Nôm
A nôm egy korábban Vietnamban használt írásmód. A vietnámi nyelv írásához kínai írásjegyeket használtak. Az 1076-ban vésett Van Ban harangon található a legkorábbi ismert Nôm felirat. A legkorábbi fennmaradt nôm-irodalom a 13. századból származik. Az írás az 1920-as évekig volt használatban. Ezt a vietnami ábécé váltotta fel. A vietnami ábécé a latin ábécé egy formája.
A klasszikus kínai nyelvet a királyi udvarban és más hivatalos célokra használták. A hanoi Irodalom Temploma volt a legismertebb iskola a kínai nyelv tanulmányozására. Azok a diákok, akik sikeres államszolgálati vizsgát tettek, bírákká válhattak. A konfuciánus tudósok a kínai nyelvet tekintették az oktatás nyelvének, és lenézték a nôm nyelvet, míg a közvélemény a nôm nyelvnek kedvezett. A lakosságnak csak kis százaléka volt írástudó bármely nyelven, de szinte minden faluban volt legalább egy ember, aki tudott nômül olvasni.
A nôm nyelvben egy vietnámi szót egy hasonló jelentésű vagy kiejtésű szó kínai karakterével lehet leírni. Minden karakter egy-egy gondolatot jelöl. Az ilyen karaktereket "ideográfoknak" nevezik. Ezenkívül minden karakter egy szótagot, azaz hangot jelöl. Mivel a hagyományos karakterek rendelkeznek ezzel a kettős tulajdonsággal, a modern vietnámi nyelvben szinte minden szótag szemantikai jelentést kapott. A kínaihoz hasonlóan a vietnami is hangzó nyelv. Mivel a japán vagy a koreai esetében a hangszín kérdése nem merül fel, ezeken a nyelveken e bonyolító tényező nélkül is kialakulhatnak a natív fonetikus írásmódok.
A kínai-vietnámi írásjegyeket végül egy alfabetikus írás váltotta fel. A máshol használt ábécéktől eltérően a vietnami ábécé a hangnemet jelöli. Dél-Koreával és Japánnal ellentétben a modern Vietnámban nem követelik meg a diákoktól a hagyományos írásjegyek tanulását. Világszerte kevesebb mint 100 tudós tud Nôm-et olvasni. A nôm nyelven írt vietnami irodalom, köztük olyan klasszikusok, mint a Kieu meséje és Ho Hszüan Huong költészete, ma már csak fordításban olvashatók. A karakteres kalligráfia azonban továbbra is népszerű lakásdíszként és a szerencse szimbólumaként. Az 1970-ben alapított Han-Nom Intézet gyűjti és tanulmányozza a vonatkozó kéziratokat. A Nôm ideográfiák 2001-ben kerültek be az Unicode-ba. Az Unicode egy nemzetközi elektronikus kódolási szabvány.
Történelem
A kínai írásjegyek azután kerültek Vietnámba, hogy a Han Birodalom Kr. e. 111-ben meghódította az országot. A függetlenséget 939-ben érték el, de a kínai írásrendszert 1010-ben vették át hivatalos célokra. A vietnamiak nagyjából ebben az időben kezdték el használni a kínai írásjegyeket a saját nyelvükön való íráshoz. Az 1076-ban vésett Van Ban harang a legkorábbi ismert példa egy nôm feliratra. Nguyen Thuyen a 13. században nôm költészetet írt. Műveiből azonban nem maradt fenn semmi. A legrégebbi fennmaradt nôm szöveg Tran Nhan Tong király összegyűjtött költeménye, amelyet a 13. században írt. A kínaiak számos nómi dokumentumot megsemmisítettek az 1407-1428 közötti Ming megszállás idején. Nguyen Trai (1380-1442) a 15. században kínai és nôm irodalmat is írt. Trinh Thi Ngoc Truc, Le Than Tong király hitvese, a 17. században írt 24 000 karakteres kétnyelvű kínai-vietnámi szótárat.
A kínai nyelvvel ellentétben a nómi nyelvet történelme nagy részében nem tanulmányozták és nem osztályozták szisztematikusan. A kínai nyelvet tanult vietnami szerzők a kínai írás elveit alkalmazták anyanyelvükön. Bár a hivatalos feljegyzéseket általában kínai nyelven vezették, a nôm nyelvet két rövid életű dinasztia, a Ho-dinasztia (1400-1407) és a Tay Son (1778-1802) alatt használták. Minh Mang király (1820-1841) ellenezte az írástudást és a nôm nyelv használatát. 1838-ban Jean-Louis Taberd írt egy nôm szótárt, amely végül általános elfogadottságot és széles körű elterjedést nyert. 1867-ben Nguyen Truong To katolikus tudós kérvényezte Tu Duc királyt, hogy a klasszikus kínai helyett a nôm legyen a hivatalos nyelvhasználatban. A király nem járult hozzá ehhez, de különböző erőfeszítésekkel igyekezett népszerűsíteni a nómi nyelvet. Kiadtak egy rendeletet "Kérjük, tartsa tiszteletben a quốc âm [a nemzeti hangot]" címmel.
A 19. században virágzott a nôm nyelven írt népszerű irodalom, köztük olyan klasszikusok, mint Nguyen Du Kieu meséje és Ho Xuan Huong költészete. Bár a lakosságnak csak 3-5 százaléka volt írástudó, szinte minden faluban volt valaki, aki hangosan fel tudta olvasni a nôm nyelvet a többi falubeli számára.
Koreában és Japánban a hagyományos írásrendszert leegyszerűsítették, hogy a nagyközönség számára is tanítható legyen. A vietnami művelt osztály a nómi írást a kínaihoz képest alacsonyabb rendűnek tekintette, ezért nem volt érdekelt abban, hogy elvégezze a rendszer egyszerűsítéséhez és szabványosításához szükséges munkát, hogy a tömegkommunikációban is használható legyen.
A kínaihoz hasonlóan a vietnami is hangzó nyelv. Közel 5000 különböző szótagja van, sokkal több, mint más kelet-ázsiai nyelveknek. A máshol használt fonetikus írásmódok, köztük a koreai hangul és a japán kana, nem jelzik a hangnemet, így nem alkalmazhatók a vietnami nyelvre. A kínai nyelvhez hasonlóan minden szótaghoz szemantikai jelentést tulajdonítanak. A nyelvnek ez a jellegzetessége a hagyományos írásrendszer következményének tekinthető.
A 19. század végétől kezdve a francia gyarmati hatóságok támogatták a vietnami ábécé használatát, amelyet a francia nyelv elsajátításához vezető ugródeszkának tekintettek. Más ázsiai nemzetek nyelvi reformja ösztönözte a vietnamiak érdeklődését a téma iránt. Az 1905-ös orosz-japán háborút követően Japánt gyakran idézték az ázsiai modernizáció mintájaként. A nacionalisták felkarolták az ábécét mint quốc ngữ (a nemzeti nyelvet), és mint az írástudás előmozdításának eszközét. A konfuciánus oktatási rendszert kedvezőtlenül hasonlították össze a japán közoktatási rendszerrel. Phan Boi Chau nacionalista író arra biztatta a fiatalokat, hogy "tanuljanak keleten", azaz Japánban.
Hanoi rövid életű tonkini szabadiskolájának népszerűsége azt sugallta, hogy a széles körű reform lehetséges. 1910-ben a gyarmati iskolarendszer elfogadta a "francia-vietnámi tantervet", amely a francia és az alfabetikus vietnámi nyelvet hangsúlyozta. A kínai-vietnámi írásjegyek tanítását 1917-ben megszüntették. 1918. december 28-án Khai Dinh király kijelentette, hogy a hagyományos írásrendszer többé nem rendelkezik hivatalos státusszal. A közszolgálati vizsgát 1919. január 4-én tartották utoljára a császári fővárosban, Hue-ban. Ez a vizsga a kínai nyelv ismeretét vizsgálta. A vizsgarendszer és az arra épülő oktatási rendszer közel 900 évig volt érvényben. Maga Kína nem sokkal később a május negyedik mozgalom részeként felhagyott a klasszikus kínai nyelvvel.
Az 1920-as években a vietnami ábécé vált az ország uralkodó írásrendszerévé. Az 1930-as évekre a kínai-vietnámi írásjegyek használata nagyrészt a buddhista papságnak szánt, korlátozott példányszámú, fából készült könyvekre korlátozódott. Az újabb időkben a hagyományos írásjegyeket főként kalligráfiában, például esküvői dekorációban használják. 2012-ben klasszikus kínai nyelvű kéziratokat fordítottak le, hogy alátámasszák Vietnam igényét a Paracel-szigetekre.
Egy oldal Nguyen Du Kieu meséjéből. Ez a regény 1820-ban jelent meg először, és ez a legismertebb nômi mű. A bemutatott kiadást a 19. század végén nyomtatták.
A kék betűk a modern vietnami, míg a barna és zöld betűk a nômiek. A kínai nyelvben is használt karakterek zölddel vannak jelölve, míg a vietnamiak barnával. A szöveg így szól: "Anyám minden vasárnap vegetáriánus ételeket eszik a templomban".
Leggyakoribb karakterek
Az alábbiakban a nômi irodalom huszonöt leggyakoribb karaktere következik. A modern helyesírás dőlt betűvel van szedve.
- 羅 là lenni
- 吧 và és
- 各 các each; every
- 没 một one
- 固 có van
- Q của of
- 得 được, hogy megkapjuk a következő eredményt
- ќ trong in
- / trong clear
- › vagy љ người emberek
- 忍 những (többes szám jelölő)
- 學 học tanulni
- 如 như as
- 詞 từ szó
- 會 hội to meet
- 咍 széna vagy; jó
- 空 không not
- 体 thể test
- 四 tư four
- 拱 cũng is
- Н với with
- 朱 cho to give
- 社 xã társadalom, vállalat
- 尼 này, nơi place
- 底 để a helyére
Idézetek
1. ↑ A karakter kódpontja U+2C5BE (¾). Az Unicode konzorcium 2012
2. ↑ 2.0 2.1 Marr 1984, 142. o.
3. ↑ 3.0 3.1 Hanna 1997, 77. o.: "Ami azt illeti, a vietnami nyelv nem egyszótagúbb, mint a kínai vagy más nyelvek.... Amit a vietnami nyelv osztozik a kínaival, az az egyszótagú morfológia, amely véleményem szerint mindkét nyelvben a kínai írásjegyek hatására alakult ki." (Hanna 1997, 77. o.).
4. ↑ 4,0 4,1 Hoang 2012.
5. ↑ Vietnamese Nôm Preservation Foundation (1999 - 2013), What is Nôm? Check date values in: |year= (help)
6. ↑ Noboyuki 1998: "A modern kor előtti Vietnamból származó forrásanyagok többsége kínai nyelven íródott, nyilvánvalóan kínai írásjegyekkel; az irodalmi műfaj egy része azonban vietnami nyelven íródott, chu nom használatával. Ezért a han nom a premodern írásos anyagok egészét jelölő kifejezés".
7. ↑ Nguyễn Phương Mỹ, vezető tartalomfejlesztő, "mtd9 EVA, Version 5", LacViet Computing Corp. 1994-2009. Lásd a "nôm" ("egyszerű, könnyen érthető") és a "nôm na" ("egyszerű kifejezésekkel") bejegyzéseket.
8. ↑ 8.0 8.1 8.2 8.3 Hanna 1997, 78-79., 82. o.
9. ↑ Nguyễn Quang Hồng 2008.
10. ↑ VietnamNet (2004. november 11.), "International seminar on Nom script", Communist Party of Vietnam Online Newspaper Check date values in: |date= (help)
11. ↑ Trần Nhân Tông, Cư trần lạc đạo phú
12. ↑ 12,0 12,1 McLeod & Thi Dieu Nguyen 2001, 68. o.
13. ↑ Viết Luân Chu 2003, 52. o.
14. ↑ 14.0 14.1 Marr 1984, 141. o: "A probléma egy része a vietnámi nyelv hangtani és nem agglutináló jellegében rejlik, szemben a japán vagy a koreai nyelvvel."
15. ↑ Popkin, Samuel L., A racionális paraszt: The Political Economy of Rural Society in Vietnam (A vidéki társadalom politikai gazdaságtana Vietnamban), 116. o. "A Chu Nom használata... nagymértékben növelte volna az írástudást, éppen ezért talált olyan kevéssé kedveltnek.
16. ↑ Taberd 1838: Ez egy kiadatlan szótár átdolgozása, amelyet Pierre-Joseph Pigneau de Béhain 1772-1773-ban írt. Az 1884-es újranyomás igen sikeres volt.
17. ↑ Quyen Vuong Dinh, 50. o. Vietnámi nyelven a rendelet címe: Xin khoan dung Quốc Âm ("Kérjük, tartsa tiszteletben a nemzeti hangot.").
18. ↑ Hanna 1997, 78. o.
19. ↑ Marr 1984, 141-142. o.: "Ez a később nom néven ismert, egyedülálló vietnami írás sajnos még nehézkesebb maradt, mint a kínai, amelyből kialakult. A japán kanával vagy a koreai hangullal ellentétben nem volt olyan karakteregyszerűsítési folyamat, amely a fonémák vagy szótagok alapvető készletét eredményezte volna."
20. ↑ Marr 1984, 142. o: "Ennél azonban fontosabb volt a vietnami irodalmárok többségének hozzáállása, akik továbbra is a kínai nyelvet tekintették a civilizált kommunikáció csúcsának, és így a nomot a kikapcsolódás egyik formájának tekintették... Eközben az irodalmárok azon kisebbségének, akik komolyan vették a nom-írást, vigyáznia kellett, nehogy a "vulgáris" szövegek terjesztésével megbántsák a testvériséget, vagy felforgatással vádolják őket." A vietnami irodalmároknak a nom-írást komolyan kellett venniük.
21. ↑ 21,0 21,1 21,2 21,3 Phùng Thành Chủng 2009
22. ↑ VietnamNet (2011. július 18.), "Hoi An, az UNESCO Világörökség részeként elismert központi ősi város havonta ingyenes tanfolyamokat tart a Han - Nom kalligráfiáról, hogy népszerűsítse kulturális gyökereit.""
23. ↑ Viet Nam News (2012. szeptember 27.). "A Da Nang-i Tanulmányi Ösztönző Egyesület hétfőn bemutatta a Han kínai írásból vietnámi nyelvre lefordított ősi dokumentumokat az új Han Nom központjukban".
24. ↑ A karakterkészletek összehasonlítása, Chunom.org
Betűtípusok
A cikkben szereplő néhány karakter megfelelő megjelenítéséhez további betűtípus telepítése szükséges lehet:
- Hanamin B - Ez a japán betűtípus közel 90 000 karaktert támogat, beleértve az Unicode CJK C kiterjesztésben szereplő karaktereket is.
- Nom Na Tong "Nôm Na Tống Light" - a vietnami Nôm Megőrzési Alapítvány által létrehozott "Nôm Na Tống Light". Thanh Tu Thich Thiền Tông Bản Hạnh (A buddhista meditáció eredete, 1933) című könyvében található írásjegyeken alapul. (Nhóm Nôm Na 2005).
- NomNaTongLight - A vietnami Nôm Megőrzési Alapítvány által létrehozott betűtípus a hagyományos vietnami fametszeteken található karaktereken alapul.
- Han Nom Font Set - Ez a nyílt forráskódú betűtípus több mint 70,000 Unicode CJK kódpontot támogat.
- Betűtípusok Chu Nom. Hogyan kell megjeleníteni és használni a Han-Nom karaktereket.
Kérdések és válaszok
K: Milyen írást használtak korábban Vietnamban?
V: A korábban Vietnamban használt írás neve Nôm.
K: Mikor volt a legkorábbi ismert példa egy Nôm feliratra?
V: A Nôm felirat legkorábbi ismert példája a Van Ban harangon található, amelyet 1076-ban véstek.
K: Milyen nyelvet használt a királyi udvar és más hivatalos célokra?
V: A királyi udvar és más hivatalos célokra a klasszikus kínai nyelvet használta.
K: Hány ember volt írástudó bármely nyelven?
V: A lakosságnak csak kis százaléka tudott írni és olvasni bármely nyelven.
K: Hogyan működik a Nôm?
V: A nômben egy vietnami szót egy hasonló jelentésű vagy kiejtésű szó kínai karakterével lehet leírni. Minden egyes karakter egy-egy gondolatot (úgynevezett "ideográfiákat"), valamint szótagokat vagy hangokat jelöl.
K: Mi lépett a nôm helyébe?
V: A Nôm helyébe a vietnami ábécé lépett, amely a latin betűkön alapul.
K: Melyik szervezet gyűjti és tanulmányozza a nómmal kapcsolatos kéziratokat?
V: Az 1970-ben alapított Han-Nom Intézet gyűjti és tanulmányozza a nôm nyelvvel kapcsolatos kéziratokat.
