Samael (héberül: סמאל) (más néven Sammael és Samil) arkangyal a talmudi és poszt-talmudi hiedelmekben és történetekben, valamint a keresztény hagyományban és démonológiában. Vannak más vallások is, amelyek hisznek a Samaelről szóló történetekben. Állítólag ő volt Ézsau őrangyala és a bűnös Róma birodalom védőangyala.
Samaelt gyakran a Sátánnal azonosítják, mert gyakran komor és pusztító feladatokat lát el. Gyakran tekintik bukott angyalnak, mint a Sátánt és a gonosz szellemek főnökének. Samael egyik szerepe a zsidó hitvilágban a halál angyala. Ebben a hitben ő egy bukott angyal, de az Úr egyik szolgája marad. Jó angyalként Samael állítólag a hetedik égben él, bár azt mondják, hogy ő az ötödik ég főangyala.
Eredet és névmagyarázat
A név eredetéről több magyarázat létezik. A héber סמאל formát gyakran olyan értelemmel magyarázzák, amely Istenhez és valamilyen pusztító vagy mérgező vonáshoz kapcsolódik (például „Isten mérge” vagy „Isten haragja”). Az etimológia nem teljesen egyértelmű, és a középkori, valamint modern kommentárok különböző értelmezéseket kínálnak. Samael alakja a zsidó irodalomban a talmudi és poszt-talmudi forrásokból, valamint a midrásokból és a kabbalisztikus művekből (például a Zohár) alakult ki.
Szerepek a zsidó hagyományban
Samael több, gyakran látszólag ellentmondó szerepet tölt be: egyrészt az Isten parancsait végrehajtó, ítélkező és büntető angyal, másrészt a kísértő, vádló és pusztító erők vezetője. Néhány hagyományban ő a halál angyala, aki elválasztja a lelket a testtől; más hagyományokban a bűnös hatalmak vagy a gonosz démonok parancsnoka. A midrashok és kabbalisztikus írások gyakran kapcsolják őt Lilith-hez (egy démoni nőalakhoz) mint partneréhez, és egyes történetekben a kígyóval vagy a Gonosz kísértésével is összekapcsolják.
Kabbala és misztika
A kabbalisztikus hagyományban Samael a „bal oldal” vagy a súlyosság (gevurah) megtestesítője lehet, és gyakran említik őt a Szent Háromság (angyalpárok) egyik oldalának sötétebb pólusaként. Egyes kabbalisták a qliphoth (a szentség tükörképei, „héjok”) rendszerében is elhelyezik, ahol Samael szerepe a rend felborításához és a spirituális vizsgálathoz kapcsolódik.
Keresztény és demonológiai értelmezések
A keresztény demonológiában és középkori keresztény irodalomban Samaelt gyakran azonosították a Sátánnal vagy az ördög különböző megnyilvánulásaival. Az ilyen értelmezések sokszor a zsidó forrásokból vett motívumokat ötvözik saját elképzeléseikkel, így a figura egyre inkább a bukott angyalok és a gonosz megtestesítője lett a nyugati keresztény gondolkodásban.
Kulturális hatás és megjelenések
Samael alakja számos irodalmi, művészeti és populáris kultúrában feltűnik: regényekben, költészetben, festményekben, valamint modern filmekben, videojátékokban és asztali szerepjátékokban. Az ábrázolások a forrásoktól függően nagyon eltérőek lehetnek — egyesek tisztán démoni, mások ambivalens, isteni eszközként mutatják be.
Összegzés
Samael összetett, többrétegű figura: egyszerre ítélő és szolgáló, kísértő és végrehajtó. A különböző hagyományok — talmudi, midrási, kabbalisztikus és keresztény — mind más-más aspektusát emelik ki, ezért megítélése és szerepe nagyban függ attól, mely forrást és mely történelmi kontextust tekintjük. Emiatt a Samaelről szóló történetek változatosak, és sokszor allegorikus jelentést hordoznak az emberi bűn, büntetés és isteni igazságszolgáltatás kérdéseiről.
