A Missouri közgyűlés az Egyesült Államok Missouri államának törvényhozása. A kétkamarás közgyűlés egy 34 tagú szenátusból és egy 163 tagú képviselőházból áll. A közgyűlés mindkét házának képviselői hivatali időhöz kötöttek, és a testület Jefferson Cityben, az állam fővárosában ülésezik (Jefferson Cityben).
Felépítés és vezetés
- A szenátus és a képviselőház külön bizottsági rendszert működtet; a törvényjavaslatok többségét először szakbizottságok vizsgálják meg.
- A ház munkáját a házelnök (Speaker of the House) vezeti; a szenátus napi vezető szerepét általában a president pro tempore látja el, míg a szenátus formális elnöke az állam alelnöke (lieutenant governor), aki szavazategyenlőség esetén döntő szavazatot adhat.
Mandátumok, választások és ciklusok
- A szenátorok négyéves ciklusokra választottak; a szenátus tagjai részben megújulva kerülnek választásra, így a testület időben osztottan változik.
- A képviselők kétéves ciklusokra választottak.
- A törvényalkotásban szereplő korlátozások értelmében a szenátorok legfeljebb két négyéves ciklusra, a képviselők pedig legfeljebb négy kétéves ciklusra korlátozottak. Ez azt jelenti, hogy egy személy legfeljebb 8 évet tölthet el az egyik házban; ha mindkét házban szolgál, a két házban eltöltött idő összeadódhat, így elméletben akár összesen 16 évig is szolgálhat a közgyűlésben.
Működés és jogalkotási eljárás
- A közgyűlés rendszerint évenként tart üléseket; rendkívüli (különleges) ülésre a kormányzó is összehívhatja.
- Törvényjavaslatok csak mindkét ház elfogadásával léphetnek tovább a kormányzóhoz, aki aláírhatja vagy megvétózhatja a javaslatot. A vétó felülbírálatához a törvényhozásnak általában kétharmados többségre van szüksége mindkét házban.
- A konferenciabizottságok gyakran közvetítenek a két ház eltérő szövegeinek összehangolásakor.
Székhely és történeti megjegyzések
- A gyűlés állandó helye a Missouri State Capitol Jefferson Cityben. A közgyűlés működése és szabályai részben az állami alkotmányban és a testület saját ügyrendjében találhatók meg.
A Missouri közgyűlés tehát a helyi törvényhozás központi intézménye: két kamarája különböző szerepeket és ciklusokat biztosít a jogalkotásban, a bizottsági munka és a kormányzóval való együttműködés pedig meghatározza az állami politika alakítását.