A Sag DEG a Tejútrendszer egyik ismert kis hurok alakú szatellitgalaxisa, gyakran említik Nyilas törpe elliptikus galaxis vagy Nyilas törpe gömbgalaxis néven is. Felfedezését 1994-ben jelentették (Ibata, Gilmore és Irwin), és azóta a Tejútrendszer körüli árapály‑szétfúvódás (tidal disruption) klasszikus példájaként tartják számon.

Felfedezés és alapadatok

A Sag DEG körülbelül 70 000 fényév távolságra van a Földtől (ez nagyjából 21 kpc), a Tejútrendszer középpontjától pedig mintegy 50 000 fényév távolságra található. Pályája jellemzően poláris, azaz a galaktikus síkot (galaktikus síkot) merőlegesen metszi, és a múlt során többször áthaladt a Tejútrendszer lemezén. A látszólagos kiterjedése a belső, sűrű részekre vonatkozóan nagyjából 10 000 fényév körüli, de a belőle kilépő csóvák (streamek) a Tejútrendszert több ízben körbeölelik.

Szerkezet és csillagpopulációk

A Sag DEG több csillagpopulációt tartalmaz: vannak benne régebbi, fém‑szegény (metal‑poor) csillagok, de kimutathatók középkorú, viszonylag fémgazdagabb komponensek is, ami arra utal, hogy a galaxisban többször volt csillagkeletkezés. Becslések szerint a csillagok össztömege nagyságrendileg 10^7 naptömeg, a teljes (sötét anyagot is tartalmazó) tömeg ennél nagyobb lehet.

Gömbhalmazok

A Sag DEG-hez hagyományosan négy jól ismert gömbhalmazból álló társulást sorolnak: ezek közé tartozik a legfényesebb és sűrűbb M54 (NGC 6715), valamint a Terzan 7, Terzan 8 és Arp 2. Több más gömbhalmazról (például a Palomar 12 és a Whiting 1) is felvetették, hogy a Sag DEG-ből kerülhettek a Tejútrendszerbe, azaz a törpegalaxis részben „ellopódott” tagjait hordozza.

Pálya, árapály‑szétfúvódás és a Sagittarius‑folyó

A Sag DEG pályája hurokszerű, spirális jellegű, és a Tejútrendszer gravitációs hatására jelentős anyagmennyiséget veszített el: csillagok és csillagcsoportok áramlanak ki belőle, amelyek nagy íven körbefutva képezik a jól ismert Sagittarius Streamet. Ezek a csóvák az éjszakai égbolt egyik legkiterjedtebb csillagáramrendszerét adják, és fontos nyomokat szolgáltatnak a Tejútrendszer tömeg‑eloszlásának és alakjának feltérképezéséhez.

Megfigyelés és jelentőség

A Sag DEG megismerésében kulcsfontosságúak a csillagszámlálások, radiális sebességmérések és ma már a Gaia műhold pontos sajátmozgás‑adatain alapuló vizsgálatok. A törpegalaxis és a belőle kilépő streamek tanulmányozása fontos a galaxis‑halók felépítésének, a kisebb rendszerek bekebelezésének és a sötét anyag eloszlásának megértéséhez. Mivel a Sag DEG jelenleg is széttöredezik, élő példát látunk arra, hogyan növekszik és alakul át egy nagy spirálgalaxis a kisebb társak bekebelezése során.

Figyelmeztetés: A Sag DEG nem tévesztendő össze más, hasonló nevű objektumokkal, például a Sagittarius szabálytalan törpegalaxissal vagy a Sag DIG-el, amely egy körülbelül 3,4 millió fényévre lévő kis galaxis.