Tudatlanságból való érvelés (argumentum ad ignorantiam) — definíció és példák
Tudatlanságból való érvelés (argumentum ad ignorantiam) – mi ez, hogyan működik, tipikus példák és logikai hibák, hogy felismerd és elkerüld a megtévesztést.
A tudatlanságból való érvelés (latinul: argumentum ad ignorantiam), vagy a tudatlanságra való hivatkozás ("tudatlanság" a "bizonyítékok hiánya az ellenkezőjére") az informális logika egyik tévedése. Azt állítja, hogy valami igaz, mert még nem bizonyították be, hogy hamis. Vagy, hogy valami hamis, ha még nem bizonyították igaznak. Ezt negatív bizonyítási tévedésnek is nevezik. Ide tartozik az a (hamis) feltételezés is, hogy csak két lehetőség van (igaz vagy hamis). Akár négy lehetőség is lehet:
- igaz
- hamis
- ismeretlen
- megismerhetetlen
A tudatlanságra való hivatkozással gyakran azt sugallják, hogy a másik félnek kell bizonyítania. A logika szabályai a bizonyítás terhét az állítást tevő személyre hárítják.
A logikai tévedés egyszerűen egy rossz érv. A rossz logika használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érv hamis (vagy igaz). Alapvetően egy elhamarkodott, helytelenül levont következtetésről van szó. De ettől még meggyőző lehet bizonyos közönség számára. Ezért használják a politikában és a reklámban.
Miért hibás érv az argumentum ad ignorantiam?
Az érvelés akkor hibás, mert a bizonyítékok hiánya önmagában nem bizonyítja az ellenkező állítást. Az, hogy egy állítást még nem cáfoltak vagy még nem bizonyítottak, több oka lehet: a vizsgálatok még nem történtek meg, a rendelkezésre álló módszerekkel nem észlelhető a jelenség, vagy egyszerűen a jelenség ritka és nehezen kimutatható. A logikában a bizonyítás terhe mindig annál van, aki állít valamit — ha valaki azt állítja, hogy X igaz, akkor neki kell pozitív bizonyítékot szolgáltatnia.
Példák
- Napi beszéd: „Nem bizonyították, hogy az ozrkok léteznek, tehát nincsenek is.” — ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy talán még nem keresték eléggé vagy nem ismerjük a megfelelő módszereket.
- Tudományos kontextus: „Mivel nincs bizonyíték a gyógyszer hatásosságára, biztosan nem működik.” — hiányzó bizonyíték nem egyenlő a bizonyíték hiányával; a helyes következtetés inkább: nincs elegendő bizonyíték a hatásosság megítéléséhez.
- Konspirációk: „Nem tudsz bizonyítani, hogy a kormány nem üzemeltet űrtelepet a Hold sötét oldalán — ezért az biztosan létezik.” — tipikus példa a bizonyítás terének eltolására és a fantázia igazolására.
- Jog és presumpció: A jogban a „bűnösség bizonyítása” a felperes/prokurátor feladata: az ártatlanság vélelme nem argumentum ad ignorantiam, hanem jogi alapelv, amely a bizonyítás terét tisztázza.
Mikor adhat értelmes következtetést az „absencia testi”? (hiányzó bizonyíték)
Fontos megkülönböztetni a teljesen hibás és a részben jogos következtetéseket. Ha egy kérdésről alapos, célzott és megfelelő módszerekkel végzett kutatás után sem találnak bizonyítékot, akkor az „absencia bizonyíték” lehet olyan jelzés, amely csökkenti egy állítás valószínűségét. Példa: ha sok éve és részletesen kutattak egy faj jelenlétét egy jól feltárt területen, és minden lehetséges nyomot kizártak, akkor racionális a gyanú, hogy a faj nincs ott. Ez azonban még mindig nem azonos a végső, abszolút bizonyítékkal.
Gyakori variánsok és rokon tévedések
- Bizonítási teher eltolása: Olyankor történik, amikor valaki követeli, hogy a másik fél bizonyítsa az ellentétes állítást, ahelyett, hogy saját maga hozna bizonyítékot az állítására.
- Hamisan szűkített választási lehetőségek (hamis dilemmák): Az „igaz vagy hamis” dichotómia feltételezésénél gyakran vannak további lehetőségek (ismeretlen, ideiglenesen bizonyíthatatlan).
- Argumentum ad ignorantiam vs. „nem találtunk” érvelés: az első akkor rossz, ha a hiányt abszolút bizonyítékként mutatják be; a második lehet megalapozott, ha a keresés valóban alapos volt.
Hogyan reagáljunk rá?
- Kérjünk pozitív bizonyítékot az állítástól: „Mi az érv vagy a bizonyíték, amely alátámasztja ezt a kijelentést?”
- Mutassunk rá a bizonyítási teherre: világosan állítsuk, hogy aki állít valamit, annak kell bizonyítania.
- Ajánljuk a provizórikus álláspontot: ha nincs elég adat, a racionális hozzáállás gyakran az agnoszticizmus vagy a bizonytalanság elismerése, nem a végleges elutasítás vagy elfogadás.
- Értékeljük a kutatás minőségét: ha az állítás cáfolatához elegendő és jól célzott vizsgálat hiányzik, akkor a hiányzó bizonyíték nem jelent erős érvet.
- Használjunk valószínűségi gondolkodást (pl. Bayes-típusú megközelítést): a bizonyítékok hiánya és megléte változtatja az állítás valószínűségét, de általában nem ad abszolút igazolást vagy cáfolatot.
Összefoglalás
Az argumentum ad ignorantiam olyan érvelési hiba, amely a bizonyítékok hiányából von le következtetést az ellenkező állítás mellett. Gyakran jár együtt a bizonyítási teher eltolásával és a hamis dilemmával. A megfelelő válasz az, hogy követeljük a pozitív bizonyítékot, értékeljük a kutatás alapos voltát, és ha szükséges, fogadjunk el ideiglenes bizonytalanságot. Ugyanakkor a hiányzó bizonyíték néha csökkentheti egy állítás valószínűségét — a különbség az, hogy ez nem ugyanaz, mint az abszolút cáfolat.
Példák
- "Ez a gyógyszer biztonságos, mert senki sem talált semmilyen toxikus hatást." Ez csak azt jelenti, hogy teljes körű vizsgálatokat végeztek. Nem azt mondja, hogy teljes mértékben tesztelték.
- "Smith jelölt soha nem nyilatkozott az abortuszról vallott nézeteiről. Nyugodtan következtethetünk arra, hogy biztosan abortuszpárti". A tudatlanságból fakadó érv tévedés használható egy téma elutasítására, vagy arra, hogy azt állítsuk, hogy az ellenkezőjét jelenti.
- "Természetesen a betegségeket boszorkányság okozza. Hogy történhetne másképp?" (A tudatlanságból kiinduló érv gyakran a "hogyan másképp történhetne X" formáját ölti, ami arra utal, hogy mivel más magyarázat még nem ismert, a felajánlott magyarázat a helyes.)
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a tudatlanságból kiinduló érv?
V: A tudatlanságból származó érv, más néven a tudatlanságra való hivatkozás az informális logika egyik tévedése. Azt sugallja, hogy valami igaz vagy hamis, mert még nem bizonyították be az ellenkezőjét.
K: Hány lehetőség van egy állítás igazságának mérlegelésekor?
V: Egy állítás igazságának mérlegelésekor legfeljebb négy lehetőség van: igaz, hamis, ismeretlen és megismerhetetlen.
K: Kit terhel a bizonyítás terhe, amikor egy állítást teszünk?
V: A logika szabályai a bizonyítás terhét az állítást tevő személyre hárítják.
K: A rossz logika használata mindig hamis érvelésre utal?
V: Nem, a rossz logika használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy érv hamis (vagy igaz). Egyszerűen csak azt jelenti, hogy helytelenül jutottunk hozzá.
K: Miért használják a tudatlanságból származó érveket a politikában és a reklámban?
V: A tudatlanságból származó érveket azért használják a politikában és a reklámban, mert bizonyos közönség számára meggyőzőek lehetnek annak ellenére, hogy logikailag hibásak.
K: Milyen más elnevezése van a tudatlanságra való hivatkozásnak?
V: A tudatlanságra való apellációt negatív bizonyítási tévedésnek is nevezik.
Keres