Kriptosz (angolul Kryptos) neve annak a különleges, rejtjelezett szobornak, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) langley-i komplexumának belső kertjében áll (Langleyben, Virginia, USA). A szobor különlegessége, hogy felületén több ezer betűből álló titkosított üzenetek láthatók: négy különálló üzenetszakasz van rajta, amelyek közül hármat megfejtettek, a negyedik azonban a mai napig megoldatlan.

A szobor leírása

Alkotója: Jim Sanborn. A művet 1990 körül készítette, és később helyezték el a CIA központi kertjében.

Méret és anyag: A Kriptosz körülbelül 12 láb (kb. 3,7 m) magas és 20 láb (kb. 6,1 m) hosszú. Elsősorban fémlemezből (réz / rézbevonatú elemek) és különböző kőanyagok kombinációjából áll, a fémfelületbe több ezer betűt vájtak vagy gravíroztak. A feliratok mellett a szobron vizuális elemek is láthatók, amelyek önmagukban is részei a mű kompozíciójának.

A rejtjelek és a megfejtés története

A Kriptoszon négy különálló kódolt szakaszt (gyakran K1–K4 néven említik) helyeztek el. Az első három szakaszt kriptográfusok és amatőr rejtjelezők segítségével sikerült megfejteni; a negyedik szakasz — amely rövidebb, de különösen nehéz — továbbra is titok.

Fontos állomások:

  • 1999-ben Jim Gillogly, egy ismert számítógépes kriptográfus, nyilvánosan megoldotta az első három üzenetszakaszt. Ezt követően a CIA megerősítette, hogy a szervezeten belül is voltak munkatársak (például David Stein néven említve), akik korábban már megfejtették ezeket.
  • Hasonlóan, az NSA munkatársai közül is többen jelezték, hogy szintén eljutottak a megoldásig.
  • A negyedik üzenet összetettsége miatt még nem ismert az egész szöveg. Jim Sanborn időről időre adott részleges támpontokat és apró segítségeket a megfejtéshez, de a teljes szöveg továbbra is rejtély maradt, aminek köszönhetően a Kriptosz a kriptográfusok és a rejtélykedvelők egyik legismertebb és legtartósabb kihívása lett.

Jim Sanborn és más hasonló művei

Jim Sanborn a Kriptosz elkészítése előtt nem készített hasonlóan nagy nyilvánosságot kapott betűs szobrokat; a Kryptos sikere után azonban több olyan alkotása született, amelyekben a betűk és a titkosított üzenetek fontos szerepet játszanak.

  • Antipódusok: Ebből a műből két példány készült: az egyik privát kézben, Kaliforniában van, a másik pedig a washingtoni Hirshhorn Múzeumban található.
  • Cyrillic Projector: Ez a szobor cirill betűs (orosz nyelvű) titkosított üzeneteket tartalmazott. Ezt a projekthez kapcsolódó kódok egy részét Michael Bales és Frank Corr 2003-ban önállóan megfejtették.

Kulturális hatás és említések

A Kriptosz nagy érdeklődést váltott ki a közvélemény, a rejtélykedvelők és a kriptográfusok között, és több kulturális utalásban is megjelent. Két ismert regényíró, Dan Brown műveiben is szerepel a Kriptosz: a A Da Vinci-kód (2003) borítóján és szövegében is találhatók utalások, illetve Brown 2009-ben megjelent Az elveszett szimbólum című regényében szintén szerepet kap a mű.

Miért érdekes a Kriptosz ma is?

A Kriptosz azért maradt idők folyamán központi beszédtéma, mert egyszerre művészeti alkotás és aktív rejtvény: a művész szándékosan kombinálta a vizuális formát a kriptográfiával, így a szobor egyszerre szól a művészetet és a titkosírást kedvelő közönséghez. A negyedik szakasz megoldatlansága folyamatosan új generációkat ösztönöz a kódfejtésre, és világszerte közösségek alakultak, amelyek a megfejtésen dolgoznak.

A szó eredete a görög nyelvből származik: a kriptosz (kryptos) jelentése „rejtett” (görög nyelvből), ami jól illik a szobor témájához és működéséhez.

Megjegyzésként: a Kriptosz fizikai megtekintése korlátozott, mert a szobor a CIA védett területén áll, amelyhez csak engedéllyel rendelkezők férhetnek hozzá. Ennek ellenére a mű hatása és a köré épült rejtély globális szinten ismertté és folyamatosan kutatottá tette a szobrot.