Most
A most a múlt és a jövő közötti időintervallum. Lehet hosszú (például egy eon a geológiai időben) vagy rövid (például egy pikoszekundum), de szinte mindig a jelen pillanat és egy bizonyos időhorizont közötti időszakra utal, amikor egy döntést kell meghozni. Használható arra is, hogy kérjünk vagy követeljünk valakitől egy döntést, még akkor is, ha az illető késlekedni akar.
"Tudni akarom, mit gondolsz, most."
"Most mit gondolsz?"
"Itt az ideje, hogy minden jó ember a hazája segítségére siessen."
A matematika és a mérés feltételezi, hogy minden, amit egy egyenletben használunk, a számítás vagy axiomatizálás kezdetén ugyanazokkal a mennyiségekkel egyenlő, mint a végén. Ez azt jelenti, hogy matematikailag helyes azt mondani, hogy az "egyenlő" fogalma azt jelenti, hogy "egyenlő a folyamat kezdetétől a végéig". Az általános szemantikában és az E Prime-ban az egyenlő, a marad (a múltra vonatkozóan mostanáig) és a lesz (a mostantól a jövőbe vonatkozóan) szavak emiatt helyettesítik a "lenni" igét.
Az algebrát ma már gyakran nevezik pillanatfelvétel-algebrának vagy a látás algebrájának az időtől való függés miatt. Ha az algebrai analízis lépései között bármilyen cselekvés vagy esemény lehetséges lenne, akkor elméletileg újra kellene kezdeni, mintha egyáltalán nem tudnánk az új állapotról. Ezen okok miatt a statisztika, valamint a tudás és a tudásmenedzsment eszméjét néha megkérdőjelezik, például a Lies, Damn Lies, and Statistics című könyvben. Az egyik fő kérdés a múltban gyűjtött számok összehasonlítása a mostaniakkal, miután bizonyos kulcsfontosságú feltételek megváltoztak.
Kérdések és válaszok
K: Mennyi idő telik el a múlt és a jövő között?
V: A múlt és a jövő közötti időintervallum lehet hosszú vagy rövid, attól függően, hogy mit mérünk. Általában a jelen pillanat és a jövő egy olyan pontja közötti időszakra utal, amikor egy döntést kell meghozni.
K: Hogyan veszi figyelembe a matematika az időbeli változásokat?
V: A matematika feltételezi, hogy az egyenletben használt összes mennyiség a kezdetektől a végéig egyenlő marad. Ezért nevezik az algebrát néha "pillanatfelvétel-algebrának" vagy "látás algebrájának". Ha az algebrai analízis lépései között bármilyen cselekvés vagy esemény lehetséges lenne, akkor az új állapotok ismerete nélkül újra kellene kezdeni.
K: Mit javasol az Általános szemantika és az E Prime a "lenni" használata helyett?
V: Az Általános szemantika és az E Prime azt javasolja, hogy az olyan igéket, mint a "lenni", olyan szavakkal helyettesítsük, mint az egyenlő, a marad (a múltban a jelenig) és a lesz (a jelenből a jövőbe). Ez segít hangsúlyozni, hogy minden változik az idő múlásával.
K: Hogyan lehet megkérdőjelezni a statisztikákat?
V: A statisztikákat meg lehet kérdőjelezni, amikor a múltban gyűjtött számokat összehasonlítjuk a kulcsfontosságú feltételek megváltozása utáni számokkal. Ezt a kérdést a Hazugságok, átkozott hazugságok és statisztikák című könyvben vizsgáljuk meg részletesen.
K: Milyen következményei vannak a pillanatfelvétel-algebrának?
V: A pillanatfelvétel-algebra azt jelenti, hogy ha egy egyenlet lépései között bármilyen cselekvés vagy esemény lehetséges lenne, akkor új állapotok ismerete nélkül kellene újrakezdeni. Ez hatással van a statisztikára és a tudásmenedzsmentre is, mivel azt jelenti, hogy a különböző időpontokban gyűjtött adatok nem mindig tükrözik pontosan az aktuális állapotokat.
K: Miért helyettesíti az általános szemantika és az E Prime az olyan igéket, mint a "lenni"?
V: Az általános szemantika és az E Prime azért helyettesíti az olyan igéket, mint a "lenni", mert hangsúlyozzák, hogy minden változik az idő múlásával. Az olyan szavak használatával, mint az egyenlő, marad (a múltban a jelenig) és a lesz (a mostaniból a jövőbe), ezek az elméletek segítenek elismerni, hogy a dolgok egyik pillanatról a másikra folyamatosan változnak.
