Kiviuq — Szaturnusz irreguláris holdja, az inuit holdcsoport tagja
Kiviuq — a Szaturnusz 16 km körüli, irreguláris holdja, az inuit holdcsoport tagja; 2000-ban fedezték fel, vöröses infravörös spektruma közös eredetet jelez.
A Kiviuq a Szaturnusz egyik kis, nem gömb alakú (irreguláris) holdja. Felfedezését Brett J. Gladman jelentette be 2000-ben, kezdeti jelölése S/2000 S 5 volt.
Felfedezés és elnevezés
A holdat 2003-ban nevezték el az inuit mitológia egyik híres alakjáról, Kiviuqról (más írásmódokban Keeveeok, Qiviuq vagy Kivioq). Kiviuq a helyi hagyományokban egy hosszú életű, vándorló hős, akinek történetei helyi változatossággal sok kalandról számolnak be — emiatt gyakran emlegetik mint egyfajta inuit Odüsszeuszt.
Pálya- és fizikai jellemzők
A Kiviuq átmérője körülbelül 16 kilométer. Átlagos távolsága a Szaturnusztól nagyjából 11,1 millió kilométer (ez ~0,074 csillagászati egység), és keringési ideje megközelítőleg 450 nap. Pályája prograde, relatíve nagy inklinációval a Szaturnusz egyenlítői síkjához képest (az inuit jellegű irreguláris holdakra jellemzően körülbelül 40–50° körüli értékű), valamint jelentősebb excentricitással bír, ami tipikus az irreguláris holdak között.
A Kiviuq csoportosítása az úgynevezett inuit csoport tagjai közé tartozik — a csoport más ismert képviselői például a Siarnaq és a Paaliaq. Mint a kisméretű, távoli és halvány holdakat általában, a Kiviuqot is elsősorban nagy távcsövekkel és CCD-felvételekkel fedezték fel és követik nyomon.
Szín, összetétel és eredet
Fotometriai és infravörös megfigyelések alapján a Kiviuq világosvörös színárnyalatot mutat, és az infravörös spektruma hasonló a Siarnaqéhoz és a Paaliaqéhoz. Ez a hasonlóság alátámasztja azt a feltevést, hogy az inuit csoport tagjai egy közös, nagyobb test darabjaiból származhatnak, amely valamikor ütközés vagy más erőhatás következtében felbomlott. A felszín anyaga valószínűleg jég és sötétebb, szerves eredetű komponensek keveréke, amelyek a vöröses színért felelősek lehetnek.
Jelentőség
A Kiviuq és a hozzá hasonló irreguláris holdak tanulmányozása fontos a Szaturnusz rendszerének eredetével és fejlődésével kapcsolatos kérdések megválaszolásához: segítenek megérteni a holdak befogásának folyamatait, a korai dynamikát és a bolygó körüli ütközési történetet. Ugyanakkor kisméretük és nagy távolságuk miatt megfigyelésük műszaki kihívást jelent, ezért adataik főként nagyobb földi távcsöves kampányokból és felmérésekből származnak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Kiviuq?
V: A Kiviuq a Szaturnusz nem gömb alakú holdja, átmérője körülbelül 16 kilométer.
K: Ki fedezte fel a Kiviuqot?
V: A Kiviuqot Brett J. Gladman fedezte fel 2000-ben.
K: Mi a Kiviuq elnevezése?
V: A Kiviuq jelölése S/2000 S 5.
K: Kinek a nevét kapta a Kiviuq?
V: A Kiviuq az inuit mitológia egyik "óriásáról" kapta a nevét.
K: Mi a Kiviuq története?
V: Kiviuq egy legendás és hősies inuk, aki hosszú ideig élt, vándorolt és utazott, és számos kalandot élt át, amelyek részletei a mesélő helyi hagyományától függnek.
K: Mekkora a Kiviuq keringési távolsága a Szaturnusztól?
V: A Kiviuq 450 nap alatt átlagosan 11,1 millió kilométeres távolságban kering a Szaturnusz körül.
K: Mi az inuitok nem gömb alakú holdjainak csoportja?
V: A nem gömb alakú holdak inuit csoportja a Szaturnusz körül keringő holdak gyűjteménye, amelyek az inuit mitológia alakjairól kapták a nevüket, és úgy gondolják, hogy valószínűleg egy nagyobb égitest felbomlásából származó közös eredetűek.
Keres