Gyors növénymozgás
A gyors növényi mozgás a növényi struktúrák gyors, általában egy másodperc alatti mozgását jelenti.
A Vénusz légycsapda például körülbelül 100 milliszekundum alatt zárja be a csapdáját. Néhány más ragadozó növény, például a hólyagfűfélék szintén gyorsan reagálnak a rovarokra.
A kutyabogyó (Cornus canadensis) virága kevesebb mint 0,5 ezredmásodperc alatt nyitja ki szirmait és lövi ki a virágport. A rekordot jelenleg a fehér eperfa, Morus alba tartja, amelynek leveleit selyemhernyók tenyésztésére használják. A virágpor gyors kibocsátása miatt is figyelemre méltó, amely a hangsebesség több mint felével lövell ki virágporát. A porzók katapultként működnek, és mindössze 25 µs alatt szabadítják fel a tárolt rugalmas energiát. "Ez a biológiában eddig megfigyelt leggyorsabb mozgás, és megközelíti a növények mozgásának elméleti fizikai határait".
A nagyon elterjedt Impatiens nemzetség a magkapszuláiról kapta a "touch-me-not" köznevet. Amikor a kapszulák megérnek, érintésre "felrobbannak", és több méteres távolságba lövik ki a magokat. Viszonylag lassú mozgású növény a Mimosa pudica, amely kecses sorrendben zárja össze a levélkéit.
Ezek a gyors növényi mozgások ellentétben állnak a növények sokkal gyakoribb és sokkal lassabb "növekedési mozgásaival". Ezeket tropizmusoknak nevezzük.
Charles Darwin 1880-ban publikálta halála előtti utolsó művét, A növények mozgásának ereje címűt.
A Vénusz légycsapda egyike azon növények kis csoportjának, amelyek gyors mozgásra képesek...
Mimosa pudica befelé hajtogatott levelek
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a példa a növények gyors mozgására?
V: A gyors növényi mozgásra példa a Vénusz légycsapdája, amely körülbelül 100 milliszekundum alatt zárja be a csapdáját.
K: Milyen típusú növények reagálnak gyorsan a rovarokra?
V: A húsevő növények, mint például a hólyagfűfélék gyors reakciót mutatnak a rovarokra.
K: Mi a biológiában eddig megfigyelt leggyorsabb mozgás rekordja?
V: A biológiában eddig megfigyelt leggyorsabb mozgás rekordját a fehér eperfa (Morus alba) tartja, amelynek virágpora a hangsebesség több mint felével indul ki, és mindössze 25 µs alatt szabadítja fel a tárolt rugalmas energiát.
K: Honnan kapta az Impatiens a köznapi nevét?
V: Az Impatiens a "touch-me-not" köznevet magkapszuláiról kapta, amelyek érintésre "felrobbannak", és több méteres távolságra lövik ki a magokat.
K: Hogyan mozognak a Mimosa pudica levélkéi?
V: A Mimosa pudica levélkéi kecses sorrendben záródnak össze.
K: Ki publikált halála előtt egy munkát a növények mozgásáról?
V: Charles Darwin 1880-ban publikálta halála előtti utolsó munkáját A növények mozgásának ereje címmel.
K: Mik azok a tropizmusok?
V: A tropizmusok a növények lassú mozgású növekedési mozgásai.
