Arminius (Hermann) — a cheruszi vezér és a Teutoburgi csata győztese
Arminius (Hermann) — a cheruszi vezér, aki a teutoburgi erdei csatában megsemmisítette a római sereget; stratégia, győzelem és germán legenda, amely formálta Európa történelmét.
Arminius, más néven Armin vagy Hermann (született körülbelül i. e. 18/17-ben Magna Germaniában, meghalt Kr. u. 21-ben — Kr. u. 21 Kr. e. 21) a cheruszi törzs vezetője és a rómaiak elleni germán ellenállás legismertebb alakja volt. Római neveltetést és katonai kiképzést kapott, majd visszatérve szülőföldjére sikerült több germán törzset is megnyernie egy közös fellépéshez a római hódítók ellen.
Korai évek és római szolgálat
Arminius ifjúként fogságba került, majd Rómában nevelkedett: előkelő germán ifjaként római nevelést, római lovas (equites) rangot és állampolgárságot kapott. A római hadseregben szerzett tapasztalatok és a római hadszervezet ismerete döntő jelentőségűvé vált későbbi hadműveleteiben, mivel így jól ismerte az ellenség taktikáját, logisztikáját és gyenge pontjait.
A teutoburgi erdei csatában elért győzelem
Kr. u. 9-ben Arminius a germán szövetségesek és csapatok látszólagos együttműködését kihasználva csapdát állított Publius Quinctilius Varus római helytartó és teljes rendezetlen gyalogos- és lovasoszlopának. A csatatéren, amelyet a források és a régészeti kutatások alapján gyakran a Kalkriese környékére helyeznek, a római alakulatok hatalmas veszteségeket szenvedtek: három római légió (Legio XVII, XVIII és XIX) gyakorlatilag megsemmisült. A csata során a germánok a ligetes, mocsaras terepet és váratlan rajtaütéseket használták ki, és a római hadsereg szervezettsége szétesett. A római sereget ért veszteség súlyos csapás volt Róma számára, és sok történész a kor legnagyobb római katonai katasztrófájaként tartja számon.
Következmények és politikai lépések
A győzelem után Arminius megpróbálta konszolidálni a germán erőket és politikai vezető szerepre törekedett. Taktikailag és propagandisztikailag is fontos lépés volt, amikor Varus levágott fejét Maroboduusnak, a markomannok királyának elküldte: ezzel arra akarta rábírni a másik erős germán uralkodót, hogy csatlakozzon a rómaellenes szövetséghez. Maroboduus azonban az ajánlatot visszautasította, a fejet Rómának temetésre továbbította, és a későbbi időszakban semleges maradt. Később rövid és eredménytelen háború robbant ki Arminius és Maroboduus között, amely nem hozott tartós egyesülést a germán népek számára.
Későbbi élete és halála
Arminius vezéri pozíciója a csata után sem volt teljesen stabil: a germán törzsek között személyes és hatalmi ellentétek alakultak ki. Ellenségei között voltak olyan törzsi vezetők, akik a rómaiaktól vagy saját befolyásuk megtartása érdekében ellene fordultak. Végül Kr. u. 21-ben Arminius-t belső merénylet áldozataként meggyilkolták, valószínűleg belső politikai vetélkedések következtében.
Örökség és történelmi megítélés
Arminius alakja az európai és különösen a német kulturális emlékezetben különleges helyet foglal el. A 19. században a német nemzeti mozgalmak Hermann néven hősként ábrázolták, gyakran romantizált vagy ideológiai célokra felhasznált formában. Modern történészek igyekeznek Arminius tetteit tárgyilagosan vizsgálni: katonai tehetségét és a római ismeretek kihasználását elismerik, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a győzelem nem hozott tartós politikai egységet a germánok között. Régészeti kutatások (például Kalkriese) és a római források – elsősorban Tacitus és Velleius Paterculus – adatai egyaránt hozzájárulnak a csata és Arminius szerepének megértéséhez.
Róma válasza
Később, Kr. u. 14-ben Germanicus római hadvezér, Tiberius császár unokaöccse, egy hatalmas, 8 légióból álló sereget (egy légió legfeljebb 5000 ember) vezetett Germániába az Arminius vezette törzsi koalíció ellen.
Miután meglátogatta a katasztrofális teutoburgi erdei csata helyszínét, ahol Kr. u. 9-ben 15/20 000 római halt meg, és eltemette a maradványaikat, nagyszabású támadást indított Arminius törzsének, a cheruskáknak az országa ellen.
Arminius kezdetben csapdába csalta Germanicus lovasságát, és kisebb veszteségeket okozott, amíg a római gyalogság sikeres harcai miatt a germánok megtörnek és az erdőbe menekülnek. Ez a győzelem, valamint az a tény, hogy a tél gyorsan közeledett, azt jelentette, hogy Germanicus következő lépése az volt, hogy seregét visszavezesse a Rajna menti téli szállására.
Nagybátyja, Tiberius császár kételyei ellenére Germanicusnak sikerült újabb hatalmas hadsereget felállítania, és a következő évben, 16-ban ismét megszállta Németországot. A mai Minden közelében átkelt a Weseren, súlyos veszteségek árán. Ezután Arminius seregével találkozott a gyakran Weser-csata néven emlegetett ütközetben.
Germanicus jobb taktikája és jobban kiképzett és felszerelt légiói hatalmas veszteségeket okoztak a német seregnek, amely csak kisebb veszteségeket szenvedett. Egy utolsó csatát vívtak a mai Hannovertől nyugatra fekvő Angivari falnál, amely megismételte a magas német veszteségek mintáját, és menekülésre kényszerítette őket.
A fő célok elérésével és a tél közeledtével Germanicus visszarendelte seregét a téli táborokba, a flotta pedig az Északi-tengeren egy vihar miatt némi kárt szenvedett. A vihar következtében azonban csak csekély számú római halt meg. Néhány további rajnai portyát követően, amelynek eredményeképpen a 9-ben elvesztett három légió sasai közül kettőt sikerült visszaszerezni, Germanicust visszahívták Rómába, és Tiberius közölte vele, hogy diadalt fog aratni, és más parancsnokságra osztják be.
Arminius halála
Öt évvel később Arminiust rivális germán főnökök parancsára megölték. Bár Arminius nem tudta fenntartani az egységet a germán törzsek között, a római légiók elvesztése a Teutoburgi erdőben messzemenő hatással volt a germán törzsekre és a Római Birodalomra. Germanicus hadjárata volt az utolsó jelentős római katonai erőfeszítés a Rajnától keletre.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Arminius?
V: Arminius, más néven Armin vagy Hermann, a cherusziak egyik törzsfőnöke volt.
K: Miről volt ismert Arminius?
V: Arminius arról volt ismert, hogy egyesítette a germán törzsek egy csoportját a rómaiak elleni harcra, és hogy a teutoburgi erdei csatában megsemmisített egy római sereget.
K: Mikor született és mikor halt meg Arminius?
V: Arminius Kr. e. 18/17-ben született Magna Germaniában, és Kr. u. 21-ben halt meg Germaniában.
K: Mi volt a teutoburgi erdei csata?
V: A teutoburgi erdei csata egy olyan csata volt, amelyben Arminius és germán törzsekből álló csoportja megsemmisített egy római sereget, ami a rómaiak eddigi legnagyobb katonai katasztrófája volt.
K: Mit tett Arminius a teutoburgi erdei csata után?
V: A teutoburgi erdei csata után Arminius azonnal elküldte Varus levágott fejét Maroboduusnak, a markomannok királyának, és rómaellenes szövetséget ajánlott.
K: Maroboduus elfogadta Arminius szövetségét?
V: Nem, Maroboduus visszautasította Arminius szövetségét, ehelyett Varus fejét Rómába küldte eltemetésre, és az ezt követő háború alatt semleges maradt.
K: Kitört-e háború Arminius és Maroboduus között?
V: Igen, később rövid, eredménytelen háború tört ki Arminius és Maroboduus között.
Keres