Jenny Lind – a svéd fülemüle (1820–1887): életrajz és örökség

Jenny Lind – a "svéd fülemüle" életrajza és öröksége: karrier Mendelssohnnal, Barnum-turné, jótékonyság és maradandó hatás az opera- és zenei életre.

Szerző: Leandro Alegsa

Jenny Lind (Johanna Maria Lind, Stockholm, 1820. október 6. - Wynd's Point, Herefordshire, 1887. november 2.) svéd operaénekesnő volt. A "svéd fülemüle" becenevet kapta. Az 1840-es években Svédország- és Észak-Európa-szerte keresett operaszerepekben lépett fel, és Felix Mendelssohn pártfogoltja lett. Két ünnepelt londoni évad után, 29 éves korában bejelentette, hogy visszavonul az operajátszástól — a színpadi operától való visszavonulás azonban nem jelentette teljes zenei visszavonulást: Lind ezután elsősorban koncert- és oratóriahangként folytatta pályáját.

Korai élet és tanulmányok

Jenny Lind stockholmi munkáscsaládban született és korán mutatott zenei tehetséget. Fiatalon zenei képzésben részesült, és a korabeli skandináv zenei életbe gyorsan beépült. Hangját a kortársak világosnak, tisztának és rendkívül kifejezőnek jellemezték; szerepköre elsősorban a könnyed, coloratura és lírai szoprán repertoár volt, ezért hamar felkeltette az európai operaszínpadok és zenei mecénások figyelmét.

Operai pálya és európai siker

Lind pályafutása során számos operaszerepben aratott sikerét a technikai pontosságnak, a tiszta intonációnak és a finom kifejezőkészségnek köszönhette. Európa nagyobb városaiban, különösen Londonban és Németországban lépett fel, és zenei életének egyik meghatározó alakja lett. Felix Mendelssohn támogatása különösen fontos volt: együttműködésük révén Lind előadói hírneve tovább erősödött, és egyre több oratórium- és koncertfelkérés érkezett hozzá.

Amerikai turné és jótékonyság

1850-ben Lind P. T. Barnum showman meghívására Amerikába utazott. Barnum menedzsmentje alatt kezdetben 93 koncertet adott — a leánykori híresség Budapestre nem jutott el, de Észak-Amerikában hatalmas siker övezte. Később saját menedzsmentjével folytatta a turnézást, és megőrizte autonómiáját fellépései felett. Lind bevételeit jótékonysági célokra ajánlotta fel: különösen fontos számára a svédországi ingyenes iskolák alapítása és támogatása volt, így fellépéseinek anyagi hasznát közösségi célokra fordította.

Magánélet, későbbi évek és tanítás

1852-ben Lind férjhez ment Otto Goldschmidthez, aki zeneszerző és zongoraművész volt. Pár év múlva családot alapítottak, három gyermekük született. 1855 körül Angliában telepedtek le, és Lind ekkor már ritkábban lépett fel nyilvánosan, de időről időre koncertezett, valamint mesterkurzusokat és magánórákat tartott. 1882-től néhány éven át a londoni Royal College of Music énekprofesszora volt, ahol tapasztalatát fiatal énekesek átadására fordította.

Örökség és kultúrhatás

Lind személye a 19. század középének zenei és társadalmi jelensége volt: művészi sikereit szerénységgel és jótékonykodással párosította, ezért közéleti megítélése rendkívül pozitív maradt. Ő volt az ihletője Hans Christian Andersen "A fülemüle" című meséjének, amelyben a természetes, tiszta hang idealizált képét jelenítette meg. Lind a korabeli sajtó és közönség által „a svéd fülemüle” néven vált ismertté, és hírneve a következő generációkra is hatott.

Halála és emlékek

Lind 1887. november 2-án halt meg az angliai Herefordshire-ben, rákban. A Great Malvern temetőben nyugszik. Művészi öröksége — a koncertkultúra tisztasága, a technikai fölény és a jótékonyság iránti elkötelezettség — a későbbi énekesgenerációk számára is követendő példát jelentett. Mivel élt a hangrögzítés előtti korszakban, tőle közvetlen hangfelvételek nem maradtak fenn; emléke azonban számos emlékiratban, kortárs leírásban és irodalmi utalásban tovább él.

Fontosabb jellemzők röviden:

  • Sztereotip név: a „svéd fülemüle” — a tiszta, kifejező szopránhang szimbóluma;
  • Pálya: korai operai siker, majd koncert- és oratórium-előadások;
  • Jótékonyság: bevételek iskolákra és jótékonysági célokra fordítva;
  • Tanítás: késői években tanárként is aktív, Royal College of Music professzora;
  • Örökség: irodalmi és kulturális hatás, hiányzó hangfelvételek miatt emlékek írásos forrásokból származnak.

Jenny Lindby szoprán Eduard Magnus német festő, 1862Zoom
Jenny Lindby szoprán Eduard Magnus német festő, 1862

Lind dagerrotípia, 1850-ben készült New Yorkban, New Yorkban.Zoom
Lind dagerrotípia, 1850-ben készült New Yorkban, New Yorkban.

Kérdések és válaszok

Q: Ki volt Jenny Lind?


V: Jenny Lind svéd operaénekesnő volt, becenevén a "svéd fülemüle".

K: Mikor és hol született és mikor halt meg Jenny Lind?


V: Jenny Lind 1820. október 6-án született Stockholmban, Svédországban, és 1887. november 2-án halt meg az angliai Herefordshire-ben.

K: Miről volt híres Jenny Lind?


V: Jenny Lind az 1840-es években Svédországban és Észak-Európában játszott operaszerepeiről volt híres, valamint arról, hogy Felix Mendelssohn pártfogoltja volt. Emberbaráti munkájáról is ismert volt, és arról, hogy Hans Christian Andersen "A fülemüle" című művének ihletője volt.

K: Mikor vonult vissza Jenny Lind az operajátszástól?


V: Jenny Lind 29 éves korában, két londoni évad után vonult vissza az operajátszástól.

K: Miért ment Jenny Lind Amerikába?


V: Jenny Lind 1850-ben P. T. Barnum showman meghívására ment Amerikába.

K: Mit csinált Jenny Lind az amerikai turnéja alatt?


V: Jenny Lind 93 koncertet adott Amerikában P. T. Barnum számára, majd saját menedzsmentje alatt folytatta a turnét. A bevételeit jótékonysági célokra, elsősorban svédországi ingyenes iskolák alapítására ajánlotta fel.

K: Hol telepedett le Jenny Lind 1855-ben, és mit csinált ezután?


V: Jenny Lind 1855-ben Angliában telepedett le, és a következő két évtizedben alkalmanként koncertezett. 1882-től néhány éven át a londoni Royal College of Music énekprofesszora volt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3