Bakui metró (Bakı Metropoliteni) – történet, vonalak és érdekességek
Fedezd fel a Bakui metró (Bakı Metropoliteni) történetét, vonalait és érdekességeit: mély, díszes állomások, 3 vonal, 25 földalatti megálló és izgalmas bakui történetek.
A bakui metró (azerbajdzsániul: Bakı Metropoliteni) egy villamosított metróhálózat, amely Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a tömegközlekedési rendszerének része. A metró 1967. november 6-án nyitotta meg kapuit.
Abban az időben Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt a Szovjetunió 1991-es megszűnéséig. A bakui metró a legtöbb volt szovjet metrórendszerben megtalálható jellemzőkkel rendelkezik. Ezek közé tartoznak a nagyon mély metróállomások és a részletes díszítések, amelyek a hagyományos azerbajdzsáni nemzeti mintákat a szovjet ideológiával keverik. A metrórendszer három vonalból áll, és 36,7 kilométernyi dupla vasúti pálya 25 állomással, amelyek mindegyike a föld alatt van. Üzemeltetője a Bakı Metropoliteni. A 2015-ös évben 222,0 millió utast szállított, ami napi átlagosan körülbelül 608 200 utast jelent.
Történeti áttekintés
A bakui metró létrehozása a szovjet korszak nagy infrastrukturális projektjei közé tartozott. A 1960-as években indult építkezések célja az volt, hogy a gyorsan növekvő város közlekedési igényeit hatékonyan kielégítsék. Az első vonalak megnyitása után a hálózat fokozatosan bővült: új állomások és vonalszakaszok épültek a város különböző kerületeinek összekapcsolására. Az üzemeltetés és a fejlesztés a függetlenség elnyerése után is folytatódott, bár a források és prioritások időnként változtak.
Vonalszerkezet és állomások
- A rendszer három fő vonalból áll, amelyek összekapcsolják a belvárost a lakónegyedekkel és fontos közlekedési csomópontokkal.
- Minden állomás föld alatti elhelyezkedésű; sok helyen jellegzetes díszítést, mozaikokat és szobrászati elemeket használnak, amelyek helyi történelmi és kulturális motívumokat jelenítenek meg.
- A metróvonalak hosszát és az állomások elhelyezkedését folyamatosan optimalizálják a városi igényekhez igazodva, miközben új kapcsolatokat is kialakítanak busz- és más tömegközlekedési rendszerekkel.
Műszaki jellemzők és járműpark
A bakui metrót villamosított pályákon közlekedő szerelvények működtetik. Az infrastruktúrát illetve a járműparkot az elmúlt évtizedekben többször modernizálták: karbantartási munkákat végeztek, korszerűsítették az utastájékoztató rendszereket és javították az energiahatékonyságot. Az üzemeltető törekszik arra, hogy a vonalak megbízhatósága és a szolgáltatások minősége megfeleljen a növekvő utasforgalom követelményeinek.
Utazás, jegyzetek és utasforgalom
A metrót mindennapi ingázásra és városi közlekedésre használják. A 2015-ös adat szerint a hálózat 222 millió utast szállított abban az évben, ami jelzi a metró fontosságát a helyi közlekedésben. A jegyrendszer, az utastájékoztatás és a csatlakozó közlekedési lehetőségek a városi közlekedési politika részeként folyamatosan változhatnak és fejlődnek.
Építészeti és kulturális értékek
A bakui metró állomásai nem csupán közlekedési pontok: sok állomás építészeti és művészeti értéket képvisel. A díszítések és mozaikok gyakran azerbajdzsáni népművészeti motívumokat, történelmi eseményeket vagy kulturális személyiségeket jelenítenek meg, így a metró egyben városi kiállítóhelyként is szolgál.
Fejlesztések és jövőbeli tervek
- Az elmúlt években és a közeljövőben is folynak fejlesztések: állomásfelújítások, utastájékoztatási rendszerek korszerűsítése és a biztonsági rendszerek megerősítése.
- Hosszabb távon cél a hálózat bővítése és a jobb integráció más közlekedési módokkal, hogy csökkenjen a felszíni zsúfoltság és növekedjen a város mobilitása.
Érdekességek
- A bakui metró a Szovjetunió által épített metróhálózatok stílusjegyeit őrzi, de helyi motívumokkal ötvözve.
- Sok állomás mélyen található a felszín alatt, ezért a mozgólépcsők és a hosszú le- és feljárók jellegzetes részei a szolgáltatásnak.
- A metró egyaránt fontos része a város turisztikai és mindennapi életének: a helyi lakosok mellett a látogatók is gyakran használják, hogy gyorsan és kényelmesen eljussanak a főbb látnivalókhoz.
Összességében a Bakı Metropoliteni azeri főváros kulcsfontosságú közlekedési rendszere, amely történelmi gyökereivel, építészeti értékeivel és folyamatos fejlesztéseivel jelentős szerepet tölt be Baku életében.
Bővítési tervek
Jelenleg több projekt van folyamatban, amelyek közül csak kettő van építés alatt. 2011-ben a bakui metró vezérigazgatója, Taghi Ahmadov bejelentette, hogy 2040-ig 70 új állomás építését tervezi. Ezek az új buszkomplexumot, valamint a Heydar Aliyev nemzetközi repülőteret szolgálják majd ki.
Hálózat
Vonalak
| Név | Vonal | Szegmens | Megnyitás dátuma | Hosszúság | Állomások |
| 1. sor | 1 | İçərişəhər ↔ Həzi Aslanov/Bakmil | 1967 | 20.1 km | 13 |
| 2. vonal | 2 | Şah İsmail Xətai ↔ Dərnəgül | 1976 | 14.5 km | 10 |
| 3. sor | 3 | Avtovağzal ↔ Memar Əcəmi | 2016 | 2.07 km | 2 |
Idővonal
| Szegmens | Megnyitás dátuma | Hosszúság |
| İçərişəhər-Nəriman Nərimanov | 1967. november 6. | 6,5 km |
| Május 28-Şah İsmail Xətai | 1968. február 22. | 2.3 km |
| Nəriman Nərimanov-Ulduz | 1970. május 5. | 2.1 km |
| Nəriman Nərimanov-Bakmil | 1970. szeptember 25. (1978-79-ben átépítették) | 0,5 km |
| Ulduz-Neftçilər | 1972. november 7. | 5.3 km |
| Május 28-Nizami Gəncəvi | 1976. december 31. | 2.2 km |
| Nizami Gəncəvi-Memar Əcəmi | 1985. december 31. | 6,5 km |
| Neftçilər-Əhmədli | 1989. április 28. | 3.3 km |
| Cəfər Cabbarlı | 1993. december 27. | 0.15 km |
| Əhmədli-Həzi Aslanov | 2002. december 10. | 1,4 km |
| Memar Əcəmi-Nəsimi | 2008. október 9. | 2.1 km |
| Nəsimi-Azadlıq prospekti | december 30, 2009 | 1,3 km |
| Azadlıq prospekti-Dərnəgül | június 29, 2011 | 1,5 km |
| Avtovağzal-Memar Əcəmi | április 19, 2016 | 2.07 km |
| Összesen: | 25 állomás | 36.7 km |
Állomások átnevezése
| Régi név | Új név | Az átnevezés időpontja |
| Şaumyan | Xətai | 1990. május 11. |
| XI. Qızıl Ordu Meydanı | 20 Yanvar | 1992. április 27. |
| 28 Aprel | május 28. | 1992. április 9. |
| Avrora | Qara Qarayev | 1992. április 27. |
| Elektrozavod | Bakmil | 1993. január 1. |
| 26 Bakı Komissarı | Sahil | 1992. április 9. |
| Bakı Soveti | İçәrişәhәr | 2007. április 25. |
| Məşədi Əzizbəyov | Koroğlu | december 30, 2011 |
Kapcsolódó oldalak
- A bakui metróállomások listája
- Gyorsvasút
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bakui metró?
V: A bakui metró egy villamosított metróvasúti rendszer, amely Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a tömegközlekedési rendszerének része.
K: Mikor nyitották meg a bakui metrót?
V: A bakui metrót 1967. november 6-án nyitották meg.
K: Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt a bakui metró megnyitásakor?
V: Igen, Azerbajdzsán a Szovjetunió része volt, amikor a bakui metrót 1967-ben megnyitották.
K: Melyek azok a jellemzők a bakui metróban, amelyek a legtöbb más volt szovjet metrórendszerben is megtalálhatóak?
V: A bakui metró néhány olyan jellemzője, amely a legtöbb más volt szovjet metrórendszerben is megtalálható: a nagyon mély metróállomások és a részletes díszítések, amelyek a hagyományos azerbajdzsáni nemzeti mintákat ötvözik a szovjet ideológiával.
K: Milyen hosszúak a bakui metró pályái, és hány állomása van?
V: A bakui metrónak 38,1 kilométernyi kettős vasúti pályája van 26 állomással, amelyek mindegyike földalatti.
K: Ki üzemelteti a bakui metrót?
V: A bakui metrót a Bakı Metropoliteni üzemelteti.
K: Hány utast szállított a bakui metró 2015-ben?
V: 2015-ben a bakui metró 222,0 millió utast szállított, ami naponta átlagosan körülbelül 608 200 utasnak felel meg.
Keres