Mars a fikcióban

Regények és novellák

Első történetek

Több kora újkori író, köztük Athanasius Kircher és Emanuel Swedenborg is feltételezte a Marssal való kapcsolatfelvételt. A Marsról szóló korai sci-fi gyakran foglalkozott a bolygóra tett első utazásokkal, néha inváziós erőként, gyakrabban felfedezés céljából.

Korai művek 1910-ig

• Across the Zodiac (1880) by Percy Greg.
• Melbourne és a Mars: Joseph Fraser: Rejtélyes életem két bolygón (1889).
• Unveiling a Parallel (1893), Alice Ilgenfritz Jones és Ella Merchant.
• Gustavus W. Pope: Utazás a Marsra (1894).
• H. G. Wells: A világok háborúja (1898). (Ebből később az Egyesült Államokban rádiójátékot, majd legalább egy játékfilmet készítettek.)
• Garrett P. Serviss: Edison's Conquest of Mars (1898).
• Nászút az űrben (1900), írta George Griffith.
• Gullivar of Mars (1905), írta Edwin Lester Linden Arnold. (A főhős neve a Gulliver utazásaiból származik.
• Doktor Omega (1906), írta Arnould Galopin.
• Le prisonnier de la planète Mars [A Mars vámpírjai] (1908) és a folytatás, La guerre des vampires [A vámpírok háborúja] (1909) Gustave Le Rouge-tól.
• Vörös csillag (1908) Alekszandr Bogdanov.

1910-es és 1920-as évek

• Jean de La Hire: Le Mystère des XV (1911).
• A Mars hercegnője és további tíz Mars-történet (1912-1943) Edgar Rice Burroughs-tól.
• Aelita (1922) by A.N. Tolsztoj
• Les Navigateurs de l'Infini (1925) J.-H. Rosny aîné. Az emberek a Stellarium nevű űrhajóval a Marsra utaznak, és a bolygón két egymással versengő fajjal találkoznak.

1930s

• Last and First Men by Olaf Stapledon (1930)
• A Mars kardforgatója és A Mars törvényen kívülijei (mindkettő 1933), írta Otis Adelbert Kline.
• "A Marsbéli Odüsszeia" (1934), Stanley G. Weinbaum novellája.
• A néma bolygóról, C. S. Lewis (1938)

1940s

• What Mad Universe (1949) by Fredric Brown

1950s

• Ray Bradbury: A marsi krónikák (1950).
• Lester del Rey: Marooned on Mars (1952).
• No Man Friday (1956), írta Rex Gordon.
• A világ újjászületése (héberül: תבל בתחיתה Tevel Be-Thiatah) (1955) Tzvi Livneh.
• John Wyndham: A külső késztetés (1959).

Élet a Marson

Az 1930-as évekre a Mars eléréséről szóló történetek kissé elcsépeltté váltak, és a Marsra mint idegen tájra helyeződött át a hangsúly. Az új történetek az emberi kapcsolatfelvétel és az alapvető felfedezések utáni időben játszódtak. Némelyik a Mars gyarmatosításáról szólt, vagy más módon a Marsot inkább helyszínként, mint célként használta.

1930s

• Clark Ashton Smith: Lakó az öbölben (1932), The Vaults of Yoh-Vombis (1932) és Vulthoom (1935).
• Az északnyugati Smith-történetek (1933-1936), írta C. L. Moore.
• Az űrlégió sorozat (1934-1982), írta Jack Williamson.

1940s

• A Sinharat titka, A talizmán emberei és további tizenegy történet, amelyeket 1940 és 1964 között adott ki Leigh Brackett.
• "Öröklődés" (1941), Isaac Asimov novellája.
• Robert A. Heinlein A Föld zöld dombjai (1947)
• Robert A. HeinleinRed Planet (1949)
• Robert A. Heinlein The Rolling Stones (1952)
• Robert A. HeinleinPodkayne of Mars (1962)
• Seetee Ship (1949) és Seetee Shock (1950) Jack Williamsontól

1950-es évek és az 1960-as évek eleje

• Genesis (történet) (1951), írta H. Beam Piper (lásd [1],).
• "Omnilingual" (1957) H. Beam Piper
• Arthur C. Clarke: A Mars homokja (1951)
• David Starr, Space Ranger (1952) Isaac Asimov írta Paul French néven.
• A marsi út (1952) by Isaac Asimov
• "Egy a háromszázból" (1954), írta J. T. McIntosh
• "The Badge of Infamy" (1957) írta Lester Del Rey
• A Titán szirénjei by Kurt Vonnegut (1959)
• Perry Rhodan sorozat (1961- ) (németül)
• "A Rose for Ecclesiastes" (1963) by Roger Zelazny
• Philip K. Dick Marsbéli időcsúszás (1964)
• Philip K. Dick The Three Stigmata of Palmer Eldritch (1965)).
• Philip K. Dick Úti cél a Mars (1963)

1960-as évek és később

1965-től kezdve a Mariner és a Viking űrszondák felfedték, hogy a csatornák csak illúziónak tűnnek, és hogy a marsi környezet rendkívül ellenséges az élet számára. Az 1970-es évekre a csatornákról és az ősi civilizációkról szóló elképzeléseket el kellett vetni.

A szerzők hamarosan elkezdtek történeteket írni az új Marsról (gyakran sivatagi bolygóként kezelve azt). A legtöbb ilyen műben az emberek a bolygó megszelídítéséért küzdenek, és néhányuk a terraformálásról (a technológia felhasználása a bolygó környezetének átalakítására) szól.

Gyakori téma, különösen az amerikai írók körében, hogy egy marsi kolónia a Földtől való függetlenségéért harcol. Ez már Heinlein Vörös bolygójában is megjelent, és fontos cselekményelem Greg Bear Mozgó Mars és Kim Stanley Robinson Mars-trilógiájában. A Total Recall című film és a Babylon 5 című televíziós sorozat cselekményének is része. Számos videojáték is használja ezt a koncepciót, például a Red Faction és a Zone of the Enders sorozat. A Mars történelmi lázadása a Föld ellen a Star Trek regénysorozatban is szerepel.

A Mariner és az Apollót követő évtizedekben az egykor népszerű, az első Mars-expedícióról szóló realista történetek alműfaja kiment a divatból, valószínűleg azért, mert az Apollo-program nem jutott el a Marsra. Az 1990-es évek elején újraéledtek és újragondolták a Mars-expedíciókról szóló realista regényeket. E reneszánsz korai regényei voltak Jack Williamson Beachhead című regénye és Ben Bova Mars című regénye (mindkettő 1992), amelyek az 1990-es évek gondolkodásának megfelelően nagyszabású Mars-expedíciókat képzeltek el. Ezeket követte Gregory Benford The Martian Race (1999), Geoffrey A. Landis Mars Crossing (2000) és Robert Zubrin First Landing (2002) című regénye, amelyek az 1990-es évek végén kialakult kisebb és célzottabb expedíciós stratégiákat vették kiindulópontnak, főként a Mars Direct koncepcióira építve.

Az 1960-as évek vége és az 1970-es évek

• Larry Niven Ismert űrtörténetek (1964- )
• Die Erde ist nah: die Marsexpedition (1970), írta Ludek Pesek, angolul megjelent The Earth is Near (1973) címmel.
• Police Your Planet (1975) - Lester Del Rey
• A tűz születése (1976) írta Jerry Pournelle
• Man Plus (1976) Frederik Pohl-tól, egy űrhajósból kiborgot csinálnak, aki képes a Marson élni.
• A távoli hívás by Gordon R. Dickson

1980s

• "Ananke" (1982) Stanisław Lemtől (a Pirx, a pilóta további meséi című kötet egyik története)
• Watchmen (1985) írta Alan Moore és Dave Gibbons
• Greg Bear: Isten kovácsa (1987).
• Desolation Road (1988) írta Ian McDonald i
• Draka sorozat (1989-)
• Venus Prime (1989) A sorozat harmadik könyve: A Hide & Seek a Marson játszódik.

1990s

• Terry Bisson Utazás a vörös bolygóra (1990)
• Kim Stanley Robinson Mars-trilógiája (Vörös Mars, Zöld Mars, Kék Mars, 1992-1996).
• Kim Stanley Robinson: A fehérség emlékezete (1985).
• Mars (1992), Visszatérés a Marsra (1999) és Mars Life (2008) Ben Bova regényei a Grand Tour sorozatból.
• Moving Mars (1993) írta Greg Bear
• Vörös por (1993) írta Paul J. McAuley
• Bright Messengers (1995) by Gentry Lee
• Voyage (1996) by Stephen Baxter
• Mars Underground (1997) (írta: William K. Hartmann)
• Olympus Mons (1998) by Bud Sparhawk
• Beige Planet Mars (1998) (Lance Parkin és Mark Clapham)
• Semper Mars (1998) írta Ian Douglas
• "A Mars nem a gyermekek helye" (1999) (írta: Mary A. Turzillo)
• A marsi verseny (1999) írta Gregory Benford
• Brian Aldiss és Roger Penrose: Aldrose Rose: White Mars (1999)

21. század

• Mars Crossing (2000) írta Geoffrey A. Landis
• "A Mars nagy fala" (2000) (írta: Alastair Reynolds)
• First Landing (2002) írta Robert Zubrin
• A Mars a színhelye John Barnes legutóbbi három űroperája közül az utolsónak: A marsi király csarnokában (2003). Barnes két Mémháború-regényének egyikét szintén a Marson játszatja: The Sky So Big and Black (2002) című regényét.
• "Falling Onto Mars, írta Geoffrey A. Landis
• Ilium/Olympus sorozat (2003- ) írta Dan Simmons
• Caitlín R. Kiernan történetei:
• "Bradbury időjárás" (2005)
• "Zéró nyár" (2007)
• "Részlet a Memoirs of a Martian Demirep című könyvből" (2007).
• Egy régimódi marslakó lány (2004), írta Mary A. Turzillo
• Új Mobile Report Gundam Wing: Frozen Teardrop (2010-indulóban) Katsuyuki Sumisawa regényes folytatása a Gundam Wing anime sorozatnak, amely elsősorban a terraformált Marson játszódik.
• A kvantumtolvaj (2010) by Hannu Rajaniemi

Nosztalgikus Mars fikció

Számos Mariner utáni mű a Mars-fikció régebbi szakasza előtt tiszteleg, megkerülve a száraz és élettelen Marsról alkotott tudományos képet, amelynek légköre nem lélegezhető, olyan általános sci-fi-kapcsok révén, mint a Mars jövőbeli terraformálása, vagy alternatív történelmi változatok létrehozása, ahol Burroughs Barsoomja, Bradbury Marsbéli krónikái vagy A világok háborúja szó szerint igaz.

• Philip José Farmer: A tierek világa-sorozat (1965-1993)
• Néhány Kard és bolygó sorozat, például Michael Moorcock Kane of Old Mars trilógiája (1965) és Lin Carter Mysteries of Mars (1973-1984) szándékosan anakronisztikus tisztelgés a Marsról alkotott korábbi elképzelések, különösen Burroughsé előtt.
• Robert A. Heinlein: Heinlein: The Number of the Beast (1980)
• A World Of Difference (1990) by Harry Turtledove
• S. M. Stirling Lords of Creation-sorozatához tartozik a Marsot érintő In the Courts of the Crimson Kings.
• Larry Niven: Niven: Rainbow Mars (1999)
• "Larklight" (2006), Phillip Reeve története

Képregények

• Alan Moore és Dave Gibbons Watchmen című képregényében Dr. Manhattan karaktere bejárja a Marsot, és meglátogatja az Olympus Mons-t, megcsodálva annak jellegzetességeit. Elviszi oda a barátnőjét, nem sokkal azután, hogy egy másik galaxisba távozik.
• A 2000 AD sorozatban A V. C.s Olympus Mons kráterét egy hatalmas kupola fedi, hogy a bolygó fő településeként megmaradjon a légkör.
• A DC Comics Marsbéli Fejvadász karakterének több története is a Marson játszódik, és a Fejvadász egy marslakó. A legtöbb zöld marslakót kiirtotta egy járvány, bár a kegyetlenebb fehér marslakók még mindig léteznek. A marslakók az Univerzum legerősebb fajai közé tartoztak, képesek telepátiára, alakváltásra és repülésre, bár a tűztől idegenkednek.
• A Dr. McNinja című webcomic legújabb számában Drakula elárulja, hogy felfedezte a rák ellenszerét, és a Marson rejtette el.
• A Wonder Woman krízis előtti képregényekben a Mars volt Mars isten bázisa (lásd Arész). A különböző bolygókról származó halottak szellemeit a Marsra vitték, és új testet kaptak, hogy dolgozzanak. A Megtévesztés Hercege ennek a világnak az egyik fő gonosztevője, aki egy Hazugsággyárat működtet, és többször is kísérletet tett a Föld megszállására.
• 1950 január-februárjában Superman a Marsra utazik, hogy segítsen Orson Welles színész-rendezőnek szétzúzni a marsi diktátor, Martler tervét, hogy "villámháborút indítson a Naprendszerben" és meghódítsa a Földet (S No. 62/1: "Fekete mágia a Marson!").
• A Tales to Astonish #2 (1959) "My Job: Egy professzor, aki felfedez egy üres idegen űrhajót, felbérel egy magánnyomozót, hogy találja meg a benne tartózkodót, amikor senki más nem hallgat rá.
• A Tales to Astonish #3 (1959) "Felfedeztem a marslakókat" című részében egy 1990-es évből származó férfi felfedez egy marslakó űrhajót, miközben a partvidéken járőrözik, kommunista kémek után kutatva.
• Az 1992-ben, az ezüst évezredben megjelent Sailor Moon mangában és animében a Marsot a görög Arész isten harcias leszármazottai lakják. Rei Hino karaktere Arész modern leszármazottja, és ő Sailor Mars. Minden támadása a tűzre épül. A modern Naprendszer többi bolygójához hasonlóan a Mars már nem lakható.
• A Calvin és Hobbes című képregényben: Weirdos From Another Planet! című képregényében Calvin és Hobbes a Marsra utazik, mert a Föld túlságosan szennyezett.
• A Marvel Family #36-ban a Marsról kiderül, hogy egy harcias, áruló faj lakja, amely az 1940-es évek katonai diktátoraira hasonlít. Csatlakoznak a Végtelenségből érkező Invaders-hez (lásd Marvel Kapitány (DC Comics) ellenségeinek listája), akik megpróbálják elpusztítani a Naprendszert, miután legyőzték őket, de legyőzik őket, és visszaküldik őket a Marsra, míg a Invaders-t bebörtönzik és megsemmisítik.

Marslakók a fikcióban

A marslakó a klasszikus sci-fi egyik kedvelt szereplője; gyakran találták meg szülőbolygójától távol, gyakran megszállva a Földet, de néha egyszerűen csak egy magányos, a környezetétől való idegenséget képviselő karakter. A Marslakók - a Marsra átültetett emberi lényeken kívül - a Mariner után ritkaságszámba mentek a regényirodalomban, kivéve a szándékos nosztalgia gyakorlását - egyes műfajokban, például a képregényekben és az animációban gyakrabban, mint az írott irodalomban.