A National Hockey League (NHL) az 1967-68-as NHL-szezonra bővítésen ment keresztül. Hat új csapattal bővült, amelyben már akkor is hat csapat szerepelt. Ez jelentette az első változást a liga összetételében azóta, hogy 1942. Ezzel véget ért az NHL-ben az 1942 óta tartó Original Six-korszak.

A bővítési folyamat 1965 márciusában kezdődött, amikor Clarence Campbell, az NHL elnöke bejelentette, hogy a liga egy második, hatcsapatos divízió létrehozásával kívánja bővíteni tevékenységét.

A bővítés előtt hat csapat volt:

Az 1967-ben felvett hat csapat a következő volt:

Az új franchise-ok

  • California Seals (San Francisco Bay Area) — a csapat a térség első NHL‑együttese volt; később Oakland Seals és California Golden Seals néven is szerepelt.
  • Los Angeles Kings (Los Angeles) — a liga első tartós jelenléte Dél‑Kaliforniában, amely megalapozta a jégkorong későbbi nyugati terjeszkedését.
  • Minnesota North Stars (Minneapolis–Saint Paul) — a csapat révén a középnyugati amerikai piac is kapott NHL‑képviseletet.
  • Philadelphia Flyers (Philadelphia) — az Egyesült Államok keleti részén lévő nagy piac, amely később jelentős sikereket ért el.
  • Pittsburgh Penguins (Pittsburgh) — iparvárosi háttérrel és lojális rajongótáborral indult.
  • St. Louis Blues (St. Louis) — a közép‑nyugati város új profi csapata, amely hamar komoly eredményeket ért el.

A bővítés oka és a lebonyolítás

Az NHL bővítését üzleti és stratégiai okok egyaránt indokolták: a liga növelni akarta jelenlétét az amerikai piacokon, több televíziós és jegybevételre számított, valamint meg akarta előzni, hogy más ligák új piacokat foglaljanak el. A bővítés lehetővé tette, hogy a jégkorong több nagyvárosban is megjelenjen, különösen az Egyesült Államok nyugati partján és a középnyugaton.

A franchise‑ok kiválasztása után megtartották az úgynevezett bővítési draftot, amelyben az új csapatok az addigi hat együttes által nem védett játékosok közül válogathattak. Az Original Six-csapatoknak joguk volt meghatározott számú játékost és kapust védeni; ez gyakorlatilag meghatározta, hogy az újoncok milyen játékosállománnyal kezdenek. Az első években az új csapatok legtöbbször kevesebb tapasztalattal rendelkező vagy idősebb játékosokból épültek fel, ezért eleinte sokan gyengébbnek vélték őket a hagyományos kluboknál.

Versenyszabályok és az első szezon hatása

A 1967–68-as szezonban a liga kétdivíziós rendszert vezetett be: az Original Six csapatai az East Divisionbe kerültek, a hat új franchise pedig a West Divisionbe. A rájátszás szabályai úgy alakultak ki, hogy mindkét divízióból külön-külön kerültek ki a legjobb csapatok, így garantált volt, hogy egy expanziós csapat is bejut a döntőbe. Ennek eredményeként például a St. Louis Blues rögtön az első szezonban bejutott a Stanley Cup‑döntőbe, és ezzel jelezte, hogy az új csapatok is képesek komoly szereplésre—habár a döntőben még az erőviszonyokban mutatkozott a különbség.

Rövid és hosszú távú hatások

Rövid távon a bővítés növelte a rajongói bázist és a televíziós érdeklődést, ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az új csapatoknak időre van szükségük a versenyképességhez. Hosszabb távon a 1967‑es bővítés alapvető mérföldkő volt: megduplázta a liga méretét, elindította a nyugat‑amerikai terjeszkedést és megalapozta a további bővítéseket a következő évtizedekben. Sok későbbi átalakulás, névváltoztatás és áthelyezés is ebből a kiindulópontból következett (például a Seals, a North Stars és más klubok későbbi sorsa).

Összegzés

A 1967‑es bővítés véget vetett az Original Six korszakának, és új korszakot nyitott az NHL történetében: a liga nagyobb földrajzi térképet fedett le, új piacokat és szurkolói közösségeket szerzett, és megalapozta azt a növekedést, amely a profi jégkorongot ma is jellemzi.