Auditív hallucináció (paracusia) — definíció, okok, tünetek, kezelés

Auditív hallucináció (paracusia) — mi okozza, hogyan ismerhető fel (tünetek, skizofrénia), valamint a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési lehetőségek áttekintése.

Az auditív hallucináció a hallucinációk egy olyan fajtája, amikor valaki azt hiszi, hogy hangokat hall, pedig a hangok valójában nincsenek ott. Orvosi nyelven ezt paracusiának nevezik. Gyakori formája, hogy egy vagy több hangot hallunk beszélni; például egy hang kommentálja az illető cselekedeteit, vagy több hang vitatkozik egymással. Az ilyen tünet lehet egyes pszichotikus zavarok, például a skizofrénia vagy a mánia jele, ezért fontos kórelőzményi és státusvizsgálattal tisztázni.

Okok és kockázati tényezők

Az auditív hallucinációk hátterében állhatnak különböző tényezők, és gyakran több ok egyszerre működik:

• Pszichiátriai betegségek: elsősorban a skizofrénia, de előfordulhatak bipoláris zavar pszichotikus epizódjaiban vagy súlyos depresszióban is.
• Neurológiai okok: az agy (agy) strukturális sérülései, agydaganatok, demenciák (pl. Lewy-testes demencia), illetve epilepszia során fellépő rohamok (epilepsziás tevékenység) is okozhatnak hallási hallucinációkat.
• Halláskárosodás és szenzoros depriváció: halláscsökkenés (halláscsökkenés) esetén gyakori, hogy az agy „pótolja” a hiányzó ingereket, ami zenei vagy beszédszerű hallucinációkhoz vezethet.
• Szerek és elvonás: alkohol-, gyógyszer- vagy kábítószer-használat, illetve elvonás (pl. alkohol elvonási delírium) auditív hallucinációkat idézhet elő.
• Orvosi betegségek és anyagcsere-zavarok: fertőzések, mérgezések, hormonális rendellenességek, B12-hiány, vese- vagy májelégtelenség szintén szerepet játszhatnak.
• Genetikai tényezők: bizonyos esetekben az alapproblémák genetikai eredetűek lehetnek, különösen a skizofrénia családi halmozódása esetén.

Típusok és jellemző tünetek

• Kommentáló hangok: a hang „megjegyzéseket” fűz az illető cselekedeteihez vagy gondolataihoz.
• Parancsszerű hangok: utasításokat adhatnak, amelyek veszélyesek lehetnek (önkárosításra vagy mások bántalmazására buzdíthatnak).
• Vitatkozó hangok: több hang hangzik el, amelyek egymással vitatkoznak vagy beszélnek a beteg körül.
• „Gondolatbeszéd”/thought echo: a személy úgy érzi, hogy a gondolatait kimondják vagy visszhangozzák.
• Zenei hallucinációk: ismert dalok vagy dallamok hallása, gyakran idős vagy halláskárosult betegeknél fordul elő.

A hallucinációk időtartama, intenzitása és kontrollálhatósága nagyban változhat; némelyik nagyon rövid, roham jellegű, míg mások folyamatosan jelen lehetnek és jelentős szenvedést okoznak.

Megkülönböztetés és vizsgálatok

A pontos diagnózis érdekében orvosi és pszichiátriai kivizsgálás szükséges. Fontos elemei:

• Részletes kórtörténet és gyógyszerszedési anamnézis (illegális szerek, vényköteles szerekháttér feltárása).
• Mental status vizsgálat pszichiáter által, a pszichózis egyéb tüneteinek felmérése.
• Fizikális és neurológiai vizsgálat, hallásvizsgálat (a halláscsökkenés kizárására).
• Laboratóriumi vizsgálatok: teljes vérkép, elektrolitok, máj- és vesefunkciók, B12-, TSH-szint, toxikológia, szükség esetén szifilisz-szűrés stb.
• Képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) az agyi elváltozások kizárására, illetve EEG epilepszia gyanújakor.

Kezélés

Az auditív hallucinációk kezelése a kiváltó októl és a tünetek súlyosságától függ. Alapelvek:

• Gyógyszeres kezelés: a hallucinációk kezelésének egyik fő módszere az antipszichotikus gyógyszerek alkalmazása; ezek hatással vannak a szervezet dopamin-anyagcseréjére, és sok esetben csökkentik a hangok intenzitását és gyakoriságát. A gyógyszercsoporton belül vannak „atípusos” és „klasszikus” antipszichotikumok, a választás az egyéni tünetektől és a mellékhatás-profiltól függ.
• Alapbetegség kezelése: ha a hallucinációk háttérben valamilyen más állapot (pl. fertőzés, anyagcsere-zavar, epilepszia vagy gyógyszermellékhatás) áll, az alapbetegség kezelése gyakran megszünteti a tüneteket.
• Hangulatzavar esetén: ha a hallucinációkat hangulatzavar okozza, akkor az antipszichotikumokkal együtt gyakran más gyógyszereket (például antidepresszánsokat vagy hangulatstabilizátorokat) is alkalmaznak. A gyógyszeres kombinációt mindig pszichiáter állapítja meg.
• Pszichoterápia és nem-farmakológiai módszerek: bizonyos pszichológiai terápiákról kimutatták, hogy segítenek csökkenteni a hallucinációk intenzitását és előfordulási gyakoriságát. Ide tartozik a kognitív viselkedésterápia (CBT) pszichózisra adaptált formája, a hangokkal való megküzdést célzó technikák, családi terápia és egyes speciális módszerek (pl. hallássegítő eszközök, rehabilitáció).
• Súlyos, gyógyszerre nem reagáló esetek: indokolt esetben elektrokonvulzív kezelés (ECT) vagy egyéb speciális beavatkozások mérlegelhetők, különösen súlyos depresszió vagy életveszélyes állapotok esetén.

Gyógyulás, kilátások és kockázatok

Sok beteg jól reagál a megfelelő kezelésre és támogatásra, de előfordulhat, hogy a hallucinációk részben vagy időszakosan visszatérnek. A relapszus kockázata nő a gyógyszerek hirtelen elhagyásakor, a stressz vagy újabb anyagbeviteli epizódok hatására. Súlyos esetekben a hallucinációk fokozott öngyilkossági vagy mások bántalmazásának kockázatával járhatnak, különösen, ha parancsoló vagy fenyegető tartalmúak — ilyen esetben sürgős szakellátás szükséges.

Mikor keressünk segítséget?

• Ha a hallucinációk hirtelen kezdődnek, erősek vagy fokozott veszélyt jelentenek (parancsok ön- vagy mások elleni cselekvésre).
• Ha a személy önkárosító vagy öngyilkossági gondolatokról számol be.
• Ha a tünetek jelentősen rontják a mindennapi működést (munka, családi élet, testi ellátás).
• Ha új gyógyszer vagy szerhasználat kezdődött, amely összefüggésbe hozható a tünetekkel.

Hogyan segíthet a család és a környezet?

Türelmes, ítélkezésmentes támogatás, a beteget nyugtató módon való megközelítése és a szakellátásba irányítás kulcsfontosságú. Hasznos továbbá a tájékoztatás a betegségről, a gyógyszerek mellékhatásairól és a válságterv kialakítása (pl. kit hívjanak a családból, milyen sürgősségi intézkedéseket tegyenek). A hallgatólagos támogatás és a strukturált napi rutin csökkentheti a tünetek terhelését.

Megküzdési stratégiák a betegeknek

• Nyugodt, valós alapokon nyugvó beszélgetés valakivel, akiben megbíznak.
• Figyelemelterelés: zenehallgatás, séta, házimunka vagy más tevékenység.
• Relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, mindfulness alapú módszerek.
• Gyógyszeres kezelés pontos követése és rendszeres kapcsolattartás a kezelőorvossal.
• Halláscsökkenés esetén audiológiai vizsgálat és szükség szerinti hallókészülék használata.

Összefoglalva: az auditív hallucináció tüneteinek háttere széleskörű, a pontos diagnózis alapos vizsgálatot és gyakran több szakterület együttműködését igényli. A kezelés több pillérre támaszkodik (ok kezelése, gyógyszeres terápia, pszichoszociális támogatás), és sok beteg számára tartós javulást hozhat.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a hallucináció?

K: Melyek a hallási hallucinációk néhány gyakori formája?

K: Hallhatnak-e emberek hangokat anélkül, hogy bármilyen mentális betegségben szenvednének?

K: Mi a fő oka a pszichotikus betegek hallucinációinak?

K: Mi a három fő módja annak, hogy a hallási hallucináció kialakuljon?

K: Léteznek-e más típusú hallucinációk is ezen a háromon kívül?

K: Hogyan kezelik az orvosok a hallási hallucinációkat?

Keresés betűvel