Sigurd (Siegfried) — a Nibelunglied sárkányölő hőse és legendája
Sigurd (Siegfried), a Nibelunglied sárkányölő hőse — Fafnir legyőzése, a Nibelungschatz, sebezhetetlen bőr és tragikus legenda; ismerd meg eredeti mítoszát!
Ez az oldal a Nibelunglied című könyv szereplőjéről szól. Wagner operájáról lásd Siegfried (opera).
Sigurd (ó-norvégül: Sigurðr, németül általában Siegfried) a germán és északi hősmondák egyik legismertebb alakja. A legismertebb megjelenései közé tartozik a középkori Nibelunglied, valamint az északi Völsunga-monda és a Poetic Edda hagyománya. A figura központi elemei: a sárkányölés, a megszerzett kincs, a fürdés által szerzett közel-sebezhetetlenség és végül a hirtelen, árulással elkövetett halál.
Fafnir és a kincs
Sigurd legismertebb tettét az jelenti, hogy megölte a sárkányt, Fafnirt, aki a mondák szerint eredetileg törpe vagy emberi eredetű lény volt, majd a mohó kincstől sárkánnyá változott. A sárkány őrizte a Nibelungschatzot, a pusztító átkokkal terhelt kincset. A hagyomány szerint Sigurd a sárkányvérben megfürdve bőrét olyanná tette, hogy többnyire sebezhetetlenné vált — ez a motívum hasonló más mitikus hősök (például Achilles) sebezhetetlen jellegéhez.
A sebezhető pont: a levél a hársfán
Amikor Sigurd a sárkányvérben megfürdött, egy levél leesett egy hársfáról és a hátára tapadt, így azt a kis foltot a vér nem fedte be. Ez a rész tette őt végzetesen sebezhetővé: a hagyomány szerint ezen a ponton sebesítették meg később. A motívum kulturális és ikonográfiai jelentősége nagy: a „hárfalevél” vagy „lindenlevél” története az egyik legismertebb összehasonlítás a sebezhetetlen/egy ponton sebezhető hős archetipikus alakjával.
Segítség Gunthernek és a Tarnkappe
A Nibelungliedben Siegfried segít Gunthernek, hogy elnyerje Brünhild, Izland királynője kezét. Ezt egy különleges köpeny, a Tarnkappe (elrejtő köpeny) használatával teszi, amely láthatatlanná és rendkívüli erejűvé teszi viselőjét. Ennek segítségével Gunther legyőzi Brünhildet, de a tett később súlyos következményekkel jár a kapcsolatokra nézve.
Házasság, veszekedés és árulás
Siegfried feleségül veszi Kriemhildet, Gunther húgát, és a házasság után a pár évekig Siegfried birtokán él. Amikor visszatérnek Worms városába és Kriemhild találkozik Brünhilddel, vita robban ki a rang és a becsület kérdéséről. Kriemhild elárulja, hogy Siegfried valójában segített Gunthernek a harcban — ez adott bizonyítékot Brünhild sérelmére, aki megalázva érzi magát. Brünhild haragja és a serkentett udvari intrika vezet Hagenhez, Gunther hű szolgájához, aki a bosszú útjára lép.
A halál és a kincs sorsa
Hagen végül egy odenwaldi vadászat közben, amikor Siegfried egy forrásból iszik, hátulról döfi meg a hárslevéllel nem fedett pontnál, s így végez vele. Hagen ezután megszerzi Siegfried kincsét, és a történet több változatában vagy elrejti, vagy — a legismertebb Nibelungenlied-motívum szerint — a Rajnába dobja, hogy senki se használhassa tovább a pusztító hatalmat. A kincs és az ellene folytatott átok a Nibelung-ének központi tragikus elemei.
Források, változatok és ábrázolások
Sigurd/Siegfried alakja több forrásban és formában fennmaradt. Az északi hagyományok (például a Völsunga-saga és a Poetic Edda) részben eltérő részleteket tartalmaznak Brünhild/Brynhild és a szerepek tekintetében. A figura képi ábrázolásai közül kiemelkednek a svédországi rúnakövek: a Ramsund-faragás (kr. u. 1000 körül) és a Gök-rúnakő (11. század) olyan korai források, amelyek a sárkányölés történetét mutatják be. Ezek az ábrázolások fontos bizonyítékai annak, hogy a Sigurd-monda már a vikingkortól ismert és elterjedt volt.
Wagner és a modern feldolgozások
Wagner Ring-ciklusának négy operája közül Siegfried két darabban játszik kulcsszerepet: a harmadik opera a Siegfried, a negyedik pedig a Götterdämmerung. (Wagner eredetileg a negyedik darabot "Siegfrieds Tod" — "Siegfried halála" — néven emlegette.) Wagner a hagyományos mondaelemeket átértelmezte és kibővítette: többek között hangsúlyozta a karakterek pszichológiai mozgatórugóit és a mitikus-szimbolikus síkokat, így az operai változat jelentősen eltér a középkori epikus forrástól.
A név és hatása
A Siegfried/Sigurd név jelentése németül közelítőleg „győzelem + béke” (Sieg = győzelem, Fried/Fried = béke), ami jól tükrözi a hős archetipikus kettősségét: harcos és békehozó egyszerre. Sigurd/Siegfried legendája számos irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotást inspirált az európai kultúrában, és ma is fontos példája annak, hogyan élnek tovább ősi motívumok a modern feldolgozásokban.
Siegfried
Kérdések és válaszok
K: Ki a Nibelunglied főszereplője?
V: A Nibelunglied főszereplője Sigurd.
K: Hogyan lett Siegfried legyőzhetetlen?
V: Siegfried úgy vált legyőzhetetlenné, hogy megfürdött az általa megölt sárkány, Fafnir vérében.
K: Mitől lett Siegfried újra sebezhető?
V: Egy levél, amely fürdés közben hullott le egy hársfáról, a hátára esett, és megakadályozta, hogy a sárkány vére hozzáérjen, így újra sebezhetővé vált.
K: Kihez megy hozzá Siegfried?
V: Siegfried feleségül veszi Kriemhildet, Gunther húgát.
K: Mit tesz Siegfried, hogy segítsen Gunthernek győzni Brünhild ellen?
V: Hogy segítsen Gunther győzelmében Brünhild ellen, Siegfried egy köpenyt használ, amely láthatatlanná teszi őt.
K: Miért dönt úgy Brünhild, hogy Siegfriedet meg kell ölni?
V: Miután megtudja, hogy Gunther Siegfried segítségével győzött ellene, Brünhild olyan dühös lesz, hogy úgy dönt, meg kell ölni.
K: Milyen változtatásokat eszközölt Wagner ebben a történetben?
V: Wagner Ring-ciklus operáiban több változtatás is történt ezen a történeten, például a negyedik operát "Siegfrieds Tod" helyett "Götterdämmerung"-nak nevezte át.
Keres