Pointe du Hoc
Pointe du Hoc egy helység Normandiában, Észak-Franciaországban. A tenger felé meredek, körülbelül 100 m magas sziklák esnek le, alján pedig egy nagyon vékony strand található, amely dagálykor víz alatt van, apálykor pedig száraz. A II. világháború alatt fontos szerepet játszott.
1944-ben Pointe du Hoc része volt az Overlord hadműveletnek, amely a történelem legnagyobb tengeri inváziója volt. A második világháború alatt a szövetséges katonai parancsnokok azt tervezték, hogyan támadják meg a német Wehrmacht által elfoglalt Franciaországot. A németek nagyon nagy ágyúkat helyeztek el Pointe du Hoc-nál. Hat 155 mm-es ágyú volt betonerődökben, amelyek lőni tudtak a szövetséges hajókra és a szárazföldre lépni akaró csapatokra a Utah Beach és az Omaha Beach partjainál.
Az Angliából érkező szövetséges repülőgépek bombákat dobtak le Pointe du Hoc-ra. De nem törték meg a nehéz tüzérségi ágyúkat, és a németek elvonultak.
Az amerikai rangerek mintegy öt hónapon át együtt edzettek a brit kommandósokkal, hogy felkészüljenek a Franciaország elleni támadásra. Gyakorolták a brit sziklák megmászását.
Miután a szövetséges parancsnokok úgy döntöttek, hogy megtámadják Franciaországot, lapos fenekű partraszálló hajókat használtak, amelyeket arra készítettek, hogy csapatokat szállítsanak a partokra. Ezeket a speciális partraszálló csónakokat LCA-nak és LCVP-nek vagy Higgins-csónakoknak nevezték. A brit haditengerészet matrózai vitorlázták őket. A csónakokat a szikláktól néhány kilométerre engedték le a tengerbe. A britek a csónakok oldalára némi extra páncélzatot szereltek, hogy megvédjék őket. Ez megnehezítette a csónakok gyors mozgását és fordulását.
Támadás
Az amerikai 2. és 5. hadsereg Ranger-hadosztályai a Pointe du Hoc-i sziklákhoz csatlakoztak. James Earl Rudder ezredes vezette a támadást. A támadás a D-nap reggel 6:30-kor kezdődött, amikor a USS Texas csatahajó leállította a Pointe du Hoc tüzelését. Mivel az időjárás rossz volt, a rangerek csónakjai a vízben sodródtak, és fél órával tovább tartott, mire a partra értek. Addigra a németek kijöttek az erődjeikből, és a szikla tetején készenlétben álltak.
Az amerikai partraszálló hajók elérték a partot, és a hadsereg rangerjei felszaladtak a parton a sziklákhoz. A katonák rakétahajtású csáklyákhoz rögzített köteleket használtak a sziklák megmászásához. Két katona egy fadobozban vitte a köteleket és a csáklyákat. A katonák a partraszálló csónakokhoz rögzített létrákat és a csónakokból kilőtt csáklyákat is használtak.
Amikor az erdőjárók felértek a sziklák tetejére, katonák kisebb csoportjai támadtak a németekre. Miután elérték az erődöket, ahol a németek szerintük a fegyvereket tartották, az erdőőrök megállapították, hogy az ágyúk már nincsenek ott. Az erdőőrök a szárazföld belsejébe mentek, és megkeresték az ágyúkat, és meg is találták őket. Termit tűzgránátokkal olvasztották meg az ágyúk fontos részeit.
A 225 katonából csak 90 volt még harcképes, amikor az erősítés megérkezett.
Hely a nagy német ágyúnak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Pointe du Hoc?
V: Pointe du Hoc egy helység Észak-Franciaország Normandia régiójában. A tenger felé meredek sziklák esnek lefelé, alján pedig egy nagyon vékony strand található.
K: Miért volt fontos Pointe du Hoc a második világháború alatt?
V: A II. világháború alatt Pointe du Hoc része volt az Overlord hadműveletnek, amely a történelem legnagyobb tengeri inváziója volt. A németek nagyon nagy ágyúkat helyeztek el Pointe du Hoc-nál, hogy lőjék a szövetséges hajókat és csapatokat, amelyek a Utah Beach-en és az Omaha Beach-en akartak partra szállni.
K: Hogyan próbálták a szövetségesek megtörni a nehéz tüzérségi ágyúkat?
V: A szövetségesek úgy próbálták megtörni a nehéz tüzérségi ágyúkat, hogy Angliából érkező repülőgépek bombákat dobtak le Pointe du Hoc-ra. Nem sikerült azonban megtörniük őket, és a németek elszállították őket.
K: Milyen típusú hajókat használtak a brit haditengerészet tengerészei a Franciaország elleni támadáshoz?
V: A brit haditengerészet tengerészei Franciaország elleni támadásukhoz a csapatok partra szállítására készült lapos fenekű partraszálló hajókat, az úgynevezett LCA-kat, LCVP-ket vagy Higgins-csónakokat használták. Ezeket a csónakokat a szikláktól néhány kilométerre engedték le a tengerbe, és az oldalukra extra páncélzatot szereltek a védelem érdekében.
K: Hogyan készültek fel az amerikai erdőjárók a Franciaország elleni támadásra?
V: Franciaország megtámadása előtt körülbelül öt hónapig az amerikai rangerek a brit kommandósokkal edzettek, hogy felkészüljenek a harcra, amikor eljött az ideje Franciaország lerohanásának. A kiképzési gyakorlatok részeként gyakorolták a brit sziklák megmászását.
K: Mi nehezítette meg ezeknek a különleges partraszálló hajóknak a gyors mozgást és a fordulást?
V: A különleges partraszálló hajók oldalára erősített plusz páncélzat megnehezítette a gyors mozgást és a fordulást, mivel jelentősen megnövelte a súlyukat, így lassabbak lettek, mint a normál hajók lettek volna, ha a plusz páncélzat nem véd az ellenséges tűz ellen a harci körülmények között.
