Momo Challenge: hoax és városi legenda a közösségi média pánikjáról
Momo Challenge: hoax és városi legenda a közösségi média pánikjáról — kiderítjük a tényeket, terjedését, hatásait és hogyan védd meg a gyerekeket a rémhírektől.
A "Momo Challenge" egy hoax és városi legenda egy nem létező közösségi média kihívásról. Főleg a Facebookon terjedt el. A hoax szerint az áldozatoknak a WhatsApp közösségi médiahálózaton keresztül kell kapcsolatba lépniük egy "Momo" fiókkal. Ha ezt megteszik, erőszakos képeket, grafikus fenyegetéseket kapnak, és azt mondják nekik, hogy tegyenek veszélyes dolgokat, beleértve az öngyilkosságot is, rögzítsék videóra, és küldjék el "Momónak". Azt is mondhatják, hogy nyilvánosságra hozzák a személyes adataikat, bántják a családtagjaikat, és egyeseket még átkokkal is fenyegetnek. A hoaxhoz egy nagy szemű és nagy szájú nő képét használták, ami egyesek számára sokkoló volt.
Az átverés elhitette az emberekkel, hogy a "kihívás" számos öngyilkosságot okozott, köztük egyet Argentínában, de a rendőrség szerint ez nem igaz. A Momo számlái által használt kép valójában egy japán művész által készített szobor, de egyesek azt hitték, hogy az egy maszk vagy smink.
Rövid idővonal és terjedés
A pánik 2018-ban vált nemzetközivé, amikor szülők, iskolák és médiumok elkezdték megosztani a történeteket, figyelmeztetéseket és "biztonsági" útmutatókat. A kihívás hírének terjedését gyakran a túlzó vagy ellenőrizetlen posztok és az egymásra hivatkozó megosztások fokozták: a pletyka gyorsan vált ténynek a közösségi médiában.
Miért nevezhető hoaxnak?
A Momo Challenge-t hoaxnak nevezik, mert nincs megbízható bizonyíték arra, hogy létezne egy centralizált, szervezett kihívás, amely valóban arra késztetné a fiatalokat, hogy ön- vagy mások elleni veszélyes cselekedetekbe bocsátkozzanak. Számos hatóság, rendőrség és tényellenőrző szervezet megvizsgálta az eseteket, és nem találtak bizonyítékot az állított országos vagy nemzetközi öngyilkossági hullámra, amelyet a hoax tulajdonított magának.
Milyen szerepe volt a képeknek és a médiafelhajtásnak?
A Momo-hez kapcsolt kép — amely egy sokkoló megjelenésű, nagy szemű, nagy szájú alakot mutat — önmagában is erős érzelmi reakciókat váltott ki. A kép eredete egy japán alkotásra vezethető vissza, és eredetileg nem kapcsolódott semmilyen öngyilkossági "kihíváshoz". Az, hogy a kép ijesztő történetekhez társult, hozzájárult a pánik felerősödéséhez. A média és közösségi bejegyzések gyakran a legriasztóbb, legérzelmesebb narratívákat emelték ki, ez pedig növelte a félelmet és a terjedést.
Hogyan járjunk el, ha találkozunk hasonló „kihívásokkal”?
- Ne ossza tovább azonnal: Ne továbbítsa az ijesztő üzeneteket vagy képeket anélkül, hogy ellenőrizné az információ hitelességét.
- Ellenőrizze a forrást: Keressen megbízható híroldalakat és tényellenőrző szervezeteket, illetve hivatalos hatósági közleményeket (rendőrség, iskola). A pletykák gyakran hiányos vagy hamis forrásokra épülnek.
- Beszéljen a gyerekekkel: Magyarázza el a kamaszoknak és kisebb gyerekeknek, hogy az ilyen „kihívások” gyakran átverések. Biztosítson lehetőséget arra, hogy elmondják, ha valami ijesztőt kaptak.
- Használjon szűrőket és adatvédelmi beállításokat: A közösségi és üzenetküldő alkalmazásokban állítsa be a privát szűrőket, korlátozza, ki küldhet üzenetet vagy láthat bejegyzéseket.
- Jelentsen és blokkoljon: Ha fenyegető, zaklató vagy veszélyes tartalmat kap, használja az alkalmazások jelentési funkcióját, és blokkolja a feladót.
- Kérjen segítséget veszély esetén: Ha valaki öngyilkossági gondolatokról beszél vagy veszélyben van, forduljon azonnal sürgősségi szolgálathoz vagy szakemberhez. Azonnali veszély esetén hívja a helyi segélyhívót.
Hatások és tanulságok
A Momo-ügy rávilágított arra, hogyan tud egy ijesztő kép és egy hangzatos történet gyorsan pánikot kelteni a közösségi médiában. Fontos tanulság, hogy a digitális környezetben nagyobb odafigyelésre van szükség: kritikus gondolkodásra, forrásellenőrzésre és a fiatalok védelmére. A szülőknek, tanároknak és médiának felelősségteljesen kell kezelnie az ilyen ügyeket, hogy a túlzott félelem ne terjedjen tovább és ne okozzon felesleges riadalmat.
Összegzés
A "Momo Challenge" elsősorban hoax és városi legenda volt: egy ijesztő képpel és riasztó történetekkel felerősített pánik, amelyet sokszor ellenőrizetlenül továbbosztottak. Bár mindenféle fenyegető vagy zaklató üzenetet komolyan kell venni, a források ellenőrzése, a nyílt beszélgetés a gyerekekkel és a biztonsági beállítások használata hatékony eszközök a hasonló helyzetek kezelésére.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a "Momo kihívás"?
V: A "Momo Challenge" egy hoax és egy városi legenda egy nem létező közösségi média kihívásról.
K: Hogyan terjedt el a hoax?
V: A hoax elsősorban a Facebookon terjedt.
K: Mi történik, ha valaki a WhatsApp közösségi médiahálózaton keresztül kapcsolatba lép egy "Momo" fiókkal?
V: A hoax szerint, ha valaki a WhatsApp közösségi médiahálózaton keresztül kapcsolatba lép egy "Momo" fiókkal, erőszakos képeket, grafikus fenyegetéseket kap, és arra utasítják, hogy veszélyes dolgokat tegyen, beleértve az öngyilkosságot is, rögzítse videóra, és küldje el "Momónak".
K: Milyen további fenyegetéseket kapnak ezek az áldozatok?
V: Az áldozatokat azzal is megfenyegethetik, hogy személyes adataik nyilvánosságra kerülnek, családtagjaikat bántani fogják, és egyeseket még átkokkal is fenyegetnek.
K: A "Momo Challenge" volt felelős a halálesetekért?
V: Nem, a "Momo Challenge" nem felelős egyetlen halálesetért sem, ahogyan azt a hoax állítja.
K: Milyen képet társítanak a "Momo Challenge"-hez?
V: A "Momo Challenge"-hez kapcsolódó kép egy nagy szemű és nagy szájú nőt ábrázol, amely sokkoló volt néhány ember számára, és amelyet a hoaxhoz használtak.
K: A "Momo Challenge" által használt kép valójában egy szobor?
V: Igen, a "Momo Challenge" által használt kép valójában egy japán művész által készített szobor, de néhányan azt hitték, hogy ez egy maszk vagy smink.
Keres