Lucrezia Borgia (1480. április 18. – 1519. június 24.) Rodrigo Borgia lányaként született; apja a VI. Sándor pápa néven ismert Rodrigo Borgia volt, anyja pedig Vannozza dei Cattanei, aki apja tartós szeretője volt. Testvérei közé tartozott Cesare Borgia, Giovanni Borgia és Gioffre Borgia.

A Borgia család neve a kortársak és az utókor szemében gyakran a politikai intrikákhoz és a botrányokhoz kapcsolódott: a család tevékenységeit sokan a machiavellista módszerekkel és a szexuális visszaélésekkel hozták összefüggésbe, különösen a reneszánsz pápaságra vonatkozó kritikák fényében. Ennek következtében Lucreziáról is számos elmesélt és túlzó vád terjedt el, és a köztudatban gyakran mint femme fatale jelent meg — ám ezek a képek sokszor ellenséges propaganda eredményei voltak.

Lucrezia élete nagyrészt politikai házasságok sora volt, amelyekkel családja a papai hatalom érdekeit igyekezett szolgálni. Bizonyos részletek ma sem teljesen tisztázottak, de az biztos, hogy több házassága is fontos politikai szövetségeket jelképezett:

  • Giovanni Sforza (Pesaro ura) – első házassága politikai céllal köttetett; később az egyház házasságát érvénytelenítették.
  • Alfonz Aragóniai (Bisceglie hercege) – második házassága is politikai természetű volt; Alfonz később erőszakos halált halt, ami körül sok szóbeszéd és vád keletkezett, többek között az is, hogy testvére, Cesare érdekelt lehetett az ügyben.
  • I. Alfonzo d'Este (Ferrara hercege) – végül Ferrarában találta meg új otthonát; mint Ferrara hercegnéje viszonylag nyugodtabb udvari életet élt, és családot alapított.

A róla szóló szenzációs vádak — például mérgezések, incestus vagy apja politikai ügyekben való közvetlen részvétele — többsége nem bizonyított, és a történészek nagy része ma már óvatosan kezeli ezeket a forrásokat, mert sokszor politikai ellenfelek lejárató kampányából származnak. Ugyanakkor dokumentumokból és levelekből is látszik, hogy Lucrezia nem csupán passzív báb volt: Ferrarában kulturális pártfogóként és udvari szereplőként működött, levelezése és mecénási tevékenysége alapján művészetek és humanista körök támogatójának számított.

Lucrezia megítélése az évszázadok során sokat változott. A korabeli pletykák és a romantikus vagy gyanús tónusú irodalmi feldolgozások sokszor fekete-fehér képet rajzoltak róla, míg a modern kutatások részletes forrás- és kontextuselemzéssel igyekeznek árnyalni a személyét: egyes történészek kompetens udvarhölgyként, politikai és családi kötelezettségeit tudatosan teljesítő nőként említik, aki Ferrara udvarában fontos szerepet játszott.

Halálának körülményei 1519. június 24-én Ferrarában következtek be; oka több forrás szerint betegség volt. Lucrezia Borgia alakja ma is élénk érdeklődést kelt: személye inspirált számos irodalmi művet, festményt, színpadi darabot és filmet, amelyek közül sok a történelmi tényeket a drámai hatás érdekében idealizálta vagy eltúlozta.

Összefoglalva: Lucrezia Borgia élete a politikai szövetségek és a családi intrikák középpontjában zajlott. Bár a róla terjedő botrányos történetek nagy része vitatott és részben megbízhatatlan, a modern kutatás egyre inkább azt hangsúlyozza, hogy Ferrara hercegnéjeként kulturális pártfogóként és határozott személyiségként is jelentős szerepet töltött be.