Arkadi Gukaszjan (örményül: Արկադի Ղուկասյան) az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság harmadik elnöke volt. Elnökké 1997. szeptember 8-án választották meg, majd 2002-ben újraválasztották, amíg 2007. július 19-én le nem járt a mandátuma, és Bako Szahakjan nem követte. Elnöksége alatt fő hangsúlyt fektetett a régió biztonságára, a háború utáni újjáépítésre és a Hegyi-Karabah és az Örményország közötti szoros kapcsolatok ápolására, miközben a nemzetközi elismerés szintjén a terület továbbra is korlátozott maradt.
Korai évek és tanulmányok
1957. június 22-én született Sztepanakertben, az Azerbajdzsáni SZSZK Hegyi Karabah Autonóm Köztársaságában. 1979-ben diplomázott a Jereváni Állami Egyetemen nyelvészetből. Tanulmányai során és azt követően több nyelv és kommunikációs témában szerzett ismereteket, amelyek későbbi újságírói és politikai munkájában is hasznosnak bizonyultak.
Újságírói és politikai pálya
Munkásságát a "Szovjet Karabah" című újság tudósítójaként kezdte, 1981-ben lett a lap főszerkesztő-helyettese. Az újságírói tevékenység során helyi közéleti és politikai kérdésekkel foglalkozott, és fontos szerepet játszott a közvélemény formálásában a peresztrojka és a Szovjetunió felbomlása előtti és utáni időszakban.
1991-ben Ghukaszjant beválasztották a Hegyi-Karabah Köztársaság első parlamentjébe, ahol részben a vezetői, részben a külkapcsolati ügyekkel kapcsolatos tapasztalataira támaszkodva vált meghatározó politikai szereplővé.
Kormányzati szerepek és elnökség
Ghukaszjan 1993 óta tagja a Hegyi-Karabag biztonsági tanácsának. 1993. július 23-án ő lett a Hegyi-Karabah Köztársaság első külügyminisztere, így az elsők között irányította a régió külső kapcsolatait egy olyan időszakban, amikor a Hegyi-Karabah körüli konfliktus és az azt követő politikai rendezés kulcskérdés volt. Külügyminiszteri megbízatása és a biztonsági tanácsban betöltött szerepe után 1997-ben lépett a köztársaság elnöki hivatalába.
Elnöksége alatt a regionális biztonság, a gazdasági újjáépítés és a belső stabilitás megerősítése voltak az elsődleges célok. Támogatta a menekültek visszatelepítését, az infrastruktúra helyreállítását és a helyi intézmények konszolidációját. Ugyanakkor hivatali ideje alatt a nemzetközi elismerés hiánya és a Bakuval folytatott tárgyalások nehézségei határozták meg a külpolitikai kereteket.
Merényletkísérlet és későbbi évek
2000-ben túlélt egy merényletet. A merényletkísérletet követően fokozódtak a biztonsági intézkedések körülötte, illetve az esemény hosszabb távon is befolyásolta a helyi politikai légkört és a vezetés biztonsági protokolljait.
2007-es hivatalvesztése után a közéletben továbbra is ismert személy maradt, akinek politikai örökségét a Hegyi-Karabah körüli rendezés és a terület belső konszolidációjára tett erőfeszítések alapján értékelik. Megítélése eltérő a különböző hazai és nemzetközi szereplők körében, ami a régió elhúzódó konfliktusával és politikai komplexitásával függ össze.
Megjegyzés: A Hegyi-Karabah/Artsakh politikai státusza vitatott; az itt említett hivatalok és intézmények a helyi hatalmi gyakorlat részei, és nem élveznek széleskörű nemzetközi elismerést.