég előnyével: a sorozatok menete hagyományosan 2–2–1–1–1 formátumú (a hazai pálya előnyét élvező csapat rendezi az 1., 2., 5. és 7. mérkőzést; az ellenfél a 3., 4. és 6. mérkőzést — az 5–7. mérkőzéseket "szükség esetén" játsszák). A Stanley Kupa döntőjében a hazai jég előnye azon a csapaton van, amelyik jobb alapszakasz-mérleggel rendelkezett (azaz nem feltétlenül a konferenciai kiemelés alapján dől el).

Szabályok — mérkőzésidő és hosszabbítás

Ellentétben az alapszakasz mérkőzéseivel, amelyekben a hosszabbítás rövidebb, módosított formátumban (három mezőnyjátékos + egy kapus oldalanként) és esetlegesen büntetőkkel zárul, a rájátszás mérkőzésein teljes felállásban (5 korcsolyázó + 1 kapus oldalanként) folytatódik a játék a hosszabbításban. A rájátszásban a hosszabbítások "hirtelen halál" (sudden-death) rendszerben zajlanak: 20 perces, teljes létszámú (5-5) játékrészeket játszanak egymás után, amíg az egyik csapat gólt nem szerez — a gól azonnal véget vet a mérkőzésnek. Nincs büntetőlövéses döntés a rájátszásban; a meccsek akár több hosszabbítási periódust is igénybe vehetnek.

További fontos tudnivalók

  • A rájátszás menetrendje és pihenőnapjai a televíziós közvetítési igények, az utazások és a szervezési szempontok miatt eltérőek lehetnek: általában egy sorozat 1–2 héten belül zajlik le.
  • Az NHL-ben a rájátszás során a selejtezés után a mezőny rögzített ágrajzon halad — nem történik általános újrankezelés (reseeding) minden forduló után: a győztesek tovább lépnek a meghatározott ág szerint.
  • A győztes csapat neve a Stanley Kupára kerül rávésetésre, és a bajnokság teljes személyzete, játékosok, edzők, valamint bizonyos munkatársak is megjelennek a kupán évkönyv szerint.
  • Különleges körülmények (például 2020-as járványhelyzet) ideiglenes módosításokat hozhattak az esemény lebonyolításában (például semleges helyszínek alkalmazása), de a klasszikus best-of-seven formátum és a végtelen rájátszás-hosszabbítás hagyománya megmaradt.

Összefoglalva: a Stanley Kupa rájátszása a NHL egyik legintenzívebb időszaka — kieséses, legfeljebb hétmeccses sorozatokkal, teljes létszámú hosszabbításokkal és jelentős hazai jég előnnyel a magasabban kiemelt csapatok számára. A díjért folytatott harcban a csapatoknak összesen 16 győzelmet kell elérniük a szezon végső sikeréhez.