Patrick Victor Martindale White (1912. május 28. - 1990. szeptember 30.) ausztrál író. A 20. század jelentős angol nyelvű regényírója. 1935-től haláláig 12 regényt, két novelláskötetet és nyolc színdarabot publikált.
White regényeiben humorral, díszes prózával, változó elbeszélői nézőpontokkal és tudatfolyam-technikával dolgozik. 1973-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Ő volt az egyetlen ausztrál állampolgár, aki megkapta a díjat, egészen addig, amíg a dél-afrikai születésű J. M. Coetzee 2006-ban ausztrál állampolgár lett. A Vivisector című regénye 2010-ben közel állt ahhoz, hogy elnyerje az elveszett Man Booker-díjat.
White-ot 1974-ben az év ausztráljának választották.
Patrick White-ot és Christina Stead-et a 20. század legjelentősebb ausztrál regényíróinak tartják.
Élete röviden
Patrick White Angliában született, de ausztrál családból származott, életének nagy részét Ausztráliában töltötte. Magánemberként és visszahúzódó személyiségként ismert volt; életében keveset beszélt saját magáról, viszont aktívan részt vett a művészeti élet támogatásában. Hosszú élettársi kapcsolatban élt Manoly Lascarisszal, aki fontos kísérője és bizalmasa volt személyes és irodalmi életében.
Művészete és témái
White művészetét a belső lelki világok, a spiritualitás és az emberi kapcsolatok mélyreható elemzése jellemzi. Szívesen alkalmazott bibliai és mitikus motívumokat, valamint metafizikai törekvéseket, miközben a modernista technikák — köztük a tudatfolyam-írás és a többszólamú elbeszélés — eszközeit használta. Regényeiben gyakran foglalkozott az egyén magányával, a művész szerepével és a társadalmi elidegenedéssel, ugyanakkor sokszor megjelenik az ausztrál táj és közösség ábrázolása is.
Fontosabb művek
White életművében több emlékezetes regény és novelláskötet található. Legismertebb művei közé tartoznak:
- The Aunt's Story
- The Tree of Man
- Voss
- Riders in the Chariot
- The Solid Mandala
- The Vivisector
- novelláskötetek, például The Burnt Ones és más gyűjtemények
Ezek a művek a karakteralkotás, a nyelvi gazdagság és a filozófiai töltet révén emelkednek ki, és gyakran kerülnek elemzésre egyetemi kurzusokon és irodalmi kritikákban.
Elismerés és örökség
A Nobel-díj és az év ausztrálja címen túl White fontos szerepet játszott az ausztrál irodalmi élet támogatásában. 1974-ben létrejött a Patrick White Award, amelynek célja, hogy anyagi és erkölcsi elismerést adjon azoknak az ausztrál íróknak, akikre a közéleti figyelem kevésbé irányul — e díj hozzájárult a nemzet könyvkiadásának és irodalmi kultúrájának megerősítéséhez.
Fogadtatás és hatás
White megítélése kettős: sok kritikus és olvasó nagyra értékeli prózájának komplexitását és mély emberismeretét, mások viszont a nehézkesebb nyelvezet és a gyakran komor témák miatt nehezebben közelítik meg műveit. Tagadhatatlan azonban, hogy hatása az ausztrál irodalomra tartós — művei és irodalmi elméletei inspirálták a következő generációk íróit, és nemzetközi tekintélyt biztosítottak az ausztrál prózának.
Összességében Patrick White az ausztrál irodalom egyik meghatározó alakja: művészi ambíciói, nyelvi kísérletei és a társadalmi-pszichológiai témák iránti érzékenysége révén a 20. század egyik jelentős angol nyelvű regényírójaként tartják számon.