Jeollanam-do (Dél-Jeolla) – Dél-Korea délnyugati tartománya, áttekintés
Jeollanam-do (Dél-Jeolla), Dél-Korea délnyugati gyöngyszeme: tengerpartok, szigetvilág, gazdag gasztronómia és hagyományok — utazási és kulturális áttekintés.
Koordináták: 34°59′23″N 126°28′17″E / 34.98972°N 126.47139°E / 34.98972; 126.47139
Dél-Jeolla tartomány, vagy Jeollanam-do (hangul: 전라남도; hanja: 全羅南道; McCune-Reischauer: Chŏllanam-do; Felülvizsgált románosítás: Chŏllanam-do: Jeollanam-do), egy tartomány Dél-Korea délnyugati részén.
A tartomány a világ számos városával és tartományával tart fenn partnerséget.
Földrajz és természeti adottságok
Jeollanam-do Dél-Korea egyik legtagoltabb partvidéke: a szárazföldi területen kívül több ezer sziget tartozik hozzá, köztük a híres Dadohae (a „több sziget”)-szigetcsoport. A part menti elhelyezkedés miatt az éghajlat általában mérsékelt, tenger hatása érződik: enyhe telek és meleg, párás nyarak jellemzik. A változatos tájban hegyek, síkságok, ártéri területek és nyílt tengerparti részek váltakoznak, ami gazdag élővilágot és természeti értékeket eredményez.
Történelem és kultúra
Jeollanam-do a történelmi Jeolla régió része volt, amely jelentős mezőgazdasági és kulturális központként alakította Korea gazdasági és társadalmi életét. A tartományban erős a helyi hagyományok tisztelete: a Jeolla-dialektus, a regionális konyha és a népi ünnepek markánsan különböznek más vidéktől. A térség gazdag történelmi emlékekben, több hagyományos templom és történelmi település található itt.
Központok és közigazgatás
Jeollanam-do közigazgatásilag városokra (si) és megyékre (gun) tagolódik. A tartomány fontosabb városai és központjai: Mokpo, Yeosu, Suncheon, Gwangyang és Naju. Ezek a városok gazdasági, kereskedelmi és kulturális csomópontként szolgálnak, és különböző iparágak (például kikötők, acélipar, vegyipar és turizmus) bázisai.
Gazdaság
Jeollanam-do gazdasága sokszínű: hagyományosan a mezőgazdaság (különösen a rizstermesztés) és a halászat játszott fontos szerepet. Ma a part menti iparágak — hajózás, kikötők, vegyipari és acélipari létesítmények — is meghatározók, emellett növekszik a turizmus és a környezettudatos mezőgazdaság (pl. zöld tea termelés Boseong környékén). Az akvakultúra és a tengeri termékek feldolgozása is jelentős bevételi forrás.
Turizmus és látnivalók
- Suncheon Bay Wetland – nemzetközileg is elismert tengerparti mocsárvidék, gazdag madárvilággal.
- Boseong – híres zöldtea-ültetvényeiről ismert dombvidék, fotogén tájakkal és teaültetvény-látogatóhelyekkel.
- Yeosu – tengerparti város, egzotikus öblökkel, akváriummal és a 2012-es világkiállítás helyszínének részeivel.
- Dadohaehaesang Nemzeti Park – kiterjedt szigetvilág és tengerparti tájak, természeti értékekkel és túraútvonalakkal.
- Mokpo és kisebb szigetek – kulturális múzeumok, tengeri piacok és hajókirándulások indulási pontjai.
- Jindo – hagyományos népünnepek, a híres „Jindo dog” és a turisták által látogatott tengeri visszavonulás eseményei.
Közlekedés
A tartományon belül jól kiépített úthálózat és belföldi kikötők biztosítják a közlekedést a szárazföld és a szigetek között. Több repülőtér (például Muan nemzetközi repülőtér a régió kiszolgálására) és távolsági vasúti összeköttetések (a Honam-vonal és hozzátartozó járatok) is elérhetők. A komp- és hajóközlekedés alapvető szerepet játszik a szigetek ellátásában és a helyi turizmusban.
Éghajlat
A tenger közelsége miatt Jeollanam-do éghajlata mérsékelt óceáni hatású: a telek általában enyhébbek, a nyarak melegek és párásak, a csapadék nagyrészt a nyári hónapokra koncentrálódik. Ez az éghajlati jelleg kedvez a rizs- és teaültetvényeknek, valamint a gazdag tengeri élővilágnak.
Kultúra és gasztronómia
A régió gasztronómiája híres változatosságáról és bőségéről: a Jeolla-vidék konyhája Koreában ismert a sokféle banchan (kis köretek) készítéséről és a tengeri ízek gazdagságáról. Helyi specialitások között szerepelnek a friss tengeri termékek, különféle halételek, valamint a Boseong-teából készült italok és ételek.
Kapcsolatok és nemzetközi együttműködés
A tartomány számos külföldi várossal és régióval tart fenn testvér- és partnerkapcsolatokat, amelyek kereskedelmi, kulturális és oktatási cseréket segítenek elő. Ezek a kapcsolatok támogatják a helyi gazdaság fejlesztését és a turisztikai együttműködést.
Jeollanam-do tehát változatos természeti adottságokkal, gazdag kulturális örökséggel és több ágazatra kiterjedő gazdasági élettel rendelkező dél-koreai tartomány, amely mind a természetkedvelők, mind a gasztronómia és a kulturális élmények iránt érdeklődők számára vonzó célpont.
Történelem
Dél-Jeolla tartomány 1896-ban alakult az egykori Jeolla tartomány déli feléből, az ország 1945-ös felosztásáig Korea tartománya maradt, majd Dél-Korea része lett. Gwangju volt a tartomány fővárosa, amíg a tartományi hivatal 2005-ben át nem költözött a Muan megyei Namak déli faluba.
A tartomány jelképei
A tartomány szimbólumai a következők:
- Fa: Ginkgo - 은행나무 (Ginkgo biloba)
- Virág: (Camellia japonica)
- Madár: (Streptopelia orientalis)
- Halak: (Pagrus major)
Földrajz
A tartomány a Honam régió része, nyugaton a Sárga-tenger, északon Jeollabukdo tartomány, délen a Jeju-szoros, keleten pedig Gyeongsangnam-do tartomány határolja.
A tartomány területe 12 256,9 km²2, lakossága 2010-ben 1 9404,55 fő volt, népsűrűsége 158,3 fő/km².
A partvonal mentén közel 2000 sziget található, amelyeknek körülbelül háromnegyede lakatlan. A partvonal körülbelül 6400 kilométer hosszú. A tengeri termékek egy része, különösen az osztriga- és algatermesztés vezető szerepet tölt be Dél-Koreában.
A Somjin, Tamjin és Yeongsam folyók síkságokat alkotnak, amelyek nagyon alkalmasak a rizstermesztésre. A legnagyobb folyó a Yeongsan, 115 kilométer hosszú; délnyugat felé folyik, és Mokpónál torkolatot képez a Sárga-tengerbe.
Éghajlat
A tengerparti területeken az éghajlat enyhe és párás, az éves csapadékmennyiség 1289 mm, az átlaghőmérséklet pedig 13-14 °C (55-57 °F). A nyár csapadékos, a tél szeles és száraz. A Szobák hegység nyugati oldalán nagy havazás esik.
Rizsföldek Goheungban
Közigazgatási szervezeti egységek
Jeollanam-do 5 városra (si) és 17 megyére (gun) oszlik. Az alábbiakban felsoroljuk az egyes egységek nevét angolul, hangul és hanja nyelven.
| Térkép | # | Név | Népesség (2012) | ||
|
| |||||
| - Város - | |||||
| 1 | Yeosu | 296,479 | |||
| 2 | Mokpo | 247,207 | |||
| 3 | Suncheon | 270,274 | |||
| 4 | Gwangyang | 144,129 | |||
| 5 | Naju | 93,237 | |||
| - Megye - | |||||
| 6 | Muan | 71,294 | |||
| 7 | Haenam | 81 321 | |||
| 8 | Goheung | 76,118 | |||
| 9 | Hwasun | 70,757 | |||
| 10 | Yeongam | 64,596 | |||
| 11 | Yeonggwang | 58,026 | |||
| 12 | Wando | 54 867 | |||
| 13 | Damyang | 48,329 | |||
| 14 | Boseong | 49,940 | |||
| 15 | Jangseong | 47,231 | |||
| 16 | Jangheung | 42,643 | |||
| 17 | Gangjin | 41,160 | |||
| 18 | Sinan | 46,007 | |||
| 19 | Hampyeong | 37,528 | |||
| 20 | Jindo | 34,486 | |||
| 21 | Gokseong | 32,896 | |||
| 22 | Gurye | 27,765 | |||
Keres
