Dél-Írország
Dél-Írország az 1920-as ír kormányzati törvény által létrehozott huszonhat megyei ír állam volt. Ez a törvény kettéosztotta az ír szigetet, Észak-Írországra (amely a sziget mintegy tizenöt százalékát, északkeleten található) és Dél-Írországra (amely a fennmaradó, délen és nyugaton található területet foglalja magában). Mindkettő kétkamarás (két házas) parlamentet és külön kormányt kapott.
A királyt Írország lordhadnagya képviselte, aki Észak-Írországban is fellépett.
Dél-Írország csak papíron létezett. Törvényileg hozták létre, de a parlament első próbálkozása kudarcba fulladt, mert nem volt határozatképes (az ülés megtartásához szükséges számú tag). A második ülésen csak megerősítették a Dáil Éireann döntését az angol-ír szerződés megerősítéséről, majd feloszlatták magát.
A brit kormány tehát létrehozta Dél-Írországot, de soha nem volt kormány, amely átvette volna a hatalmat.
Észak- és Dél-Írország.
Az Ír Szabadállam születése
A szerződés megerősítése után Michael Collins, a Dáil Éireann kormányfője lett az ideiglenes kormány elnöke.
A britek szerint találkozott a Lord Lieutenant-tal, és a király miniszterelnökévé tette. Az ír álláspont szerint Collins elment, hogy elfogadja a dublini vár kapitulációját. Arthur Griffith lett a Dáil Éireann elnöke, majd mind a Dáil Éireann, mind a dél-írországi alsóház helyére új választásokat tartottak, a "harmadik Dáil", amelyet néha "ideiglenes parlamentnek" vagy "alkotmányozó gyűlésnek" is neveznek. Amikor Griffith meghalt, majd egy héttel később Collins-t is meggyilkolták mindkettőt 1922 augusztusában, W. T. Cosgrave-ot nevezték ki mindkét tisztségre, így az ír nacionalista és a brit mindkét kormányzati rendszer egyetlen ideiglenes rendszerré egyesült, amíg az Ír Szabad Állam 1922-es alkotmánya 1922 decemberében hatályba nem lépett.
Lásd még
