Bagett – francia hosszú kenyér: leírás, összetevők és méretek
Bagett – részletes leírás, hagyományos összetevők (liszt, víz, élesztő, só), pontos méretek és fogyasztási tippek a tökéletes francia hosszú kenyérhez.
A bagett (franciául baguette) hosszú, vékony kenyér, amely Franciaországban különösen népszerű, de ma már sok más ország konyhájában is alapdarab. Általában világos, finomított lisztből készült fehér kenyér, jellegzetes, ropogós külső héjjal és lágy, levegős belső szerkezettel. A bagett külső héja vékony, aranybarna és ropogós; belseje (a morzsa) egyszerre puha és lyukacsos (nagyobb vagy kisebb alveolákkal), ami a hosszabb kelesztés és a magas víztartalom eredménye.
Összetevők és készítési elvek
A francia hagyományok és a kenyérsütés alapelvei szerint a klasszikus kenyér egyszerű alapanyagokból áll: liszt, víz, élesztő és só. Ezt a négy elemet gyakran hangsúlyozzák a „tradícionális” francia kenyér fogalmánál — az említett összetevőkön túl sok helyen nem használnak tartósítószereket, zsírokat vagy adalékanyagokat. (Egyes szakmai szabályozások és hagyományok ugyanakkor megengednek előtésztákat, például pâte fermentée használatát a jobb íz és szerkezet érdekében.)
A bagett készítése során fontos a:
- megfelelő tésztahidratálás (viszonylag magas víztartalom),
- lassú, hűvösebb kelesztés, amely mélyebb ízeket ad,
- szakítással és gőzös sütéssel elért vékony, ropogós héj,
- tészta bevágása („coupe”), amely a sütés közben kontrollált szétrepedést biztosít.
Méretek és súly
A tipikus hagyományos bagett hossza általában kb. 65 cm, szélessége 5–6 cm, magassága 3–4 cm, súlya körülbelül 250 gramm. Vannak azonban kisebb és nagyobb változatok is: például rövidebb, vastagabb formák vagy vékonyabb, hosszabb változatok, illetve olyan elnevezések, mint a demi-baguette (fél bagett), a ficelle (soványabb, hosszabb variáns) vagy a bâtard (rövidebb, vastagabb kenyér). A méret és a súly régiónként és pékségenként eltérő lehet.
Típusok és felhasználás
A bagettet fogyasztják önmagában, szendvicsalapként, vagy kiegészítőként levesekhez és salátákhoz. Kiváló alapja a klasszikus francia szendvicsnek (például jambon-sajtos baguette), illetve jól illik sajtokhoz, charcuterie-hez és pástétomokhoz. Egyesek olívaolajba mártogatva, fokhagymával vagy balzsamecetes kísérőként fogyasztják — ezt a mediterrán szokást sok helyen átvették.
Frissesség, tárolás és felmelegítés
- Frissen sütve a bagett héja a ropogós, a belseje légies — ezt a textúrát a legjobb aznap élvezni. Másnapra a héj megpuhulhat.
- Rövid távon (1–2 nap) légmentesen, de nem műanyagba szorosan csomagolva érdemes tárolni; ha a héjat szeretnénk megőrizni, papírzacskó a jobb választás.
- Megkeményedett bagettet a sütőben rövid ideig (5–10 perc, 160–180 °C) pár csepp vízzel meghintve fel lehet frissíteni, így a héj újra ropogós lesz.
További érdekességek
A bagett kultúrtörténeti szerepe Franciaországban erős: mindennapi alapélelmiszer, és sok helyen szerepel a francia gasztronómiai identitás szimbólumai között. A név eredete a francia „baguette” (bot, pálca) szóból származik, utalva a kenyér hosszú, vékony formájára. Magyar nyelven gyakran használatos a bagett alak is.
Összefoglalva: a bagett egyszerű összetevőkből készülő, mégis technikailag és időigényben igényes kenyér, amely ropogós héjával és puha belsejével sokféle étkezésnél kedvelt kísérő.
Baguette
Történelem
A baguette-ről azt hiszik, hogy Franciaországból származik, de valójában Bécsből származik. A tizenkilencedik század közepén a gőzkemencéket éppen csak bevezették. Ez lehetővé tette, hogy a mai bagettekhez hasonló, ropogós héjú és fehér közepű kenyereket készítsenek.
Később, 1920-ban törvényt hoztak arról, hogy a pékek nem dolgozhattak hajnali 4 óra előtt. Ez lehetetlenné tette, hogy nagyobb kenyeret készítsenek a vásárlók reggelijére. A hosszabb, vékonyabb bagett segített megoldani ezt a problémát, mivel sokkal gyorsabban lehetett elkészíteni és megsütni. Mivel azonban a franciák már régóta készítettek hosszú, vékony kenyereket, pontosan mit találtak fel 1920-ban? Úgy tűnik, hogy csak a "baguette" szó használatát ezekre a vékony kenyerekre.
Leírás
Franciaországon kívül a baguette-et "francia pálcikának" is nevezik. Ez egy akár egy méter hosszú, de csak négy-öt centiméter átmérőjű kenyér. A baguette Franciaország jelképe.
A bagettet hosszában félbevágva szendvicsként fogyasztják. Reggelire is fogyasztják (általában lekvárral vagy csokoládéval).
A baguette-tel megegyező hosszúságú, de vastagabb (kb. 8-10 cm átmérőjű) cipót "pain"-nek nevezik. A baguette vékony változatát "ficelle"-nek nevezik.
Még Franciaországban is van különbség a hagyományos bagett és a szupermarketben kapható bagett között.
Olyan helyeken is fogyasztják, mint Algéria és a korábbi francia gyarmati országok.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a baguazang?
V: A baguette egy hosszú, vékony kenyér, amely Franciaországban népszerű, és ma már sok más országban is elterjedt.
K: Miből készül általában a bagett?
V: A bagett jellemzően fehér kenyérből készül.
K: Milyen a baguette állaga?
V: A bagettnek általában kívülről kemény a héja, belülről viszont puha fehér kenyér.
K: Milyen francia hagyományok vannak a kenyérrel kapcsolatban?
V: A francia hagyományok szerint a kenyér csak lisztet, vizet, élesztőt és sót tartalmazhat. Bármi, ami ezeknél többet tartalmaz, nem nevezhető kenyérnek.
K: Milyen méretei vannak egy tipikus bagettnek?
V: Egy bagett körülbelül 5-6 cm széles, 3-4 cm magas és 65 cm hosszú.
K: Mennyit nyom egy tipikus bagett?
V: Egy tipikus bagett általában körülbelül 250 grammot nyom.
K: Mit szokás tenni, amikor bagettet eszünk?
V: A kenyeret fogyasztáskor szokás olívaolajba mártani.
Keres