Argumentum ad ignorantiam
A tudatlanságból való érvelés (latinul: argumentum ad ignorantiam), vagy a tudatlanságra való hivatkozás ("tudatlanság" a "bizonyítékok hiánya az ellenkezőjére") az informális logika egyik tévedése. Azt állítja, hogy valami igaz, mert még nem bizonyították be, hogy hamis. Vagy, hogy valami hamis, ha még nem bizonyították igaznak. Ezt negatív bizonyítási tévedésnek is nevezik. Ide tartozik az a (hamis) feltételezés is, hogy csak két lehetőség van (igaz vagy hamis). Akár négy lehetőség is lehet:
- igaz
- hamis
- unknown
- kiismerhetetlen.
A tudatlanságra való hivatkozással gyakran azt sugallják, hogy a másik félnek kell bizonyítania. A logika szabályai a bizonyítás terhét az állítást tevő személyre hárítják.
A logikai tévedés egyszerűen egy rossz érv. A rossz logika használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érv hamis (vagy igaz). Alapvetően egy elhamarkodott, helytelenül levont következtetésről van szó. De ettől még meggyőző lehet bizonyos közönség számára. Ezért használják a politikában és a reklámban.
Példák
- "Ez a gyógyszer biztonságos, mert senki sem talált semmilyen toxikus hatást." Ez csak azt jelenti, hogy teljes körű vizsgálatokat végeztek. Nem azt mondja, hogy teljes mértékben tesztelték.
- "Smith jelölt soha nem nyilatkozott az abortuszról vallott nézeteiről. Nyugodtan következtethetünk arra, hogy biztosan abortuszpárti". A tudatlanságból fakadó érv tévedés használható egy téma elutasítására, vagy arra, hogy azt állítsuk, hogy az ellenkezőjét jelenti.
- "Természetesen a betegségeket boszorkányság okozza. Hogy történhetne másképp?" (A tudatlanságból kiinduló érv gyakran a "hogyan másképp történhetne X" formáját ölti, ami arra utal, hogy mivel más magyarázat még nem ismert, a felajánlott magyarázat a helyes.)
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a tudatlanságból kiinduló érv?
V: A tudatlanságból származó érv, más néven a tudatlanságra való hivatkozás az informális logika egyik tévedése. Azt sugallja, hogy valami igaz vagy hamis, mert még nem bizonyították be az ellenkezőjét.
K: Hány lehetőség van egy állítás igazságának mérlegelésekor?
V: Egy állítás igazságának mérlegelésekor legfeljebb négy lehetőség van: igaz, hamis, ismeretlen és megismerhetetlen.
K: Kit terhel a bizonyítás terhe, amikor egy állítást teszünk?
V: A logika szabályai a bizonyítás terhét az állítást tevő személyre hárítják.
K: A rossz logika használata mindig hamis érvelésre utal?
V: Nem, a rossz logika használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy érv hamis (vagy igaz). Egyszerűen csak azt jelenti, hogy helytelenül jutottunk hozzá.
K: Miért használják a tudatlanságból származó érveket a politikában és a reklámban?
V: A tudatlanságból származó érveket azért használják a politikában és a reklámban, mert bizonyos közönség számára meggyőzőek lehetnek annak ellenére, hogy logikailag hibásak.
K: Milyen más elnevezése van a tudatlanságra való hivatkozásnak?
V: A tudatlanságra való apellációt negatív bizonyítási tévedésnek is nevezik.
