Bakui metró
A bakui metró (azerbajdzsániul: Bakı Metropoliteni) egy villamosított metróhálózat, amely Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a tömegközlekedési rendszerének része. A metró 1967. november 6-án nyitotta meg kapuit.
Abban az időben Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt a Szovjetunió 1991-es megszűnéséig. A bakui metró a legtöbb volt szovjet metrórendszerben megtalálható jellemzőkkel rendelkezik. Ezek közé tartoznak a nagyon mély metróállomások és a részletes díszítések, amelyek a hagyományos azerbajdzsáni nemzeti mintákat a szovjet ideológiával keverik. A metrórendszer három vonalból áll, és 36,7 kilométernyi dupla vasúti pálya 25 állomással, amelyek mindegyike a föld alatt van. Üzemeltetője a Bakı Metropoliteni. A 2015-ös évben 222,0 millió utast szállított, ami napi átlagosan körülbelül 608 200 utast jelent.
Bővítési tervek
Jelenleg több projekt van folyamatban, amelyek közül csak kettő van építés alatt. 2011-ben a bakui metró vezérigazgatója, Taghi Ahmadov bejelentette, hogy 2040-ig 70 új állomás építését tervezi. Ezek az új buszkomplexumot, valamint a Heydar Aliyev nemzetközi repülőteret szolgálják majd ki.
Hálózat
Vonalak
| Név | Vonal | Szegmens | Megnyitás dátuma | Hosszúság | Állomások |
| 1. sor | 1 | İçərişəhər ↔ Həzi Aslanov/Bakmil | 1967 | 20.1 km | 13 |
| 2. vonal | 2 | Şah İsmail Xətai ↔ Dərnəgül | 1976 | 14.5 km | 10 |
| 3. sor | 3 | Avtovağzal ↔ Memar Əcəmi | 2016 | 2.07 km | 2 |
Idővonal
| Szegmens | Megnyitás dátuma | Hosszúság |
| İçərişəhər-Nəriman Nərimanov | 1967. november 6. | 6,5 km |
| Május 28-Şah İsmail Xətai | 1968. február 22. | 2.3 km |
| Nəriman Nərimanov-Ulduz | 1970. május 5. | 2.1 km |
| Nəriman Nərimanov-Bakmil | 1970. szeptember 25. (1978-79-ben átépítették) | 0,5 km |
| Ulduz-Neftçilər | 1972. november 7. | 5.3 km |
| Május 28-Nizami Gəncəvi | 1976. december 31. | 2.2 km |
| Nizami Gəncəvi-Memar Əcəmi | 1985. december 31. | 6,5 km |
| Neftçilər-Əhmədli | 1989. április 28. | 3.3 km |
| Cəfər Cabbarlı | 1993. december 27. | 0.15 km |
| Əhmədli-Həzi Aslanov | 2002. december 10. | 1,4 km |
| Memar Əcəmi-Nəsimi | 2008. október 9. | 2.1 km |
| Nəsimi-Azadlıq prospekti | december 30, 2009 | 1,3 km |
| Azadlıq prospekti-Dərnəgül | június 29, 2011 | 1,5 km |
| Avtovağzal-Memar Əcəmi | április 19, 2016 | 2.07 km |
| Összesen: | 25 állomás | 36.7 km |
Állomások átnevezése
| Régi név | Új név | Az átnevezés időpontja |
| Şaumyan | Xətai | 1990. május 11. |
| XI. Qızıl Ordu Meydanı | 20 Yanvar | 1992. április 27. |
| 28 Aprel | május 28. | 1992. április 9. |
| Avrora | Qara Qarayev | 1992. április 27. |
| Elektrozavod | Bakmil | 1993. január 1. |
| 26 Bakı Komissarı | Sahil | 1992. április 9. |
| Bakı Soveti | İçәrişәhәr | 2007. április 25. |
| Məşədi Əzizbəyov | Koroğlu | december 30, 2011 |
Kapcsolódó oldalak
- A bakui metróállomások listája
- Gyorsvasút
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bakui metró?
V: A bakui metró egy villamosított metróvasúti rendszer, amely Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a tömegközlekedési rendszerének része.
K: Mikor nyitották meg a bakui metrót?
V: A bakui metrót 1967. november 6-án nyitották meg.
K: Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt a bakui metró megnyitásakor?
V: Igen, Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt, amikor a bakui metrót 1967-ben megnyitották.
K: Melyek azok a jellemzők a bakui metróban, amelyek a legtöbb más volt szovjet metrórendszerben is megtalálhatóak?
V: A bakui metró néhány olyan jellemzője, amely a legtöbb más volt szovjet metrórendszerben is megtalálható: a nagyon mély metróállomások és a részletes díszítések, amelyek a hagyományos azerbajdzsáni nemzeti mintákat ötvözik a szovjet ideológiával.
K: Milyen hosszúak a bakui metró pályái, és hány állomása van?
V: A bakui metrónak 38,1 kilométernyi kettős vasúti pályája van 26 állomással, amelyek mindegyike földalatti.
K: Ki üzemelteti a bakui metrót?
V: A bakui metrót a Bakı Metropoliteni üzemelteti.
K: Hány utast szállított a bakui metró 2015-ben?
V: 2015-ben a bakui metró 222,0 millió utast szállított, ami naponta átlagosan körülbelül 608 200 utasnak felel meg.
