Saltasaurus — páncélos titanoszaurusz Argentínából (késő kréta)
Saltasaurus — páncélos titanoszaurusz Argentínából: fedezd fel a késő-kréta óriás csontos páncélját és osteodermáit, a sauropodák védelmi forradalmát.
A Saltasaurus egy nagy növényevő dinoszaurusz volt, hosszúkás nyakkal és csontos páncéllemezekkel a testén. Egy titanosaurida szauropoda volt, amely a késő kréta időszakban, körülbelül 83-79 millió évvel ezelőtt élt. A fosszíliákat Argentínában találták meg.
Ez volt az első olyan sauropoda nemzetség, amelyről ismert, hogy bőrébe ágyazott csontos lemezekből álló páncéllal rendelkezett. Az apró csontlemezeket (az úgynevezett osteodermákat, amelyek a modern krokodilok jellegzetességei) azóta más titanoszauruszokon is megtalálták.
Felfedezés és elnevezés
A Saltasaurus maradványait először Argentína északi részén, Salta tartományban fedezték fel, innen ered a nemzetség neve is. A fosszíliák feltárása és leírása a késő 20. században történt; a leletek jelentőségét az adta, hogy a sauropodák közül ez volt az első jól dokumentált példa csontos páncéllal. A leíró munkákban a későbbiekben többször elemezték az osteodermák elhelyezkedését és morfológiáját.
Megjelenés és páncélzat
A Saltasaurus viszonylag kicsinek számított a nagyobb szauropodákhoz képest: becslések szerint körülbelül 10–15 méter közötti hosszúságú lehetett, és néhány tonnás testtömeget ért el. Testfelépítése tipikus titanoszaurusz: hosszú nyak, robosztus törzs, vaskos végtagok és hosszú farok. Legjellemzőbb különlegessége a bőrébe ágyazott csontlemezek rendszere volt: apró, lapos, kerek vagy kissé kiemelkedő csontpikkelyek (osteodermák), amelyek védelmet nyújthattak a ragadozókkal szemben vagy mechanikai sérülések ellen.
Életmód és táplálkozás
A Saltasaurus növényevő volt; hosszú nyaka lehetővé tette számára, hogy különböző magasságokból gyűjtsön növényi táplálékot, de valószínűleg jórészt az alacsonyabb növényzetet és bokrokat fogyasztotta. Mozgása lassúbb lehetett, nagy testtömege és robosztus végtagjai támogatva a támasztó funkciót. Feltételezések szerint társas életmódra is utalnak egyes leletek, bár a csoportos viselkedés pontos mértéke nehezen rekonstruálható.
Rendszertani hely és rokonság
A Saltasaurus a titanoszauruszok csoportjába tartozott, amely a szauropodák késői, földrajzilag szétszórt és változatos csoportja. A titanoszauruszokra jellemző morfológiai vonások közé tartoznak a masszív csontozat, a különböző alakú osteodermák és a jellegzetes csigolyastruktúrák. A Saltasaurus felfedezése hozzájárult annak felismeréséhez, hogy a páncélozás több titanoszauruszban is kialakulhatott.
Jelentőség a paleontológiában
A Saltasaurus fontos szerepet játszott abban, hogy megváltoztatta a paleontológusok elképzelését a sauropodák külső megjelenéséről és védekezési stratégiáiról. A páncél jelenléte azt mutatta, hogy még a nagyméretű, szelíd növényevők is kifejleszthettek mechanikai védelmi megoldásokat a ragadozókkal és a környezeti veszélyekkel szemben. Emellett a Saltasaurus leletek összehasonlítása más titanoszaurusz-fosszíliákkal segít a csoport evolúciós történetének jobb megértésében.
- Kor: késő kréta (kb. 83–79 millió évvel ezelőtt)
- Előfordulás: Argentína (Salta tartomány és környéke)
- Jellemzők: titanoszaurusz szauropoda, csontos páncél (osteodermák)
- Életmód: növényevő, feltételezhetően részben csordás jelleg
A kutatások tovább folynak: újabb leletek és részletesebb vizsgálatok segítenek pontosabban meghatározni a Saltasaurus biológiáját, viselkedését és pontos rendszertani helyét a titanoszauruszok között.
Leírás
A Saltasaurus nevet José Bonaparte és Jamie Powell paleontológusok adták neki 1980-ban. Salta annak az északnyugat-argentin tartománynak a neve, ahol a fosszíliákat találták. Ezek közé tartozik: néhány ovális és kör alakú páncéllemez, több száz dudor, amelyek a hátát borították (nagyjából 1/4 hüvelyk = 6-7 mm átmérőjűek), és több hiányos csontváz, köztük néhány csigolya, végtagcsont és állkapocs.
Keres