Jimmu császár (神武天皇, Jinmu-tennō) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán első császára volt. Jimmu a császári dinasztia alapítójaként ismert.
A császár életére és uralkodására vonatkozóan nincsenek biztos adatok. A korai császárok nevét és sorrendjét csak Kammu császár uralkodásának idején erősítették meg "hagyományosan", aki a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt.
Hagyományos életrajz és legenda
A legendák szerint Jimmu az égi napistennő, Amaterasu leszármazottja volt: a mítoszok szerint Amaterasu leszármazottja, Ninigi-no-Mikoto leszármazottainak sorából származott. A császár történetét legfőképp a 8. századi krónikák, a Kojiki (712) és a Nihon Shoki (720) őrizték meg. Ezekben a forrásokban Jimmu keleti irányba induló hadjáratáról, a szigetország meghódításáról és a Yamato-régióban való letelepedéséről olvashatunk.
A mítoszok említik, hogy Jimmu „isteni harcosként” (a név jelentése gyakran így fordul elő) a tengerpartokról beljebb hatolt, és egy fénylő sashoz vagy arany sas-szerű madárhoz (a napot jelképező jelenség) kötődő csodás események segítették győzelmeiben. Hagyományosan Jimmu uralkodásának kezdetét i. e. 660-ra teszik, és ezt a dátumot a modern japán naptárban is megemlítik a Nemzeti Alapítás Napjaként (Kenkoku Kinen no Hi, február 11.).
Források és történelmi vita
Noha a Kojiki és a Nihon Shoki részletesen elmesélik Jimmu „legendáját”, ezek az írások több évszázaddal az események hagyományos időpontja után készültek, és mitikus elemeket is tartalmaznak. A modern történészek és régészek általános egyetértése szerint nincs közvetlen, kortárs írott vagy egyértelmű régészeti bizonyíték egyetlen történelmi egyénre, aki Jimmu néven pontosan megfelelt volna a krónikák leírásainak. Sok kutató úgy véli, hogy Jimmu alakja elképzelhetően több vezető és hagyomány összegződése, és a korai Yamato-állam fokozatos kialakulását tükrözi, nem pedig egyetlen alapítási tettet.
Kulturális és politikai jelentőség
Jimmu alakja a császári hatalom legitimációjában játszott és játszik fontos szerepet: a császári család isteni eredetének hangsúlyozása hozzájárult a központi hatalom és a dinasztikus folytonosság igazolásához. A Meiji-korszakban (19. század végén) a Jimmuhoz kötődő hagyományokat és az alapítás dátumát politikai és nemzeti szimbolikában is felhasználták, ami a Nemzeti Alapítás Napjának (február 11.) hivatalos ünneppé válásához vezetett.
Sírhely és emlékezet
A hagyomány szerint Jimmu sírhelye a Nara prefektúrában, Kashihara környékén található, és az Imperial Household Agency (Kunaichō) egy adott helyet jelöl meg számára, amelyet mint „misk” vagy síremléket tartanak karban. Ezek a hagyományos síremlékek nem feltétlenül jelentenek régészeti bizonyítékot egy történelmi személyre nézve, de a japán emlékezet és vallási gyakorlat fontos helyei.
Összegzés
Jimmu szerepe elsősorban mitikus és legitimáló: a császári intézmény ősi eredetét és isteni származását kifejező alapítófigura. Bár a korai krónikák részletes történetet közölnek róla, a modern tudományos álláspont óvatos: Jimmu története a Japán állam és uralkodói dinasztia kialakulásának mítoszát tükrözi, és nem szolgál egyértelmű bizonyítékkal egyetlen, i. e. 7. századi történelmi személy létezésére.
