Zaglossus attenboroughi — Sir David hosszúcsőrű echidna, ritka új-guineai faj
Zaglossus attenboroughi — Sir David hosszúcsőrű echidna: ritka, potenciálisan veszélyeztetett új-guineai faj a Küklopsz-hegységből. Felfedezés, élőhely és védelmi kutatás.
Sir David hosszúcsőrű echidna (Zaglossus attenboroughi), más néven Küklopsz‑hegységi hosszúcsőrű echidna, a Zaglossus nemzetség három ismert fajának egyike. Mindegyik faj Új‑Guineában él. A fajt Sir David Attenborough-ról nevezték el. Elterjedési területe az indonéziai Pápua tartományban található, elsősorban a Küklopsz‑hegység (a Sentani és Jayapura városok környéke) hegyvidéki erdeiben.
Felfedezés és kutatások
A fajt egyetlen, sérült egyed alapján írták le; ezt a példányt a holland gyarmati időkben gyűjtötték (kb. 1961 körül). Azóta élő példányt nem sikerült begyűjteni vagy biztosan dokumentálni. A területet csak korlátozottan kutatták a leírás óta, így az előfordulás pontos kiterjedése és a populációk nagysága bizonytalan maradt. 2007-ben a kutatók a hegységben olyan lyukakat találtak, amelyekről feltételezték, hogy az echidna orrát a talajba dugva kereste a földigilisztákat — ez arra utalhat, hogy a faj még előfordul a környéken.
Leírás
A Z. attenboroughi a nemzetség legkisebb ismert tagja; mérete közelebb áll a rövidcsőrű echidnáéhoz, mint a többi Zaglossus fajéhoz. Testét sűrű, rövid szőrzet borítja, és mind az elülső, mind a hátsó lábakon öt‑öt karmok találhatók. A pontos mértékek, testsúly és más részletes morfológiai jellemzők azonban a rendelkezésre álló egyetlen példány miatt kevéssé ismertek.
Élőhely és életmód
A faj hegyvidéki erdőkben fordul elő; a hosszúcsőrű echidnák általában a talajba törőkkel, földigilisztákkal és más gerinctelenekkel táplálkoznak, így valószínű, hogy a Z. attenboroughi étrendje is hasonló. Éjszakai vagy alkonyati aktivitás, rejtett életmód és a talajba vagy liánok alá ásott búvóhelyek használata jellemző lehet, de ezekről a szokásokról nincsenek közvetlen megfigyelések.
Veszélyek és megőrzés
A Küklopsz‑hegység alacsonyabb és középső tengerszint feletti részeit az elmúlt évtizedekben antropogén hatások (erdőirtás, mezőgazdasági terjeszkedés, infrastruktúra‑fejlesztés) érintették, ami súlyosan csökkentheti az élőhelyet. Ezért aggodalomra ad okot, hogy a Z. attenboroughi populációi veszélyeztetettek, vagy egyes területeken akár kipusztulhattak. Emellett a helyi vadászat és az invazív ragadozók is további fenyegetést jelenthetnek más új‑guineai echidnafajokhoz hasonlóan.
Kutatási és védelmi szükségletek
Megfelelő megőrzéshez alapvető a célzott terepkutatás a Küklopsz‑hegységben és a környező hegyvonulatokban: részletes felmérések a jelenlét igazolására, a populációk nagyságának becslésére és az élőhely állapotának feltérképezésére. Ha a faj még fennmaradt, fontos az élőhely‑védelem, helyi közösségekkel való együttműködés és a bennszülött tudás bevonása a megfigyelésbe és fenntartható használatba. A hosszúcsőrű echidnák érzékenysége miatt a korai beavatkozás és fenntartható, tudományon alapuló védelmi intézkedések döntő jelentőségűek.
A jelenlegi ismeretek szórványosak, ezért a Zaglossus attenboroughi kutatása és védelme továbbra is kiemelt feladat a helyi és nemzetközi természetvédők számára.
Keres