Mariano José de Larra — spanyol romantikus író életrajza és művei (1809–1837)

Mariano José de Larra (1809–1837) életrajza és művei — spanyol romantikus szatíra, újságírói zsenialitás, drámai művek és tragikus élete tömören és alaposan bemutatva.

Mariano José de Larra (1809. március 24. – 1837. február 13.) spanyol romantikus író és újságíró volt, akit elsősorban csípős szatírái és prózai munkái tettek híressé; sokan a 19. századi Spanyolország egyik legfontosabb prózaírójaként tartják számon.

Madridban született; apja orvosként szolgált a francia hadseregben, és mint afrancesado, 1812-ben családjával együtt kénytelen volt elhagyni a félszigetet. Larra 1817-ben tért vissza Spanyolországba, ahol franciául többet tudott, mint spanyolul. Ifjúkorára jellemző volt a rendezetlen életvitel és a széles, de hiányos műveltség: nem tudta befejezni sem az orvosi, sem a jogi tanulmányokat. Húszéves korában meggondolatlan házasságot kötött, amelynek következtében elhidegült rokonaival, majd újságíróként kezdett dolgozni.

Pályafutás — színpad és sajtó

1831. április 27-én mutatta be első színpadi művét, a No más mostrador című darabot, amely Scribe és Dieulafoy két darabján alapult. Bár nem erőteljesen eredeti szerkezetében, a darab jól megírt volt és több évig sikerrel játszották. 1834. szeptember 24-én mutatta be a Macías című művet, amely saját történelmi regényén, az El doncel de don Enrique el Doliente (1834) című munkán alapult.

Habár kísérletezett drámával és regénnyel is, Larra alapvetően újságíróként vált ismertté. VII. Ferdinánd halála után megnövekedett a sajtószabadság, és ez nagyobb teret adott számos erős hangzású, maró hangú cikkének. Már korán híressé vált Juan Pérez de Munguía és Fígaro álnéven írt publicisztikáival, amelyeket az El Pobrecito Hablador és a La Revista Española című lapokban közölt. Madrid közéleti és társadalmi szokásainak védhetetlen hibáit goromba humorral és gúnyos iróniával tárta fel: a miniszterek féltek vitriolos tollától, ugyanakkor többen is igyekeztek kegyeit keresni.

Témák, stílus és hatás

Larra egyik központi témája Spanyolország visszamaradottsága és a hozzá kapcsolódó bürokráciai, társadalmi beidegződések bírálata volt. Cikkeiben és rövidebb elbeszéléseiben gyakran ötvözte a romantikus érzelmességet a realista társadalomkritikával; stílusa tömör, ironikus, sokszor csípős és briliáns megfogalmazású. Írásai között találhatók rövid, lírai hangvételű művek és éles, publicisztikai cikkek egyaránt. A legnépszerűbb, ma is idézett darabjai közé tartoznak rövid esszéi és costumbrista hangvételű írásai, amelyek a korszak szokásait és mentalitását tárták fel.

Politikai szerep és magánélet

Larra nyíltan védelmezte a liberalizmust a karlista ellenforradalmi törekvésekkel szemben. 1836 körül politikai karrier is felmerült: Ávilában képviselővé választották, és úgy tűnt, nagyobb közéleti szerep is várhat rá. Ugyanakkor a politikai instabilitás, a gyakori katonai pronunciamientos korszaka és a személyes gondok — családi nehézségek, szerelmi csalódások — mind hozzájárultak írói hangjának egyre komorabb tónusához.

Főbb művek

• No más mostrador (színdarab, 1831)
• Macías (színdarab, 1834)
• El doncel de don Enrique el Doliente (történelmi regény, 1834)
• Számos rövid esszé és publicisztika, köztük olyan ismert darabok, mint a „Vuelva usted mañana”, „El castellano viejo” és a „Yo soy buen español” (ezek a jellegzetes, costumbrista és politikai tárgyú cikkek példái)

Halála és öröksége

Larra magánéleti és lelki válságai, valamint egy különösen súlyos szerelmi csalódás következtében 1837 februárjában öngyilkosságot követett el: agyonlőtte magát. Mindössze 27 éves volt. Halála után munkásságát gyorsan felismerték: rövid élete ellenére bizonyította, hogy a 19. századi spanyol prózában kiemelkedő tehetség volt.

Írásai gyorsan és szellemesen készültek — a cenzor állandó fenyegetése ellenére ritkán látszik rajtuk a sietség; sok olvasó és kritikus értékeli az írásokban megjelenő éles politikai ösztönt, gondolati gazdagságot és határozott, csípős stílust. Munkássága később is hatott a spanyol publicisztikára és prózára: Larra szókimondása és társadalomkritikája példaként szolgált a későbbi generációk számára, és korszakos alakként tartják számon a spanyol romantika és a modern újságírás történetében.

Összegzés: Mariano José de Larra rövid, de intenzív életművében a romantikus érzékenység és a realista társadalomkritika egyaránt jelen van. Sajtócikkeinek és rövidebb prózai műveinek találó, csípős hangja miatt ma is a spanyol irodalom meghatározó alakjainak egyike.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a neve egy spanyol romantikus írónak?

Q: Hol született?

K: Mivel foglalkozott az apja?

K: Mikor adta elő az első darabját?

K: Hogyan írja le Larra írását?

K: Mi késztette öngyilkosságra 1837-ben?

K: A 19. századi Spanyolország egyik legnagyobb prózaírójaként tartják számon?

Keresés betűvel