Rozidák (rózsatövisek, Rosidae): definíció, fajok és rendszertan
Rozidák (rózsatövisek) – részletes definíció, rendszertan és mintegy 70 000 faj bemutatása: rendek, családok, fosszíliák és kréta kori eredet. Tudj meg többet most!
A rózsatövisek (Rosidae vagy rövidebben rosidák) a virágos növények egy óriási, jól elkülöníthető kládja. Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes angiospermium több mint egynegyedét teszi ki. A csoport rendkívül változatos morfológiailag és ökológiailag: megtalálhatók közöttük egynyári gyomnövények, lágyszárú kultúrnövények, fás szárú gyümölcsfák és nagyméretű erdőalkotó fák egyaránt.
Definíció és jellemzők
A rózsatövisek egységes, monofiletikus csoportként értelmezhetők molekuláris filogenetikai elemzések alapján. Nincs egyetlen, minden fajnál megjelenő egyszerű morfológiai bélyeg, amely kizárólagosan jellemezné a kládot; a csoportot elsősorban genetikai adatok és többnyire kombinált rendszertani jellemzők határozzák meg. Általánosságban a rózsatövisek a eudikoták nagy részét fedik le, és két nagyobb alkládra oszthatók a modern rendszertanokban: a fabidák (eurosids I) és a malvidák (eurosids II).
Fajok, gazdasági és ökológiai jelentőség
- Fajszám: kb. 70 000 ismert faj.
- Gazdasági jelentőség: a klád számos fontos kultúrnövényt és dísznövényt tartalmaz: például a Rosa (rózsa), Malus domestica (alma), Fragaria (eperfélék), hüvelyesek (babok, borsó), diófélék és számos fa- és gyümölcsnemzetség. Emellett sok ipari és orvosi szempontból fontos nemzetség is ide tartozik.
- Ökológiai szerep: számos rózsatövis fontos erdőalkotó (pl. tölgyek, bükkfafélék), vadon élő élőhelyeket alakítanak, és kulcsszerepet játszanak táplálékláncokban, beporzó kapcsolatokban és talajképződésben.
Rendszertan és főbb rendek
A rózsatövisek képviselőit a modern rendszertanok (pl. APG rendszerek) kb. 17 rendre osztják, amelyek együttesen mintegy 140 családot foglalnak magukban. Ide tartoznak többek között jól ismert rendek és családok, például:
- Rosales (rózsafélék családjai és rokonai)
- Fabales (pillangósvirágúak — Fabaceae és társai)
- Fagales (bükkfélék, tölgyek és rokonok)
- Cucurbitales (tökfélék és rokonaik)
- Malvales (pamut, tölcsérvirágúak és társai)
- Sapindales (rutafélék, kecskerágófélék, és sok egyéb)
- Brassicales (káposztafélék és rokonok)
- Malpighiales (egy rendkívül nagy és taxonómiájában sokszínű rend)
Fontos megjegyezni, hogy a pontos felsorolás és a rendek besorolása a különböző rendszertani felfogások és új molekuláris eredmények függvényében módosulhat.
Evolúció és fosszilis leletek
A kréta időszakból ismertek fosszilis maradványok, amelyek a rózsatövisekhez kapcsolhatók (például pollen- és növényi maradványok). A molekuláris óra módszereivel végzett becslések szerint a rózsatövisek eredete a kréta időszak apti vagy albiai szakaszára tehető, körülbelül 125–99,6 millió évvel ezelőtt (mya). Azóta a csoport nagymértékben radiálódott, különböző éghajlati és földrajzi környezetekhez alkalmazkodva.
Taxonómiai viták és határok
A rózsatövisek határaival kapcsolatban voltak és vannak is viták. Egyes korábbi rendszerezésekben vagy egyes szerzők a Saxifragales rendet is a rózsatövisek közé sorolták, míg más megközelítések kizárják azt, és külön kládként kezelik. Az APG-alapú, molekuláris filogenetikai munkák jellemzően egységesebb képet adnak, de a finomabb belső kapcsolatok és egyes kisebb rendek elhelyezése továbbra is kutatás tárgya.
Összefoglalás
A rózsatövisek (Rosidae) a virágos növények egyik legnagyobb és legváltozatosabb kládja: körülbelül 70 000 faj, mintegy 17 rend és 140 család alkotja. A csoportnak óriási gazdasági, ökológiai és evolúciós jelentősége van; eredete a kréta időszakra tehető, és a molekuláris filogenetika tette lehetővé, hogy a korábbi, részben ellentmondó besorolásokat egységesebb keretbe helyezzük.
Keres