A Laptev-tenger a Jeges-tenger peremtengere. Szibéria északi partjai, a Taimír-félsziget, Szevernaja Zemlja és az Új-szibériai-szigetek között húzódik. Északi határa a Jeges-tenger-foktól indul és az Anisszij-foknál ér véget. Nyugaton a Kara-tenger, keleten a Kelet-szibériai-tenger található.

A tengert Dmitrij Laptev és Hariton Laptev orosz felfedezőkről nevezték el. A tenger éghajlata zord, a hőmérséklet évente több mint 9 hónapig 0 °C alatt van. A víz sótartalma alacsony. Kevés a növény- és állatvilág, valamint az ember. A tengerek nagy része kevesebb mint 50 méter mély. Az idő nagy részében fagyos, bár augusztusban és szeptemberben általában tiszta.

A tengerparton évezredeken át éltek a jukagir, majd az evens és az ekevenek törzsei. Ezután a jakutok, majd később az oroszok telepedtek le. A terület orosz felfedezése a 17. században kezdődött. Dél felől több nagy folyón keresztül érkeztek, amelyek a tengerbe ömlenek. Ezek közé a folyók közé tartozik a Léna, a Khatanga, az Anabar, az Olenyok, az Omoloy és a Yana. A tengerben több tucatnyi sziget található, sokukon jól megőrződött mamutmaradványok.

A legnagyobb város és kikötő Tiksi.

Földrajz és hidrológia

A Laptev-tenger elsősorban tág, sekély kontinentális selfből áll: partmenti részei nagy kiterjedésű mocsaras tundrával és hatalmas folyami deltákkal (különösen a Léna deltája) jellemezhetők. A folyók nagy mennyiségű édesvizet és hordalékot juttatnak a tengerbe, ezért a sótartalom több helyen alacsonyabb, a víz szabályosan zavaros, erősen ülepedő.

Éghajlat és jégtakaró

A térség éghajlata szigorúan kontinentális, hosszú, rendkívül hideg telekkel. A tengervíz nagy részét jég borítja a legtöbb hónapban; a nyári olvadás általában rövid és részleges, a nyílt víz felszíne leginkább augusztusban–szeptemberben a legnagyobb. A Laptev-tenger fontos szerepet játszik az északi jégtakaró képződésében: a partközeli térségekben keletkező tengeri jég a szélesebb Jeges-tengerbe sodródva a nagyobb jégmezők részévé válik, ezért a területet gyakran nevezik „jéggyárnak”.

Flóra és fauna

Bár a növény- és állatvilág ritkább, mint mérsékelt övi tengereknél, a Laptev-tenger partvidéke és tengeröblei fontos élőhelyek:

  • parti tundra, moha- és zuzmóflóra;
  • tavasszal és nyáron nagy számú vándormadár költ (sirályok, partimadarak, néhány énekesmadárfaj);
  • tengeri emlősök: fókák, rozmár (walrus), a nyílt vizekben és part menti öblökben előfordulnak fehér bálnák (beluga) és bizonyos cetfajok;
  • ragadozók közül jegesmedve fordul elő a jégen, a partok és szigetek környékén;
  • tengeri élőlények közé zooplanktonok, különféle tőkehalféle és más hidegvízi halak tartoznak, amelyek a tápláléklánc alapját adják.

Emberi jelenlét és gazdaság

Az emberi települések ritkák és általában kis lélekszámúak. A legnagyobb műszaki és kereskedelmi központ Tiksi, amely fontos kikötő a Északi-tengeri út (Northern Sea Route) szezonális forgalmában, továbbá meteorológiai és kutatási állomások találhatók a térségben. A hagyományos életmódot az őslakos népcsoportok folytatják, elsősorban vadászattal és halászattal.

A partmenti és partközeli területeken folytatott halászat, valamint az ásvány- és energiahordozók (szénhidrogének) kutatása és kitermelése gazdasági potenciált jelent, de a kiszolgált terület, az időjárási viszonyok és a környezeti kockázatok korlátokat szabnak a tevékenységnek.

Környezeti problémák és kutatás

A térség érzékeny a klímaváltozásra: a felmelegedés következtében erősödik a partok eróziója és a felszín alatti permafroszt olvadása, ami gyorsítja a partok visszahúzódását és veszélyezteti az archeológiai és paleontológiai leleteket (például a mamutmaradványokat). A jégviszonyok megváltozása befolyásolja az ökoszisztémákat és a helyi közösségek életét, továbbá új hajózási útvonalakat és kockázatokat is teremt.

A térség folyamatos kutatás tárgya: orosz és nemzetközi expedíciók vizsgálják a jégképződést, a tengeri ökológiát, a permafroszt viselkedését és az üvegházhatású gázok (pl. metán) felszabadulásának potenciális hatásait. Tudományos mintavételezés történik a vízminőség, üledékképződés és a régészeti leletek feltárása céljából is.

Érdekességek

  • A Laptev-tenger partjain és szigetein található területeken számos jégbe fagyott, kiválóan konzervált mamutcsont- és csontvázlelet került elő, mivel a permafroszt őrizte meg maradványaikat.
  • Tikisiből indulnak a felszíni meteorológiai mérések és kutatóhajók, amelyek adatai fontosak az északi jég- és éghajlati modellekhez.