Magreakció
A magreakció egy atommagot vagy egynél több atommagot érintő folyamat. A leggyakoribbak a következők
- Magfúzió, olyan reakció, amelyben két vagy több részecske ütközik össze. Az eredmény új részecskék, amelyek különböznek az elsőktől.
- Maghasadás, egy atommag darabokra törése.
- Radioaktív bomlás, amelynek során egy atommag kiköp valamit, és egy másik atommaggá változik.
A radioaktivitás esetében a reakció spontán zajlik. A hasadás és a fúzió történhet szándékosan, energia felszabadítása céljából. Ezt az energiát aztán különböző dolgokra lehet felhasználni, például gőz előállítására (mint egy atomerőműben). Bomba energiájaként is felhasználható.
A 6. ábrán látható példában a Li fuzionál a deutériummal. Ezáltal berillium keletkezik, amely aztán két alfa-részecskére bomlik.
A nukleáris reakciók a Napban, az atomreaktorokban, a részecskegyorsítókban és a világűrben zajlanak. A radioaktív bomláson kívül nagyon kevés nukleáris reakció zajlik a Földön, kivéve ezeket a különleges helyeket. Az atomreaktorokban a magreakciókat hő és elektromosság előállítására használják. A részecskegyorsítókban néha radioaktív anyagok előállításához is nukleáris reakciókat idéznek elő. A világűrből származó részecskék a földi légkörben olyan nukleáris reakciókat okoznak, amelyek a levegőt enyhén radioaktívvá teszik.
A nukleáris reakciók abban különböznek a kémiai reakcióktól, hogy nincs szükségük katalizátorra. A radioaktív bomlást sem lehet megállítani, felgyorsítani vagy lelassítani.
A lítium és a deutérium reakciójáról.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nukleáris reakció?
V: A nukleáris reakció egy atommagot vagy egynél több atommagot érintő folyamat. Magfúzióval, maghasadással és radioaktív bomlással járhat.
K: Hogyan működik a magfúzió?
V: A magfúzió akkor következik be, amikor két vagy több részecske összeütközik, és az elsőtől eltérő új részecskék keletkeznek.
K: Mi az eredménye a maghasadási reakciónak?
V: A maghasadási reakcióban az atommag darabokra törik.
K: Miben különbözik a radioaktív bomlás más típusú reakcióktól?
V: A radioaktív bomlás spontán zajlik, és nincs szükség katalizátorra, mint a kémiai reakciók esetében. Ezenkívül a radioaktív bomlást nem lehet megállítani, felgyorsítani vagy lelassítani.
K: Hol játszódnak le a nukleáris reakciók?
V: Nukleáris reakciók a Napban, atomreaktorokban, részecskegyorsítókban és a világűrben zajlanak. A Földön többnyire csak ezeken a különleges helyeken fordulnak elő.
K: Mire használják fel a magreakcióban felszabaduló energiát?
V: A magreakcióban felszabaduló energiát gőz előállítására (mint egy atomerőműben) vagy bombák energiájaként lehet felhasználni.
