Marquis de Sade: francia író, filozófus és a szadizmus névadója
Ismerd meg Marquis de Sade életét: francia író, filozófus, botrányhős és a szadizmus névadója. Élete, művei és öröksége röviden.
Donatien Alphonse François, Comte de Sade (1740. június 2. – 1814. december 2.), ismertebb nevén Sade márki, francia nemes, író és filozófus, aki Párizsban született. A de Sade család régi provence-i arisztokrata család volt, tagjai pedig különböző korszakokban az egyházban és a francia állam szolgálatában is fontos szerepet kaptak. A család eredete Provence-ból származott.
Sade élete már fiatal korától kezdve botrányokkal és hatósági eljárásokkal volt tele. A korabeli társadalom szemében kihívó, sokszor elfogadhatatlannak tartott életmódot folytatott, ezért hosszú időt töltött börtönben és elmegyógyintézetben. Nevét gyakran összekapcsolták a szexualitás, a hatalom és az erkölcs határainak feszegetésével, ami miatt egyszerre vált hírhedtté és irodalomtörténetileg jelentőssé.
Botrányok és vádak
- Egy prostituált megkorbácsolása.
- Prostituáltak elkábítása, majd csoportos szexre kényszerítése, valamint szodómia.
Ezek az ügyek a kortársai számára is rendkívül megbotránkoztatóak voltak, és tovább rontották a helyzetét a hatóságokkal szemben. Egyik szökése során újabb súlyos családi és társadalmi konfliktus alakult ki körülötte, ami végül hozzájárult ahhoz, hogy még kevesebb támogatást élvezzen a környezetében. A Sade körül kialakult hírnév ezért már életében is összetett volt: egyesek botrányhősként, mások veszélyes lázadóként tekintettek rá.
Ezért távollétében halálra ítélték. Később Olaszországba költözve megmenekült a halálbüntetés elől, majd az ítéletet börtönbüntetésre változtatták. A fogság évei alatt kezdett intenzívebben filozófiai műveket olvasni, és ekkor alakult ki az a szemlélet, amely későbbi írásait is meghatározta. Írásait gyakran rejtve készítette, sokszor apró betűkkel, hogy a papírfelhasználás kevésbé tűnjön fel.
Legismertebb művei közé tartozik többek között a Justine és a 120 nap Szodoma, amelyekben az emberi vágy, a kegyetlenség, a hatalom és az erkölcsi határok kérdéseit vizsgálta. Ezek a művek hosszú időn át tiltottak vagy nehezen hozzáférhetők voltak, mégis jelentős hatást gyakoroltak az irodalomra, a filozófiára és a modern gondolkodásra. Sade írásai sok olvasó számára ma is provokatívak, mert szándékosan feszegetik a társadalmi és erkölcsi normákat.
A későbbi években elmegyógyintézetbe került, és feleségének megadta a válás lehetőségét. A francia forradalom után kikerült az elmegyógyintézetből, de 1803-ban ismét elmebetegnek nyilvánították, és újra intézeti felügyelet alá került. A Val-de-Marne-i elmegyógyintézetben halt meg 1814-ben, 74 évesen.
A "szadizmus" kifejezést róla nevezték el. Ma olyan viselkedésre utal, amelyben valaki mások fájdalmából vagy megalázásából érez élvezetet. Bár Sade alakja mindmáig megosztó, irodalomtörténeti és eszmetörténeti jelentősége vitathatatlan: a provokáció, a tabuátlépés és az emberi természet sötétebb oldalának egyik legismertebb elemzőjeként tartják számon.
De Sade, körülbelül 20 éves korában. Ez az egyetlen ismert kép De Sade-ról. Charles-Amédée-Philippe van Loo festette.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Sade márki?
V: Sade márki francia nemes, író és filozófus volt, aki Párizsban született. A de Sade család, egy provence-i francia nemesi család tagja volt.
K: Milyen problémái voltak Donatiennek a hatóságokkal?
V: Donatien többször is összetűzésbe került a hatóságokkal. Azzal vádolták, hogy megkorbácsolt egy prostituáltat, prostituáltakat kábítószerezett és kényszerített csoportos szexre és szodómiára, valamint "véletlenül" megerőszakolt egy közeli rokont, aki történetesen apáca volt.
K: Hogyan reagált a családja erre az esetre?
A: A családja elhagyta, és átadta a hatóságoknak büntetésül. Ennek eredményeként (távollétében) halálra ítélték. Ezt az ítéletet azonban sikerült megúsznia azzal, hogy Olaszországba emigrált.
Q: Mit csinált a börtönben?
V: A börtönben Donatien filozófiát kezdett olvasni és leírni a gondolatait. Nagyon igyekezett, hogy ne vegyék észre: elrejtette az írásait, és nagyon kis betűket használt, hogy ne használjon túl sok papírt.
K: Hol töltötte élete későbbi éveit?
V: A francia forradalom után Donatien kiszabadult a börtönből, de később, 1803-ban ismét elmebetegnek nyilvánították, és visszakerült egy elmegyógyintézetbe, ahol hátralévő éveit töltötte 74 éves korában, 1814-ben bekövetkezett haláláig.
Kérdés. V: A "szadizmus" kifejezés Donatien Alphonse François Comte de Sade (Sade márki) után kapta a nevét, és arra az élvezetre utal, amelyet a fájdalom vagy szenvedés másoknak való okozása okoz.
Keres