Agykontroll
Az agykontroll (más néven agymosás, kényszerítő meggyőzés vagy gondolatirányítás) egy elmélet arra az útra utal, ahogyan egyes személyek megpróbálják irányítani mások hitét és viselkedését.
Ez egy olyan folyamat, amelyben egy csoport vagy egyén módszereket alkalmaz arra, hogy másokat meggyőzzön alapvető meggyőződéseik és értékeik megváltoztatásáról. Egy csoport vagy egyén etikátlan módszereket is alkalmazhat, hogy másokat rávegyen arra, hogy azt higgyék és tegyék, amit a manipulátor(ok) akarnak. Ez gyakran árt a manipulált személynek.
A kifejezést minden olyan pszichológiai vagy más taktikára alkalmazzák, amely aláássa (károsítja) az egyén kontrollját saját gondolkodása, viselkedése, érzelmei vagy döntéshozatala felett.
Az agymosás és az agykontroll elméleteit eredetileg azért dolgozták ki, hogy megmagyarázzák, hogy a totalitárius rezsimek hogyan tudták propaganda és kínzási technikák segítségével módszeresen indoktrinálni a hadifoglyokat.
Az agymosás szatirikus ábrázolása
Történelem
Egyes szerzők rámutattak, hogy az agykontroll eszméi az emberi történelem minden szakaszában megtalálhatók. Lényegében a vallási térítés és a propaganda technikáinak szélsőséges alkalmazásáról van szó, amelyek széles körben elterjedtek az emberi történelemben.
Koreai háború
Az Oxford English Dictionary az agymosás legkorábbi ismert használatát Edward Hunter 1950. október 7-én a Miami News-ban megjelent cikkében jegyzi fel. A koreai háború alatt Hunter, aki akkoriban újságíróként is dolgozott, mielőtt amerikai hírszerző ügynök lett, könyvek és cikkek sorát írta a kínai agymosás témájában.
A kínai 洗腦 (xǐ năo, szó szerint "agymosás") kifejezést eredetileg a kínai maoista rendszerben alkalmazott kényszerítő meggyőzési módszerek leírására használták. A módszerek célja az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása volt, hogy az új kínai társadalmi rendszer "helyesen gondolkodó" tagjaivá váljanak.
Hunter és azok, akik átvették a kínai kifejezést, arra használták, hogy megmagyarázzák, hogy a korábbi háborúkkal ellentétben az amerikai katonák viszonylag nagy százaléka disszidált az ellenséges oldalra, miután hadifogságba esett. Robert W. Ford brit rádiós és James Carne, a brit hadsereg ezredese szintén azt állította, hogy a kínaiak agymosási technikáknak vetették alá őket háborús fogságuk alatt. Az Egyesült Államokban a legismertebb eset Frank Schwable hadifogolyé volt. Őrizetbe vétele során bevallotta, hogy részt vett a baktérium-háborúban.
A szekták és a hangsúlyeltolódás
A koreai háború után az agykontroll-elméletek a politikáról a vallásra helyezték át a hangsúlyt. Az 1960-as évektől kezdve egyre több fiatal került kapcsolatba az új vallási mozgalmakkal (NRM). Néhányan, akik áttértek, hirtelen olyan hitet és viselkedést fogadtak el, amely nagyban különbözött a családjuk és barátaik hitétől és viselkedésétől; egyes esetekben elhanyagolták vagy megszakították a kapcsolatot szeretteikkel. A szekták ellenzői ezeket a hirtelen és drámainak tűnő vallási megtéréseket az agykontrollal magyarázták. A média gyorsan követte a példát, és a szektaellenes mozgalommal szimpatizáló társadalomtudósok, akik általában pszichológusok voltak, az agymosás kifinomultabb modelljeit dolgozták ki. Míg egyes pszichológusok fogékonyak voltak ezekre az elméletekre, a szociológusok többnyire szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy megmagyarázzák az NRM-ekhez való áttérést.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az agykontroll?
V: Az agykontroll, más néven agymosás, kényszerítő meggyőzés vagy gondolatirányítás, mások hiedelmeinek és viselkedésének irányítása.
K: Hogyan próbálják az emberek az agykontroll segítségével irányítani mások hitét és viselkedését?
V: Egy csoport vagy egyén módszereket alkalmaz arra, hogy másokat rávegyen alapvető meggyőződésük és értékeik megváltoztatására, gyakran etikátlan módszereket alkalmazva, hogy másokat rávegyen arra, hogy azt higgyék és tegyék, amit a manipulátor(ok) akarnak.
K: Milyen károkat okozhat az agykontroll a manipulált személynek?
V: Az agykontroll gyakran árt a manipulált személynek, mivel aláássa a gondolkodás, viselkedés, érzelmek vagy döntéshozatal feletti saját kontrollját.
K: Miért alakultak ki az agymosás és az agykontroll elméletei?
V: Az agymosás és az agykontroll elméleteit eredetileg azért dolgozták ki, hogy megmagyarázzák, hogy a totalitárius rezsimek hogyan tudták propaganda és kínzási technikák segítségével szisztematikusan sikerre vinni a hadifoglyok indoktrinálását.
K: Mi a célja az agykontrollnak?
V: Az agykontroll célja, hogy megváltoztassa az egyén hitét és értékrendjét azáltal, hogy ráveszi, hogy a manipulátor hitét és értékrendjét vegye át.
K: Az agykontrollban alkalmazott összes módszer etikus?
V: Nem, nem minden, az agykontrollban alkalmazott módszer etikus, mivel magában foglalhatja a meggyőzést megtévesztő vagy manipulatív taktikákkal, amelyek ártanak a manipulált személynek.
K: Csak csoportok alkalmazhatják az agykontrollt, vagy egyének is?
V: Csoportok és egyének egyaránt használhatják az agykontrollt arra, hogy másokat meggyőzzön arról, hogy változtassák meg hitüket és értékeiket.
