Az eredmények ismerete
Az eredményismeret a tanuláspszichológia egyik fogalma. 619. o. Egy pszichológiai szótár az információ visszacsatolásaként határozza meg:
"(a) egy alanynak a [saját] válaszainak helyességéről; (b) egy tanulónak az anyag elsajátításának sikeréről vagy kudarcáról, vagy (c) egy pszichoterápiás kliensnek a fejlődésről".
Azt a helyzetet írja le, amikor egy alany olyan információkhoz jut, amelyek segítenek neki abban, hogy a viselkedését kívánatos módon megváltoztassa, vagy megértést nyerjen. Primitív példa erre egy viselkedés elkerülése büntetés után. Fejlett példa az, ahogyan egy ember javíthat a megértésen és a viselkedésen, miután egy tanár elmagyarázza, hogy mi volt a hiba a korábbi erőfeszítésben.
A pszichológiában számos hasonló kifejezés létezik, de mindegyiknek vannak bizonyos problémái.
- KCR: ez azt jelenti, hogy "a helyes eredmények ismerete", ami azt jelenti, hogy mindig van egy konkrét helyes eredmény.
- Operáns kondicionálás és megerősítés: ez egy behaviorista megközelítést jelent, amely "megerősítési ütemterveket" használ a "viselkedés alakítására".
- Visszajelzés: ez egy általánosabb, talán túl általános kifejezés. Gyakran használják arra, ahogyan a rendszerek alkalmazkodnak az előre beállított határértékekhez. A gőzgépeket szabályozó Watt-féle "szabályozó" klasszikus példa erre.
Tehát az eredmények ismerete, vagy néha az eredmények azonnali ismerete hasznos kifejezés. Használható minden olyan tanulásra, ahol a tanuló (vagy bármely állat) a cselekvés után jut információhoz. Az információ arról szól, hogy a cselekvés mennyire kielégítő.
Kísérleti bizonyítékok
Az eredmények ismeretének korai kísérlete volt a Sidney Pressey által feltalált gép, ahol egy eszköz egyszerre tesztelt és tanított többszörös választási kérdéseket. Megjegyzendő, hogy ez a módszer csak azt mondja meg a felhasználónak (következtetés útján), hogy a választás helyes volt-e vagy sem. Mivel az anyag feleletválasztós tételekből állt, csak az osztálytermi teszteredmények gyűjtésének kiegészítésére szánták.
Később a képzési kutatás és az oktatás területén végzett munkák gyakran használták az "eredményismeret" kifejezést.
Fontos kérdés volt, hogy a pontszámok jobban javulnának-e, ha a közvetlen tanítást a kérdésfeltevés előtt vagy után adnák. A válasz mindkét esetben (nagyjából) igen volt. Michael és Maccoby oktatófilmek segítségével a csoportokat két félre osztották. A tanulók fele olyan anyagot kapott, amely aktív, explicit válaszokat igényelt. Szünet után közölték velük a helyes választ. A másik fele nem kapott visszajelzést. Az oktatási idő azonos volt. Az eredmény "enyhe, de jelentős nyereséget" mutatott a visszajelzés nélküli, aktív válaszadásos eljárás esetében, de nagyobb nyereséget mutatott, amikor visszajelzést adtak. A kísérletezők ezt később "KCR"-nek, nem pedig "visszajelzés"-nek nevezték. Magával az aktív válaszadással kapcsolatos kutatásokat a 614. oldalon foglalták össze. Az ehhez hasonló kísérletek későbbi megvitatása azt sugallta, hogy az eredmények inkább a gyakorlásnak, mint a visszajelzésnek köszönhetőek. Kétségtelen, hogy a felállítás a kérdésekkel kapcsolatos extra gyakorlatot adott, valamint az eredmények ismeretét. Technikai szempontból a kísérletek összekeverték a két tényezőt.
Egy másik tényező az, hogy az eredmények ismerete információt adhat az oktatónak arról, hogyan lehet az anyagot javítani. A tizedes számtani tanítási program segítségével egy tapasztalt tanár típusokba sorolhatja a tanulók hibáit. A hibák egyik csoportja például abból adódik, hogy a tanulók nem értik a pont elhelyezésére vonatkozó szabályokat a tizedes szorzásnál. Ez megmutatja, hogy hol és hogyan kell a tananyagot átdolgozni.
A tudatos gondolkodás nem mindig lényeges
A tudatos gondolkodás nem szükséges ahhoz, hogy az eredmények ismerete kifejtse hatását. Az implicit tanulással kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az emberek tudatosságuk nélkül is hozzájuthatnak komplex információkhoz. Ezt mutatják az állati tanulással kapcsolatos kísérletek is, amelyek az eredmények ismeretének hatását mutatják a későbbi viselkedésre. Valószínűnek tűnik, hogy a korai metazoáknál fejlődött ki először a tudattalan eredményes tanulás, és a tudatos gondolkodás nagyon sokkal később. Ez az, amit Reber az "implicit primátusának" nevez, vagyis az implicit (tudattalan) tanulás volt az első az evolúcióban.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent az eredmény ismerete?
V: Az eredmény ismerete a tanulási pszichológiában használt kifejezés, amely a tanulónak adott visszajelzésre utal az információ pontosságáról vagy az anyag elsajátításának sikerességéről/hiányosságáról. Segít az alanynak abban, hogy viselkedését a kívánt módon megváltoztassa, vagy megértést nyerjen.
K: Mi a példa az eredmények ismeretére?
V: Ilyen lehet például egy viselkedés elkerülése egy büntetés után, vagy a megértés és a viselkedés javítása, miután a tanár elmagyarázta, hogy mi volt a hiba az előző próbálkozásban.
K: Mik a hasonló kifejezések a pszichológiában?
V: Néhány hasonló kifejezés: KCR (helyes eredmények ismerete), operáns kondicionálás és megerősítés, valamint visszacsatolás.
K: Mit jelent a KCR?
V: A KCR azt jelenti, hogy "a helyes kimenetel ismerete", ami azt jelenti, hogy mindig van egy bizonyos helyes kimenetel.
K: Hogyan lehet felhasználni az eredmények ismeretét?
V: Az eredmények ismerete minden olyan tanulási tevékenységnél használható, ahol a tanuló (vagy bármely állat) a tevékenység után információt kap arról, hogy a tevékenység mennyire volt kielégítő.
K: Mit jelent a "visszajelzés"?
V: A visszacsatolás egy általánosabb kifejezés, amely gyakran arra utal, ahogyan a rendszerek alkalmazkodnak az előre beállított korlátokhoz, mint például Watt gőzgépeket vezérlő "szabályozója".
